<div dir="ltr"><div><a href="http://mandiner.hu/cikk/20140128_level_colleen_bell_kijelolt_amerikai_nagykovet_reszere" target="_blank">Levél Colleen Bell kijelölt amerikai nagykövet részére</a></div>
<div><font size="4"><b><br></b></font></div> <div>
<font size="4"><b>Gulyás Gergely levele Colleen Bell, a kijelölt magyarországi amerikai nagykövetasszony részére</b></font><br>2014. január 28. 17:40<br><br></div><div><span style="background-color:rgb(0,255,0)">Ha zavar a kiemelés, kérlek, kattints a linkre:</span> <a href="http://mandiner.hu/cikk/20140128_level_colleen_bell_kijelolt_amerikai_nagykovet_reszere" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/20140128_level_colleen_bell_kijelolt_amerikai_nagykovet_reszere</a> <br>
</div>
<div>
</div>
<div>
<p><i>„Colleen Bell kijelölt Nagykövetasszony részére</i></p><p><i>Tisztelt Kijelölt Nagykövetasszony! </i></p><p><i><u><b>Magyarországon
komoly és jogos felháborodást keltett, hogy Ön</b></u>, aki az elkövetkező
években az Egyesült Államokat kívánja képviselni Magyarországon,
szenátusi meghallgatásán a magyar belpolitikával kapcsolatosan nem
csupán tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot, hanem – <u><b>tudatosan vagy
tudtán kívül – fontos kérdésekben olyan pártpolitikai álláspontot
képviselt, mely </b></u>a nagyköveti feladatok eredményes ellátását a világon
mindenütt megnehezítené, de különösképpen Magyarországon, ahol <u><b>a
jobbközép kormánnyal szemben alkalmazott kettős mérce </b></u>egyre erősödő
ellenérzéseket vált ki.</i></p><p><i>A Fidesz-MPSZ országgyűlési
képviselőjeként és <u><b>a Magyar Országgyűlés amerikai-magyar baráti
tagozatának tagjaként abban vagyok érdekelt, </b><b>hogy </b></u>az amerikai-magyar
kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és a gazdaság, a biztonságpolitika,
az emberi jogok, a tudomány és a kultúra területén is <u><b>mindkét ország
számára gyümölcsöző együttműködés </b></u>jellemezze. </i></p><p><i>Magyarország
ezeréves államisága és nyugati integrációja ellenére kevesebb, mint
negyed évszázada nyerte vissza szabadságát a II. világháborút követő
kommunista diktatúra után. Ami 1956-ban a magyar forradalom és
szabadságharc szovjetek általi vérbefojtása miatt nem sikerülhetett, az
1989-90 vér nélküli forradalma által vált valóra. </i></p><p><i><u><b>Magyarország
1990 óta demokratikus jogállam, olyan alkotmányos demokrácia, </b></u>ahol a
hatalomgyakorlás alapja a választópolgároktól szabad választásokon
elnyert, meghatározott időre szóló felhatalmazás és ahol az állam védi
és biztosítja a polgárokat születésüknél fogva megillető alapvető
szabadságjogokat. Ez az 1989-90-es rendszerváltozás óta bal- és
jobboldali kormányok alatt is így volt – <u><b>e</b><b>gy sajnálatos kivétellel,
amikor 2006 őszén az akkori, Gyurcsány Ferenc vezette szocialista
kormány rendőrsége néhány száz erőszakos tüntetőre hivatkozással </b></u>az
Európai Néppárt elnökének részvételével megtartott több tízezres <u><b>békés
ellenzéki tüntetés résztvevőit a kommunizmus bukása óta nem látott
brutalitással bántalmazta </b></u>és tette mindezt az akkori kormányfő - az
események után írásban is kifejezett - elismerésére. A rendszerváltozás
óta <u><b>ez volt az egyetlen eset, amikor Magyarországon a </b></u></i><u><b>»<i>fékek és ellensúlyok</i><i>«</i></b></u><i><u><b>,
illetve az alapvető szabadságjogok védelme érdekében indokolt lett
volna mindenkinek szót emelni.</b></u> Sajnálatos, hogy <u><b>akkor erre az amerikai
nagykövetség részéről nem került sor</b></u>.</i></p><p><i><u><b>Ön </b></u>a Szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatásán <u><b>úgy fogalmazott, hogy </b></u></i><u><b><i>»</i><i>sokan
azt állítják, hogy a mélyreható törvényhozási és alkotmányos változások
ártottak a nemzetközi beruházási klímának, aláásták a tulajdonjogokat,
meggyengítették a bíróságokat és a végrehajtó hatalom kezében
központosították a hatalmat.</i></b></u><i>«</i><i> Mindehhez hozzátette: </i><i>»</i><i>Az Egyesült Államok nem könnyű, de szükséges párbeszédet folytat majd Magyarországgal a demokráciáról.</i><i>«</i></p><p><i><u><b>A
demokráciáról folytatott párbeszéd</b></u>re amerikai barátainkkal is mindig
készen állunk, eh<u><b>hez viszont a tények kellő ismerete, azok megértése és
objektív értékelése elengedhetetlen alapfeltétel.</b></u> Csak ez teremtheti meg
azt a kölcsönös bizalmat, amely lehetőséget biztosít az esetlegesen
felmerülő amerikai kritikák megvitatására éppúgy, ahogyan a
szövetségesek között felettébb szokatlan amerikai titkosszolgálati
lehallgatási gyakorlat tisztázására.</i></p><p><i><u><b>Az elmúlt 3 és fél
évben Magyarországon vitathatatlanul fontos változások történtek.
</b></u>2010-ben a magyar választópolgárok egyértelműen mélyreható
változtatásokra adtak felhatalmazást a több mint kétharmados parlamenti
többséget elnyert kormánypártok számára. Az új Alaptörvény azonban
alapjában véve nem változtatott a magyar közjog rendszerváltozáskor
létrejött államszervezetre vonatkozó szabályain, és fontos, korábban nem
létező alkotmányos fékekkel korlátozta a kormánytöbbség jogait. Az
Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2013-ban világosan rögzítette, hogy </i><i>»</i><i>a
Magyar Országgyűlés a korábbi egypártrendszerből örökölt alkotmány
helyett a magyar történelem során először, szabad és demokratikus
eljárás során, intenzív parlamenti vitát és a civil társadalommal
folytatott eszmecserét követően, új és korszerű alkotmányt fogadott el.</i><i>«</i></p><p><i><u><b>Biztosíthatom
arról, hogy a magyar bírói kar függetlensége nem kevésbé garantált,
mint Amerikában.</b></u> A magyar alkotmány nem csupán a bírák függetlenségét és
ítélkezési szabadságát garantálja, de <u><b>sok, egyébként szintén
demokratikus berendezkedésű európai országgal szemben teljes körű
intézményes önigazgatást biztosít a bíróságok számára. </b></u></i></p><p><i>Annak megítéléséhez, hogy a kormányzati intézkedések a beruházási környezetnek használtak vagy ártottak </i><i>»</i><i>a sokakkal való beszélgetésnél</i><i>«</i><i> hasznosabb
<u><b> az EU statisztikai hivatala által auditált magyarországi
működőtőke-beáramlásra vonatkozó tavalyi adat, amely szerint a
rendszerváltozás óta soha annyi külföldi tőkebefektetés nem volt
hazánkban, mint a megelőző évben.</b></u> Őszintén bízunk benne, hogy az Ön
jövőbeni tevékenysége is e kedvező folyamat folytatását segíti majd elő.</i></p><p><i>Ön a Magyarországra nézve egyoldalúan kritikus kijelentések alátámasztásául név nélkül </i><i>»</i><i>sokak</i><i>«</i><i> állítására
hivatkozik, pedig akár névvel is idézhetett volna. Például Smith
képviselőtől,<u><b> a Helsinki Bizottság társelnökét</b></u>ől, <u><b>aki még tavaly nyári
magyarországi látogatása előtt tette egyértelművé, hogy </b></u></i><u><b><i>»</i><i>miután
mindkét oldal anyagait tanulmányoztam, azt kell mondanom, hogy az
Orbán-kormánynak igaza van, amikor azt mondja, a bírálatok között sok a
méltánytalan, amelyek kettős mércét, félreértelmezést és pontatlan
információt tartalmaznak.</i></b></u><i>«</i><i> A képviselő az amerikai diplomáciának is figyelemre méltó tanácsot adott, melyet kérem fontoljon meg Ön is: </i><i>»</i><i>Sokkal
szerényebbeknek kell lennünk - különösen ha egy olyan országgal van
dolgunk, mint <u><b>Magyarország, ahol az alkotmányos fékek és ellensúlyok
rendszere él és virul, ahol egy demokratikus párt, amely példátlan
szupertöbbségét és felhatalmazását szabad és igazságos választások útján
nyerte el, demokratikus alkotmányt fogadott el </b></u>és <u><b>nyitottnak mutatkozik
az iránt, hogy másokkal együttműködjön az új törvényeiben mutatkozó
hibák kiigazításában és javításában.</b></u></i><u><b><i>«</i></b></u></p><p><i>Meghallgatása során a </i><i>»</i><i>szélsőséges pártok</i><i>«</i><i> erősödését
különösen aggasztó jelenségként jelölte meg. Üdvözlöm <u><b>az Ön által
használt többes számot, mely azt valószínűsíti, hogy Ön tudatában van
annak</b></u>, <b><u>hogy Magyarországon a </u></b></i><b><u><i>»</i><i>baloldali Jobbik</i><i>«</i></u></b><i><b><u>,
a Gyurcsány Ferenc vezette párt is komoly veszélyt jelent a
demokráciára</u></b> és őszintén örülök, hogyha e szélsőségekkel szembeni
küzdelemben a jövőben az Ön támogatására is számíthatunk. Sajnálom
azonban, hogy a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt <u><b>az Ön megszólalása
során nem vált egyértelművé, hogy a jelenlegi kormány lényegesen többet
tett a szélsőségekkel szemben, mint a rendszerváltozás óta bármelyik
elődje. </b></u>E döntéseknek köszönhetően szankcionálható ma a gyűlöletbeszéd a
Parlamentben és a közéletben egyaránt, ezért büntetendő a nemzeti
szocialista és kommunista bűnök tagadása, ennek érdekében szerveztük az
Amerikai Kormány által is támogatott tavalyi Wallenberg-emlékévet és
ezért lépett fel a kormány határozottan az állam erőszakhatalmának
kizárólagosságát megkérdőjelező Magyar Gárdával szemben. </i></p><p><i>Ön
kiélezett belpolitikai viszonyok között vállalta hazája képviseletét,
ezért <u><b>megtisztel vele, ha segítő szándékú véleményemet megfontolás
tárgyává teszi.</b></u> A rendszerváltozás óta a sikeres magyar-amerikai
kapcsolatok árnyoldalához tartozik, hogy <u><b>néhány az amerikai diplomáciára
befolyással rendelkező önjelölt Magyarország-szakértő honfitársunk</b></u> -
akik egyértelműen <u><b>elkötelezettek </b><b>a magyar balliberális oldal </b><b>mellett</b></u> -
<u><b>nem tudja elviselni, ha Magyarországon szabad választásokon jobbközép
kormány kerül hatalomra.</b></u> Ezek az emberek a legképtelenebb hazugságokkal
igyekeznek félretájékoztatni az amerikai diplomáciát és nyilvánosságot.
<u><b>Ha nem a nekik szimpatikus pártok nyerik a választásokat, akkor nem
fogadják el a választások eredményét és befolyásukat a magyar kormánnyal
szembeni gyűlöletkampányra és uszításra használják fel. </b></u>E
tevékenységükkel születésük szerinti és választott hazájuknak egyaránt
ártanak, mivel <u><b>egyidejűleg rombolják Magyarország megbecsülését az
Egyesült Államokban és az Egyesült Államokét Magyarországon.</b></u> E
jelenségre azért hívom fel a figyelmét, mert e
személyek »segítőkészségükkel</i><i>«</i><i> már több elődjének magyarországi tevékenységét beárnyékolták.</i></p><p><i>Amikor
1989-ben Bush elnök Magyarországra látogatott és a Kossuth téren
beszédet mondott a magyar közvélemény egységesen a szabad világ
vezetőjét és a végre hozzánk is elérkező szabadság hírnökét látta benne.
Sajnos a rendszerváltozás óta Magyarországon szolgálatot teljesítő
amerikai nagykövetek közül kevesen járultak hozzá ahhoz, hogy ez az
Amerika-kép ne fakuljon meg. És <u><b>higgye el: az iraki háború, vagy az
emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából felettébb aggályos
lehallgatási botrány lényegesen kevesebbet ártott e képnek, mint az,
hogy az USA magas szintű, Magyarországgal foglalkozó diplomatái
megnyilatkozásaik alapján </b></u>időnként nem a világ legerősebb,
szabadságeszmék iránt elkötelezett állama képviselőinek, hanem <u><b>a magyar
posztkommunista-liberális oldal politikusainak tűnnek.</b></u></i></p><p><i>A
magyar választók idén április elején már hetedszer dönthetnek szabad
választásokon arról, hogy kik képviseljék őket a törvényhozásban,
illetve ki legyen kormányon, illetve ellenzékben a következő négy évben.
A kommunizmus évtizedeiben e demokratikus vívmányt irigyeltük legjobban
a nyugati világtól. Kérem, hogy segítse elő, hogy <u><b>az Ön hazájában is
fogadják el minél többen azt, hogy</b></u> ez a jog <u><b>Magyarország polgárai</b></u>t is
megilleti és <u><b>nem szorulnak külső segítségre a saját jövőjükről szóló
döntésükben.</b></u></i></p><p><i>Egy magyar mondás szerint a rossz főpróba a
jó előadás biztosítéka. Jövőbeni nagyköveti tevékenységével
kapcsolatosan bízunk benne, hogy az Ön szenátusi meghallgatásán
elhangzottakat is eszerint kell értelmezni.</i></p><p><i>Budapest, 2014. január 21.</i></p><p style="text-align:right"><i>Tisztelettel: <br>Gulyás Gergely”</i></p><p style="text-align:left"> </p><p style="text-align:left">
(A kijelölt amerikai nagykövetnek írt levelét Gulyás Gergely bocsátotta rendelkezésünkre.)</p> </div></div>