<div dir="ltr"><h2>"Hívom a családokat!" Bíró László püspök februári levele</h2>
<div>
<div><a href="http://csaladhalo.hu" target="_blank">csaladhalo.hu</a></div><div>MKPK</div>
<div>2014. 01. 28. 16:38<br></div><div><span style="background-color:rgb(0,255,0)">Ha zavar a kiemelés:</span> <a href="http://csaladhalo.hu/cikk/hatter/hivom-csaladokat-biro-laszlo-puspok-februari-levele" target="_blank">http://csaladhalo.hu/cikk/hatter/hivom-csaladokat-biro-laszlo-puspok-februari-levele</a><br>
</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
</tr></tbody></table>
</div>
<div>
<div>
<a href="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/nagy-kep/cikk/2014/01/uid-132/biro2.jpg" rel="lightbox[2]" title="" target="_blank"><img src="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/cikk-kep/cikk/2014/01/uid-132/biro2.jpg" alt="" title=""></a>
</div>
</div>
<p>Ha régi iskolatársak az utcán összetalálkoznak, szinte meg se várják
„hogy vagy” kérdésükre a választ, <u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rögtön panaszkodás</b></u>ba kezdenek: az
újabb rendeletek nem kedveznek az üzleti vállalkozásnak. Két ismeretlen
asszony a piacon nem győzi egymást túllicitálni az árukínálat és az
árak, de legfőképpen az árusok szidásában. A szülők elégedetlenek
gyerekeik iskolájával: nem azt tanítják és nem úgy, ami és ahogy az –
szerintük – a gyerek mihamarabbi érvényesülését szolgálná. </p>
<hr>
<p>Az idős asszony felháborodottan meséli, hogy az orvosi rendelőben
órákat kellett várnia, mire ahelyett, hogy gyógyítani kezdték volna, a
szakrendelőbe küldték vizsgálatokra. <u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Akárhova nézünk, úgy tűnik, semmi
nem működik jól, minden lehetne jobb, igényeinknek, elvárásainknak
megfelelőbb. Úgy érezzük, hogy a társadalom, amelyben élünk nem figyel
ránk, nem törődik velünk.</b></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span><u><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ha gondjaink, nehézségeink vannak, nincs kihez
fordulnunk, jó, ha egyáltalán valaki meghallgat.</span> Vannak mindenféle
hivatalos és magán intézmények, amelyek feladata a bajba jutottakon való
segítés, ezekre azonban nehéz rátalálni, és nehéz bennük megbízni.</b></u></p>
<p><b>Mondjatok olyan területeket, ahol minden jól működik, ahol
mindig jól érzitek magatokat! Mi lehet ezeknek a területeknek a titka?</b></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Szerencsés ember, aki olyan családban élhet, ahol nyugalom és béke
van, ahol a családtagok egymás javát akarják, tudva, hogy a család java a
családtagok javának összességéből adódik. Az ilyen családban
mindenkinek van kire támaszkodnia, ha tanácsra, segítségre van szüksége,
mindenki figyel a másikra anélkül, hogy megfosztaná önállóságától. Itt
mindenki fontosnak érzi a maga szolgálatát, és hálás a többiek
szolgálatáért. A családi összetartozás önmagában biztonságérzetet ad,
segíti a családtagok kiteljesedését.</b></u> A családtagok nem<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> azon versengenek,
hogy</b></u> kinek jut valamiből több, hanem azon, hogy<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> ki tud többet adni
magából, szolgálatkészségéből. Nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> legyőzni akarják egymást</span>, hanem közös
erővel akarják a család előrehaladását szolgálni.</b></u><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Az ilyen családban
élni jó és öröm,</b></u> még akkor is, ha gondok, nehézségek szakadnak a
családra, mert újra és újra megtapasztalják, hogy mindig számíthatnak
egymásra, hogy egymáshoz fűződő kapcsolatuk nem attól függ, hogy az
éppen most előnyös vagy hátrányos számukra.</p>
<p><b>Milyen összefüggés van a családon belüli kapcsolatok és a
családtagok istenkapcsolata között? Hogyan tudsz segíteni a valamilyen
okból kilátástalan helyzetbe került családnak, hogy túljusson a
krízisen?</b></p>
<p>Még ha társadalmunkat sok jó család alkotja is, messze vagyunk attól,
hogy a társadalomban béke és nyugalom uralkodjon. Mai posztmodern
társadalmunkat egyre inkább a piaci érdekek vezérlik, az embert akkor
tekintik értéknek, ha van piacképes tudása, munkaereje, befektetni való
vagyona. <u><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Egyre nagyobb a szakadék a tehetősek és a szerény
lehetőségekkel rendelkezők között, egyre nehezebben tud kitörni nehéz
körülményei közül az, aki nem „piacképes</span>”. Ez pedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a társadalom
egészének fejlődését akadályozza</span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a társadalmi igazságtalanság növeli a
társadalmi feszültséget</span></b></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> „Hamis az a társadalmi béke, amely csak arra
szolgál, hogy igazoljon egy, a gyengéket hallgatásra kényszerítő
társadalmi berendezkedést. …<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Az emberi méltóság és a közjó sokkal
nagyobb érték, mint <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az előjogaikról lemondani nem tudó kevesek jóléte</span>”.
</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">(Evangelii Gaudium 218).</span></p>
<p>A társadalom és a család kölcsönhatásban állnak egymással. Jó
családok nélkül nem képzelhető el jó társadalom, ugyanakkor a társadalom
is rányomja bélyegét az őt alkotó családokra. <u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Békétlen, igazságtalan
társadalomban nehéz a családoknak kiteljesedni</b></u>. Az emberi történelem
folyamán a társadalom sokat változott, és napjainkban is változik.
Megváltozott a család helyzete a társadalomban és az egyén és a
társadalom viszonya is. Másképp tekintenek a családra, mint a társadalom
alapegységére a föld különböző részein, mások a családon belüli
szerepek és hierarchikus kapcsolatok a posztmodern korban, mint a
világháborúk előtti világban. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az ember azonban állandó,</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> a változó
felszín alatt a történelem során </span><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>változatlanul keresi önmagát, élete
értelmét és célját, boldogságát. Vágyik</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> arra,</span><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> hogy hódolattal boruljon
le az előtt, aki belehelyezte ebbe a csodálatos világba,</b></u> amelynek
jobbítására meghívást kapott<span style="background-color:rgb(255,255,255)">.</span><i style="background-color:rgb(255,255,255)"> „A te indításod az bennünk, hogy
gyönyörűség dicsérnünk téged, mert magadnak teremtettél minket, s
nyugtalan a szívünk, míg csak el nem pihen benned.”</i><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> (S</span>zt. Ágoston:
Vallomások I/1)</p>
<p><b><u style="background-color:rgb(255,255,0)">Az útját kereső és boldogulni akaró ember egyedül nem juthat célba,
szüksége van kapcsolatokra</u>.</b> Amíg pedig a maga közvetlen környezetében
igyekszik jobbítani a világot, tisztelnie kell mások érdekeit és
törekvéseit is, még akkor is, ha ezekkel a másokkal nincs szoros és
állandó kapcsolatban. Sőt, ahhoz hogy a kapcsolatok valóban az emberek
kölcsönös boldogulását szolgálják, szükséges, hogy kölcsönösen
tiszteljék egymás személyi méltóságát. Fontos ez a családban épp úgy,
mint a táradalomban, a közéletben, a politikában, a gazdasági életben, a
kultúrában, de még a népek és nemzetek közötti kapcsolatokban is. A
világ jobbításán fáradozni is csak úgy érdemes, ha a szűkebb és tágabb
közösség javát, a közjót tartjuk szem előtt. A családban sem vezet jóra,
ha olyan megoldásokat alkalmazunk, amelyek egy-egy családtagnak
kedveznek, az egész családnak pedig hátrányosak. Az sem vezet jóra, ha a
családoknak, vagy a családok egy csoportjának az érdekeit az egész
közösség, falu, vagy város érdeke fölé helyezik. Ilyenkor békétlenség
keletkezik, a társadalom sodródik a szétesés felé. Fontos tehát, hogy
mind a családok, mind pedig <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az egyes társadalmi csoportok figyelembe
vegyék egymás érdekeit, intézkedéseikben legyenek egymással
<font size="4">szolidárisak</font>. A szolidaritás</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">hoz hozzá tartozik</span><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a bármilyen okból bajba
jutottak önzetlen megsegítése is, nem csupán anyagi téren, </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">hanem minden
vonatkozásban. </span><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az idősebb testvér szolidáris a kisebbel, ha segít neki a
nehéz matematika házi feladat megoldásában; az egészséges vizű kúttal
rendelkező szomszéd szolidáris azzal a szomszédjával, akinek engedi,
hogy az ő kútjából hordja a vizet; </span>a népek közötti szolidaritás szép
példáit látjuk akkor, amikor katasztrófák idején segélyekkel,
mentőcsapatokkal sietnek a bajba jutottak segítségére.</b></u> A másik személyi
méltóságát sértjük azonban, ha segítség címén elvégezzük helyette a
feladatot, vagy ráerőltetünk olyasmit, amit maga is meg tud szerezni,
vagy oldani. Károkat okoz, rombolja a családi, társadalmi kohéziót, ha
figyelmen kívül hagyják a szubszidiaritás elvét. Régi igazság, hogy az
élelemmel rosszul ellátott közösségen <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b style="background-color:rgb(255,255,0)">nem</b><b> az segít igazán, aki
élelmiszercsomagokat küld, hanem az, aki megtanítja halászni, búzát
termelni, vagy kecskéket tartani.</b></u></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az emberi személy méltóságának elve <font size="4">a közjó, a szolidaritás és a szubszidiaritás</font> elve
</b></u>az emberről szóló, az értelem és a hit által megismert teljes igazság
kifejeződései, amelyek az evangéliumi üzenetnek és a belőle eredő
követelményeknek – melyeket a <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>főparancs, az Isten és az embertárs iránti
szeretet parancsa és az igazságosság</b></u> foglal össze – felelnek meg. (vö.
Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 160-161.)</p>
<p><b>Mondjatok példát családi, baráti, ismerősi körben megtörtént
esetre, melyben nem az anyagi segítség, hanem a szolidaritás, a másik
igaza melletti kiállás segített a békét helyreállítani! Hogyan
érvényesíthető a személyi méltóság tisztelete a munkahelyen, pl. a főnök
– beosztott viszonyban?</b></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Ha a társadalomban érvényesülnének ezek az elvek, olyan rendeletek
születhetnének, amelyek <span style="background-color:rgb(213,166,189)">nem az egymást kiszorítani akaró konkurens
vállalkozók korlátozására</span>, hanem <font size="4">együttműködésük elősegítésé</font>re
irányulnának. </b></u>A piaci árusok azon mesterkednének, hogy a vevőknek
kedvében járjanak, olcsó és jó árut kínálnának, a vevők pedig ezt
hűségükkel hálálnák meg. A szülők és tanárok együtt működnének azon,
hogy a gyerekek élete kiteljesedhessen. Az orvos úgy fogadná a hozzá
fordulót, hogy az már a fogadtatás hatására is megkönnyebbülne.
Mindennek következtében a családokban és a társadalomban béke és
nyugalom lenne, <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>mindenki megérezhetné, hogy „az Isten országa köztetek
van.”(Lk 17, 21)</b></u></p></div>