<div dir="ltr"><br><div><span><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-mindig-bizzuk-magunkat-istenre" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-mindig-bizzuk-magunkat-istenre</a><br>
</span></div>
<div>
<div>
<div>
<p><u><b>Ne használjuk fel Istent és a népet, hogy
megvédjük magunkat a nehézségektől </b></u>– hangsúlyozta a Szentatya február
3-án, hétfőn reggel a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.
Gondolatait a Sámuel könyvévől vett első olvasmányhoz fűzte.</p> </div>
</div>
</div>
<p>A
Sámuel második könyvéből vett szakasz (2Sám 15,13–14.30; 16,5–13a)
arról szól, hogy<u><b> Dávid királynak menekülnie kellett fia, Absalom árulása
miatt. Dávid szomorú, mert a nép, egész Izrael is a király ellen
fordult fiával együtt. </b></u>Úgy érzi, mintha ez a fia meghalt volna. <u><b>Hogyan
reagál tehát Dávid király fia árulására? </b></u>– tette fel a kérdést a pápa,
megjelölve <u><b>három magatartásformá</b></u>t.</p><p><u><b>Dávid mindenekelőtt uralkodó,
és a elfogadja a valóságot. Tudja, hogy kemény háború van kilátásban,
amely sok halottat követel.</b></u> Tehát <u><b>azt választja, hogy nem viszi népét a
halálba.</b></u> Küzdhetett volna Jeruzsálemben fia erőivel szemben, de inkább
<u><b>azt választja, hogy Jeruzsálem ne pusztuljon el. Ez az első
magatartásforma: </b></u>Dávid, hogy megvédje magát, nem használja fel sem
Istent, sem népét. <u><b>Ez egy király szeretete Istene és népe iránt. Bűnös
király – ismerjük történetét – de olyan király, aki tele van
szeretettel.</b></u> Ragaszkodott Istenéhez és népéhez, egyiket sem használta
fel, hogy megvédje önmagát. Az élet nehéz pillanataiban előfordulhat,
hogy valaki kétségbeesésében megpróbál védekezni, ahogy tud, és
felhasználja Istent és az embereket. Dávid nem teszi ezt. Az első
magatartás tehát: nem használja sem Istent, sem népét.</p><p><u><b>Dávid a
menekülést választja. Második magatartása a bűnbánóé.</b></u> <u><b>Sírva megy fel az
Olajfák hegyére, mezítelen lábbal és beburkolt fejjel.</b></u> „Az egész vele
levő nép is beburkolt fővel, sírva tartott felfelé”. Valóban <u><b>vezeklők
menete</b></u> volt. Talán a király szívében annyi csúnya dologra, <u><b>annyi bűnre
gondolt, amelyeket elkövetetett; érezte, hogy nem volt ártatlan.</b><b> Nem
tartja igazságosnak, hogy fia elárulja, de elismeri, hogy ő sem egy
szent, ezért a vezeklést választja.</b></u> Dávid király hegyre menetele
eszünkbe juttatja azt a másik felmenetelt, amely Jézushoz fűződik.<u><b> Jézus
is fájdalommal telve, mezítelen lábbal, vállán a kereszttel ment fel a
hegyre. Ez bűnbánati magatartás</b></u>. Dávid elfogadja, hogy gyászol és sír.
Amikor a mi életünkben történik valami hasonló, ösztönösen arra
törekszünk, hogy igazoljuk önmagunkat.<u><b> Dávid nem igazolja önmagát</b></u>,
realista, arra törekszik, hogy megmentse az Istennel való szövetséget,
népét, és <u><b>vezekel azon az úton</b></u>. <u><b>Nagy személyiség: nagy bűnös és nagy
szent.</b></u> Hogyan tartozik egybe ez a két dolog… Isten a megmondhatója! –
fogalmazott Ferenc pápa.</p><p>Ezután utalt az ószövetségi szakasz
harmadik személyére, Szemeire, aki „kövekkel hajigálta Dávidot és Dávid
király minden szolgáját”. Ellenség, aki átkozza Dávidot. A király egy
barátja akkor elhatározza, hogy megöli ezt a „szerencsétlent”, ezt a
„holt ebet”. Dávid azonban leállítja. <u><b>Ahelyett, hogy a bosszúállást
választaná annyi sértegetés ellen, Istenre bízza magát. Sőt, azt mondja:
„Hagyjátok, hadd átkozzon, hiszen az Úr parancsolta neki, hogy átkozza
Dávidot”. Tudja mindig, hogy ami megtörténik, azt az Úr megengedi. Abban
reménykedik, hogy az Úr „megtekinti” nyomorúságát, s jóval fizet neki
ezért a mai átokért. </b></u>Dávid harmadik magatartásformája tehát az, hogy <u><b>
teljesen ráhagyatkozik az Úrra.</b></u> A király magatartása minket is segíthet,
hiszen mindnyájunk életében vannak sötét pillanatok, megpróbáltatások.
Íme, <u><b>tehát Dávid három magatartása</b></u>:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">„ne tegyük alku tárgyává Istent és
hovatartozásunkat”</span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)">„fogadjuk el a bűnbánatot és sirassuk meg
vétkeinket”</span>; végül <span style="background-color:rgb(255,255,0)">„ne próbáljunk saját magunk igazságot szolgáltatni,
bízzuk magunkat Istenre”.</span></b></u></p><p>Szép ez a három magatartásforma: egy
ember, aki szereti Istent, szereti népét, és nem alkudozik róluk; tudja,
hogy bűnös és vezekel; biztos Istenében és Őrá bízza magát. <u><b>Dávid szent
és mi szentként tiszteljük. Kérjük, hogy tanítsa meg nekünk ezeket a
magatartásokat életünk nehéz pillanataiban</b></u> – mondta hétfő reggeli
homíliájában a Szentatya.</p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>