<div dir="ltr"><p><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2730" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2730</a><br></p><p>A<i> Magyar Hírlap</i>ban <u><b>(<b><i>Boross Péter…</i></b>
1.,4.o.) a volt miniszterelnök </b></u>nyilatkozik, aki szerint<u><b> </b></u>Magyarország XX.
századi történelmében sorsdöntő fordulat volt hazánk 1944. március
19-ei német megszállása. <br></p><p><u><b>Boross Péter határozottan cáfolja, hogy hazánk 1944. március 19-ei német
megszállása előtt is tombolt volna már itthon az antiszemitizmus, többek
között kiemeli: „Szerb Antal szüleit a fajelmélet hívének bélyegzett
Prohászka Ottokár püspök keresztelte katolikussá.”</b></u></p><p></p><p>A <i>Népszava </i>(2.o.) <b><i>Melegellenes könyv a Pázmányon</i></b>
címmel adja hírül, hogy<u><b> a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának
docense a következőket írta</b></u> 2011-es kiadású jogfilozófiai tankönyvében:
<u>„A heteroszexuálisok és a homoszexuálisok között az érzelmi szférán túl
nincsen semmiféle azonosságelem, olyan egyenlőség, amit a jog
intézményesíteni tudna.” </u>A lap kiemeli: a Pázmányon is használatos
kiadványban a szerző „egyebek mellett olyan hajmeresztő állításokat” is
tesz, mint hogy<u><b> „a nyugati marxista gondolkodók éppen a családot látják a
legveszedelmesebb intézménynek”, vagy hogy a posztmodern kor „házasság-
és családellenességének” jobbára baloldali gyökerei vannak.</b></u></p><p>Magyar Kurír</p></div>