<div dir="ltr"><div class="">
<div class="">
<div class="">
<p><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2726">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2726</a><br></p> </div>
</div>
</div>
<p>A <strong>Magyar Hírlapban</strong> <em>(7.o.)</em><u><b> Szentmihályi Szabó Péter</b></u> <em>Sarkosan fogalmazva</em>
címmel<u><b> a magyar-lengyel barátságról </b></u>elmélkedve kiemeli, hogy a sok
közös eszme és történelmi hős mellett összeköt minket II. János Pál
személye, „mert a lengyel pápa egy kicsit a mienk, magyaroké is volt.” A
cikkíró úgy véli: <u><b>nagyon ránk férne most is a „Ne féljetek!” biztatása,
amit „a nagy pápa” kimondott 1978-ban a Szent Péter téren</b></u>. Mint később
megfogalmazta: „Bizonyos értelemben <u><b>ez a buzdítás minden embernek szólt,
hogy győzzék le a félelmet a mai világhelyzetben, Keleten és Nyugaton,
Északon és Délen.</b><b style="background-color:rgb(213,166,189)"> Ne féljetek attól, amit ti magatok teremtettetek, ne
féljetek attól, amit az ember maga hozott létre, és amely mindennap
egyre veszélyesebb lesz számára!</b></u> És végül: ne féljetek önmagatoktól!”
Szentmihályi Szabó Péter hozzáteszi: csak az a fontos, hogy <u><b>„ne mondjunk
le mindarról, amit évszázadok óta sikerült megőriznünk. A Gondviselésbe
vetett hitet és a haza szeretetét.”<br></b></u><br>A <strong>Magyar Nemzetben</strong> <em>(7.o.)</em> <u><b>Ugró Miklós <em>Gyurcsány megvilágosodása</em>
</b></u>címmel reagál arra, hogy a volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció
(<u><b>DK) elnöke a közelmúltban egyik előadásában azt mondta: Magyarországon
ismét meg kell vívni a kulturkampfot a keresztény-konzervatív erőkkel,
és történelmi példaként említette, hogy a XIX. század hetvenes éveiben
Németországban Bismarck kancellárnak sikerült háttérbe szorítania a
világi hatalmat igénylő katolikus egyházat,</b></u> igaz, ehhez kellett egy új
pápa is IX. Pius halála után. <font size="4"><u><b>Ugró szerint azonban</b></u></font> a kulturkampf
lényegesen több volt, mint egyszerű vita. Felidézi: miután <u><b>a bismarcki
Németország parlamentje egymás után hozta meg az egyházellenes
intézkedéseket, IX. Pius „nem túl szerencsés módon”, 1875. február 5-én
kiközösítéssel sújtotta mindazokat, akik az egyházellenes törvények
meghozatalában és végrehajtásában közreműködtek. Bismarck erre még
keményebb és súlyosabb intézkedéseket rendelt el.</b></u> Az egész birodalom
területén <u><b>kötelezővé tették a polgári házasságkötést. Elrendelték az
egyházi vagyon lefoglalását,</b></u> <u><b>a plébániák vagyonának laikus testületek
általi kezelését,</b></u> <u><b>az egyház támogatására befizetett pénzek zárolását</b></u>. Az
ókatolikus szekta jogot kapott arra, hogy a katolikus templomokat és
javakat igénybe vegye. Eltörölték a porosz alkotmány azon cikkelyeit,
amelyek <u><b>a katolikus egyház önkormányzatiságát és mozgásszabadságát
</b></u>biztosították. 1878-ban <u><b>a 12 porosz püspök közül már csak négy volt a
helyén, a többiek börtönben</b></u> vagy internálva. Az 1200 plébánia fele
üresen állt, <u><b>480 rendházat sajátítottak ki, 4000 szerzetest és több száz
papot kiutasítottak az országból, vagy internálták</b></u> őket. Bismarck a
törvények többségét csak IX. Pius halála és az új pápa,<u><b> XIII. Leó
megválasztása után, az 1880-ban megkezdett tárgyalások nyomán vonta
vissza</b></u>. <u><b><br></b></u></p><p><u><b>Ugró Miklós rámutat: a kulturkampf, „Gyurcsány elképzelésével
szemben”, nem Bismarck győzelmével, hanem kompromisszummal ért véget
1887. április 29-én,</b></u> a béketörvény aláírásával. A cikkíró emlékeztet rá,
hogy a<u><b> kulturkampfot hazánkban is megvívták, „1946-1950 között Rákosi
Mátyás vezetésével.</b></u> <br></p><p><u><b>Gyurcsány, amikor kulturkampfra vágyakozik,
valójában Rákosi egyházpolitikáját szeretné feltámasztani.</b></u> Ám miként
Bismarck példája is jelzi, a tudatlanság a politikában is nagy
hajtóerő.”<br><br>A <strong>Népszava</strong> <em>(3.o.) <u><b>Fideszes eligazítás papoknak?</b></u></em><u><b>
c</b></u>ímmel idézi Csenger-Zalán Zsolt fideszes parlamenti képviselőt,
Zsámbék polgármesterét, aki elmondta: <u><b>semmi köze nem volt a választási
kampányhoz annak, hogy a Budakeszi térségében működő katolikus papoknak,
református lelkészeknek és a környéken működő más felekezetek
képviselőinek tartott zártkörű gyűlést a napokban a város művelődési
házában Hölvényi György egyházügyi államtitkár.</b></u> Csenger-Zalán szerint a
beszélgetés elsősorban az egyházak jövőbeni pénzügyi megsegítésével volt
kapcsolatos. A képviselő cáfolta a kampány és a gyűlés közti
összefüggést, de <u><b>elismerte, hogy ebben a ciklusban hasonló rendezvényt
még nem tartottak az egyházak képviselőivel. <br></b></u><br>Magyar Kurír</p></div>