<div dir="ltr"><h1>Budapest igazai: Vatikáni diplomaták a vészkorszak idején</h1>
<h2>Beszélgetés Matteo Luigi Napolitano történésszel</h2>
<div>
<span>
<a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/budapest-igazai-vatikani-diplomatak-veszkorszak-idejen" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/budapest-igazai-vatikani-diplomatak-veszkorszak-idejen</a></span><br>
<br><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A közelmúltban jelent meg a római Guglielmo
Marconi egyetem docensének könyve</b></u>, amely <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>fontos, eddig még ismeretlen
történelmi tényeket tár fel</b></u> elsősorban Gennaro Verolino érsek
hagyatékából.</div><div><div><div> </div>
</div>
</div>
<p><a href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Zsuzsa/giusti_0.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Zsuzsa/giusti_0.jpg" style="margin: 10px auto; vertical-align: middle; display: block;" height="401" width="300"></a>Napolitano
professzor többek között a vatikáni diplomácia, a hidegháború
szakértője, a jezsuiták La Civiltà Cattolica folyóiratának szerkesztője,
valamint a Történelemtudományok Pápai Bizottságának küldötte a II.
világháború történelmét tanulmányozó Nemzetközi Bizottságban.<br><br><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A
könyv címe – Budapest igazai</b></u> – Angelo <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Rotta érsek</b></u>re, <u><b>budapesti apostoli
nuncius</b></u>ra és <u><b>munkatársá</b></u>ra,<u> a <span style="background-color:rgb(255,255,0)">vatikáni </span></u><u style="background-color:rgb(255,255,0)">diplom</u><u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">ácia</span>i szolgálatát éppen hogy
megkezdett <b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">fiatal</span> </b>Gennaro <b style="background-color:rgb(255,255,0)">Verolinó</b>r</u>a utal. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Mindketten</b></u> megkapták<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a
jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Népek igaza </b></u>elismerését. <br><br>Matteo
Luigi Napolitano felkereste a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségét és
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>hosszú interjúban ismertette könyvét</b></u>. A beszélgetés első része így
hangzott:<br><br><b>Hogyan került kapcsolatba Gennaro Verolino hozzátartozóival?</b><br><br>–
Véletlenszerű volt, ahogy ez gyakran előfordul a történészek esetében.
Ebben az esetben közvetlenül Rosalba Verolinótól, az érsek unokahúgától
megtudtam, hogy <u><b>létezik a főpásztornak egy magánlevéltára, amely
feldolgozásra várt</b></u>. Ebből az archívumból <u><b>dokumentumok sorozata</b></u> került
elő, amelyek történetét a nyilvánosság elé kellett tárni. <br><br><b>Ezek a dokumentumok teljesen ismeretlenek Magyarországon? </b><br><br>–
Igen, mivel én voltam az első, aki az archívumhoz hozzáfért. Teljesen
ismeretlen anyagokat tartalmaz és nemcsak Magyarország történetére
vonatkozik, hanem mondhatjuk, hogy nemzetközi jellegű. Az derül ki a
feljegyzésekből, hogy <u><b>Verolino Budapesten Angelo Rotta nuncius fontos és
tevékeny munkatársa volt </b></u>az apostoli nunciatúra életének minden<u><b>
területén. Különösen</b></u> pedig ami <u><b>a zsidóknak és a rezsim politikai
ellenzékének nyújtott segítség</b></u>et jelenti. Amikor rezsimről beszélek,
természetesen <u><b>a nyilaskeresztesek hatalomra jutására gondolok, de nem
csak arra, hiszen emlékezzünk rá, hogy a magyar faji törvényeket már a
nyilasok előtt meghozták</b></u>. Verolino fontos történelmi pillanatban működik
együtt Angelo Rotta érsekkel. Ez egy egyedülálló történelmi pillanat
általában véve, nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára:
<u><b>ekkor megy végbe a Soá tragédiája Európában és természetesen
Magyarországon is</b></u>. Elkezdődik a deportálások rendszeres folyamata, amely
– ahogy ez a könyvből és Verolino feljegyzéseiből is kiderül – drámai
méretű, ha az erőltetett menetekre gondolunk, arra, hogy a zsidókat
gyalog terelték a Harmadik Birodalom felé.</p><p><b>Mi történt a deportálások csúcspontját jelentő időszakban?</b><br><br><u><b>Az
1944-es ősz</b></u> természetesen egy drámai pillanat. Szeretném hangsúlyozni,
hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>ekkor az apostoli nunciatúra drámai vitát indít a magyar
hatóságokkal</b></u>. Drámai, mert <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>tiltakoznak a nyilaskereszteseknél</b></u> az ellen a
kegyetlenség ellen, amelyet a zsidókkal szemben alkalmaznak pusztán
származásuk miatt. <u><b>Eszünkbe juttatják XII. Piusz pápa 1942-es karácsonyi
rádióüzenetét. </b></u><br><br>Hozzá kell tennünk, hogy amikor a nunciatúrának
ezt az álláspontját hivatalosan is közzéteszik, vagyis elhangzik a
magyar kormány tagjaival és elsősorban <u><b>a nyilaskeresztesek vezetőjével
létrejött hivatalos találkozókon</b></u>, akkor <u><b>Verolino nem hallgat. Rotta
érsekkel együtt vesz részt küldöttként a tárgyaláson és nem elégszik meg
azzal, mint egy egyszerű nunciatúrai ügyhallgató, hogy feljegyzi azt,
amit a nuncius vagy a másik fél mond, hanem szót kér és erőteljes, sőt
kemény hangon bírálja a nyilasok zsidóellenes tetteit. <br></b></u><br><b>A könyv címe, <i>Budapest igazai</i>,
Angelo Rotta nunciusra és Gennaro Verolino nunciatúrai munkatársra
utal, de az igazak közé tartozott Raoul Wallenberg és Per Anger is, akik
együttműködtek a Szentszékkel. </b><br><br>Természetesen. <u><b>Könyvem
alaptézise, amin lehet vitatkozni</b></u>, és amit lehet másként megítélni, az
az, <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>hogy létezett egy valóságos diplomáciai segélyhálózat. Per Anger és
Raoul Wallenberg ennek a hálózatnak integráns részé</b></u>t alkották, hogy ne
is szóljunk <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a svájci Harald Fellerről és a többiek</b></u>ről. Tehát <u><b>a semleges
országok diplomáciai képviseletének valóságos hálózata létezik, amelynek
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> élén az apostoli nunciatúra áll</span></b></u>, éppen azért, mert az apostoli nuncius a
dékán szerepét tölti be Magyarországon a kormánynál. Ez teljes
mértékben <u><b>kiderül Verolino levéltárából. </b></u><br><br>Ne felejtsük el, hogy
Per Anger svéd diplomata hosszú, saját kezűleg írt levelében
tájékoztatja a Jad Vasem intézetet arról a szerepről, amelyet Verolino
Rottával együtt betöltött a deportálások idején, arról a segítségről,
amelyet a zsidóknak nyújtottak. Beszél arról az együttműködésről is,
amely létrejött a semleges országok különböző diplomatái révén. Ne
felejtsük el, hogy a nunciatúra feladata volt például, hogy néhány
hivatalos nyilatkozattal forduljon a magyar kormányhoz a Budapesten
jelen lévő semleges országok diplomatái nevében. <br><br><b>Becslések szerint ezek az igazak <u style="background-color:rgb(255,255,0)">hány életet tudtak megmenteni</u>? </b><br><br>Én
ebben az esetben mindig a Talmudra hivatkozom. Bizonyos, hogy
megpróbálták legalább egy ember életét megmenteni és ebben az esetben<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
százak és százak életét </b></u>mentették meg. Gondoljunk csak <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>azokra a
veszélyekre, amelyeknek kitették magukat és azokra a módokra, ahogyan a
mentést végezték</b></u>. Üres menlevelekkel rendelkeztek, amelyeket az adott
helyszínen töltöttek ki. Például az egyik ilyen erőltetett menet idején,
semleges országok diplomatái, élükön Verolinóval, <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>megközelítették a
menetoszlopot, amelynek tagjait a nyilasok a Harmadik Birodalom felé
hajtották. Ott, a helyszínen névre szólóan kitöltötték a menleveleket és
felmutatták a nyilasoknak</b></u>. Volt egy megdöbbentő epizód is, amikor <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>a
nyilasok leállítottak egy gyógyszert szállító teherautót.</b></u><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> A
gyógyszereket a diplomaták a kezelésre szoruló zsidóknak szánták</b></u>.<u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b> Mivel
ugyanabban a pillanatban a nyilasok egy másik teherautóra zsidókat
szállítottak fel, hogy elhurcolják őket</b></u>,<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a diplomaták inkább lemondtak a
gyógyszerszállítmányról, hogy cserébe megmentsék a deportálás előtt
álló zsidók életét.</b></u> Verolino erről is írt hagyatékában. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A Szentszék
mintegy 25 épületet bérelt ki, kitűzte a vatikáni zászlót és a
feliratot, hogy extra territoriális diplomáciai épületről van szó. Ezek
voltak az ún. védett házak</b></u>. Nem is szólva arról, hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>maga a nunciatúra
is természetesen rejtegetett zsidókat az alagsorban. </b></u><br><br><b>Az Ön könyvében van egy mondat, ami így hangzik: „Így egy Mindszenty helyett kettő lenne.” Ki mondja ezt és mire utal?</b><br><br>Természetesen
<u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b> a szovjetek</b></u>, akik <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>arra kényszerítik Rotta érseket, hogy véglegesen
hagyja el a felszabadított, és mondhatnánk szovjet csatlóssá vált
Budapestet</b></u>. Az történik, hogy <u><b>amikor felmerül annak a lehetősége, hogy
Rotta érsek visszatérjen Budapestre, ahol Mindszenty bíborost
természetesen nem jó szemmel nézik a szovjetek, az oroszok az új magyar
kormányzók értésére adják, hogy Rotta érsek visszatérése nem lenne
kedvező, mivel egy újabb ellenzője lenne jelen most már nem a
nyilasoknak, hanem a kommunizmusnak. </b></u><br><br><b>Mondhatjuk tehát, hogy Mindszenty bíboros is az igazak közé tartozott? </b><br><br>Mondhatnánk,
természetesen más hangsúllyal, mint amelyet a Jad Vasem alkalmazna.
Mindszenty bíboros a személy szabadságának bajnoka volt nem csak a
nyilaskeresztesekkel szemben, hanem az új, szovjetbarát hatóságokkal
szemben is. <br><br><b>Reméljük, hogy fontos adatokat tartalmazó
könyvét lefordítják hamarosan magyarra is. Még egy utolsó üzenet
könyvével kapcsolatban, ami különösen időszerű, mivel Magyarországon
idén emlékezünk a Holokauszt 70. évfordulójára?</b><br><br>Mindig
ezt tartom szem előtt, mint történész és ezt mondom tanítványaimnak is. <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>A
Soá egyedülálló az emberiség történelmében. Holokauszt, Soá, népirtás –
sajnos a mechanizmusokat újra lehet teremteni, ha az emberiség nem
veszi észre,</b></u> hogy a szabadság nem ingyenes. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A szabadságnak ára van,
emberi, polgári elkötelezettséget igényel</b></u>. Ezek a mechanizmusok sajnos
jelen voltak a XIX. században még a II. világháborút követő években is,
tehát megismétlődhetnek. Mindnyájunk feladata tehát, hogy ébren
őrködjünk: ezek a dolgok soha többé ne ismétlődhessenek meg!<br><br>A könyv arról is beszámol, hogy <u><b>Gennaro Verolino érsek budapesti mentőakcióiért megkapta a <i>Per Anger</i> kitüntetést.</b></u> A svéd diplomatáról, Raoul Wallenberg barátjáról elnevezett díjat 2004-ben alapította a svéd kormány a stockholmi <i>Élő Történelem Fóruma</i> kezdeményezésére azzal a céllal, hogy az <i>Igaz diplomatákat</i>
részesítse a kitüntetésben. A díj sajátos célja volt, hogy
megismertesse a világgal azokat a humanitárius tetteket, amelyek
főszereplői a legnagyobb csendben, hírverés nélkül munkálkodtak életek
megmentésén. <br><br>A díjat 2004. október elsején a római svéd
kulturális intézet könyvtárában adta át személyesen Verolino érseknek
Göran Persson, akkori svéd miniszterelnök. Jelen volt Angelo Sodano
bíboros, vatikáni államtitkár, aki tolmácsolta II. János Pál pápa
üdvözletét; valamint Per Anger özvegye és fia; Andrea Riccardi
történész, a Sant’Egidio Közösség alapítója; valamint Kate Wacz és Ádám
György holokauszt-túlélők. <br><br>Matteo Luigi Napolitano, a könyv
írója említést tesz arról is, hogy 2004. május 6-án Kate Waczot a magyar
zsidó túlélők képviseletében a stockholmi apostoli nunciatúra
ügyvivője, Pintér Gábor prelátus közbenjárására fogadta Rómában Verolino
érsek. A kötet felidézi Kate Wacznak a találkozásról szóló megható
tanúságtételét. <br><br><u><b>Verolino érsek 99 éves korában, 2005. november
17-én hunyt el, a Jad Vasem díjat már nem vehette át, mivel az intézet a
történelmi dokumentáció, a túlélők személyes tanúságtételének
áttanulmányozása után 2007. április 30-án ítélte oda a <i>Világ Igaza</i> elismerést a hősies főpásztornak. <br></b></u><br>2012.
szeptember 25-én, Frank Vajda Ausztráliában élő magyar professzor,
holokauszt-túlélő, akinek életét Raoul Wallenberg mentette meg, a
Vatikáni Rádiónak adott interjújában beszámolt róla: a Sant’Egidio
Közösség és Svédország szentszéki nagykövetsége által előző nap tartott a
<i>Bátorság a gonosszal</i> szemben elnevezésű megemlékezésen,
amelyet Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából tartottak,
megjelentek Verolino érsek hozzátartozói is és meghatottan vették át a
Jad Vasem emlékhely kitüntetését. <br><br>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>