<div dir="ltr"><p><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2720" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2720</a><br></p><p>A <b>Népszabadság</b>ban (8.o.) Ortutay L. Gyula <i>Vizsgálnák „Hitler pápájának” ügyét</i>
címmel úgy véli: <u>méhkasba nyúlhat<b> Ferenc pápa, aki a minap – legalábbis
Abraham Skorka argentin főrabbi szavai szerint </b></u>– <u><b></b></u>k<u><b>megpendítette:
</b></u><u><b>kutatásra megnyitná az <a href="tel:1939-1958" value="+3619391958" target="_blank">1939-1958</a> között „uralkodó” XII. Piusz pápával
kapcsolatos vatikáni archívum dokumentumait, még mielőtt folytatnák a
világháború és a vészkorszak egyházfőjének szentté avatási eljárását.</b></u> A
The Sunday Times című lapnak nyilatkozva a rabbi azt állította, hogy
Ferenc pápa szerint „a kérdés nagyon kényes, szükség van az alapos
elemzésre”. A brit újság hozzáteszi, hogy <u><b>XII. Piusz a bírálói szerint
nem tiltakozott eléggé, azaz szemet hunyt zsidók millióinak elpusztítása
felett a második világháborúban</b></u>, ezért egyesek „Hitler pápájaként”
emlegették. Ortutay L. emlékeztet rá, hogy Abraham Skorka hosszú ideje
ápol szoros barátságot a mostani Ferenc pápával, a korábbi Mario
Bergoglióval, Buenos Aires egykori érsekével. Elmondta:<u><b> tavaly
szeptemberben tekintették át XII. Piusz ügyét</b></u>, amikor egy hetet töltött a
Szent Márta-házban, ahol a pápa is lakik. <u><b>Ez volt az első eset, amikor
egy pápa és egy rabbi a Vatikánban egy fedél alatt töltött hosszabb
időt.</b></u> A cikkíró kifejti:<u><b> több okból is előtérbe kerülhetett XII. Piusz
ügye.</b></u> A Vatikán bejelentette, hogy <u><b>Ferenc pápa májusban a Szentföldre,
Betlehembe és Jeruzsálembe látogat</b></u>. A másik aktualitás, hogy <u><b>április
27-én esedékes XXIII. János pápa és II. János Pál szentté avatása</b></u>.
Tavaly nyáron a vatikáni megfigyelők olyan értesüléseket közöltek, hogy
Ferenc pápa mérlegelné, hogy XXIII. János esetéhez hasonlóan eltekintsen
a szentté avatáshoz szükséges csoda bizonyításától XII. Piusznál is.
Matteo Luigi Napolatino, a Történelmi Tudományok Pápai Bizottságának
tagja akkor azt nyilatkozta, „csak a pápának van joga ilyen döntést
hozni”. Napolitano több könyvet írt XII. Piuszról, szerinte a
világháború időszaka pápájának teológiai megítélése nem a történészekre
tartozik. Ám Ortutay L. Gyula szerint Skorka argentin főrabbi
nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy <u><b>Ferenc pápa és így a
Vatikán egyelőre nem siet XII. Piusz szentté avatásával. „Lássák előbb a
kutatók, hogy milyen dokumentumok is vannak a Vatikán titkos
archívumában.”</b></u></p><p>A <b>Magyar Nemzet</b>ben (16.o.) Pósa Tibor <i>Ferencek egymás között </i>címmel
foglalkozik azzal, hogy <u><b>ma a Vatikánban Ferenc pápa meghallgatáson
fogadja Francois Hollande francia államfőt.</b></u> Számos francia katolikus
szervezet levélben fordult a Szentatyához, hogy felhívják a figyelmét
azokra az intézkedésekre, amelyek Franciaországban sértik a keresztény
hívek lelkét. A lap emlékeztet rá: Franciaországban a hetente templomba
járó hívő katolikusok – a 63 milliós országban számuk hárommilliónál nem
több – zömében a jobboldal szavazói. <u><b>Francois Hollande így például azt
is megengedhette magának, hogy egy évvel ezelőtt figyelmen kívül hagyja a
homoszexuálisok házassága ellen országosan tiltakozók véleményét.
Ugyanígy nem törődött a Franciaország hat legnagyobb vallását képviselők
családot védelmező felhívásaival. Süket fülekre találtak XVI.
Benedeknek és a francia katolikus egyháznak a halk intelmei is. </b></u>Csak a
látogatásra készülve hagyta el Hollande száját olyan méltatás, amelyben
Ferenc pápát „a világ kivételes erkölcsi tekintélyének nevezte”. A
cikkíró megállapítja: <u><b>„A francia szocialista hatalom eközben a
keresztények és jobb érzésű emberek lelkébe gázolva hihetetlen
ámokfutást végez</b></u>.” Erről szólnak a francia katolikusoknak a pápához
küldött feljegyzései, köztük az, melyet csaknem százezer fiatal írt alá.
A homoszexuálisok házasságát és örökbefogadási jogát rögzítő törvény
mellett<u><b> tavaly nyáron elfogadták azt a rendelkezést is, amely az emberi
embriók tudományos felhasználását szabályozó törvényt lazítja.</b></u> <u><b>Jelenleg
vitatja meg a francia nemzetgyűlés azt a szocialista beadványt, amely
nagyon megkönnyítené az abortusz lehetőségét.</b></u> <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Ferenc pápa támogatásáról
biztosította az elmúlt hetekben az ez ellen tiltakozó franciaországi
élet menetét</b></u>.<u><b> Még ebben az évben szándékoznak törvényt hozni az
eutanázia engedélyezéséről, a válást pedig egyszerű beadványhoz kötnék.</b></u>
<u><b>Az oktatási minisztérium határozott szándéka bevezetni a gendernevelés
elveit, amikor a teljes egyenlőség alapján a gyermek akár – a szülők
ellenében is – megválaszthatja nemét. </b></u>Pósa Tibor szerint: „Mindezek után
aligha meglepő, hogy <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>a hatalom szó nélkül megy el katolikus szent
helyek meggyalázása mellett.”</b></u></p><p></p><p>A <b>Magyar Nemzet</b> (<i>Díjazták</i>…
2.o.) beszámolója szerint<u><b> Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Képmás
magazin Családbarát díjának átadóünnepségén</b></u> kijelentette: <u><b>csak az az
ország lehet erős, amely <span style="background-color:rgb(255,255,0)">határozott értékrenddel bíró családokra épül</span></b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">.</span> A
kormányfő – aki feleségét, Lévai Anikót helyettesítve vett részt a
díjátadáson – emlékeztetett rá, hogy Ferenc pápa a bíborosoknak címzett
levelében „feladatot rótt rájuk, és rajtuk keresztül mindannyiunkra”,
amikor azt írta: <u><b>hangsúlyozni kell a köteléket, amely összeköti a közjót
a házasságon alapuló család előmozdításával</b></u>. A szakmai zsűri döntése
alapján idén Horváth Ágnes, a Lánchíd Rádió munkatársa vehette át a
Családbarát Médiáért díjat, Mohácsi Edit (Kossuth Rádió) és Czefernek
Léna (<a href="http://csaladhalo.hu" target="_blank">csaladhalo.hu</a>) különdíjat kapott, míg a közönségdíjas Miklya
Luzsányi Mónika lett (<a href="http://parokia.hu" target="_blank">parokia.hu</a>).</p><p>A <b>Magyar Hírlap</b> (<i>Az ötszázadik</i>… 1.,3.o.) és a <b>Magyar Nemzet</b> (<i>A reformáció</i>…
2.o.) beszámolnak<u><b> a Reformáció Emlékbizottság tegnapi, első üléséről.</b></u> A
testület a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben
tartandó ünnepségeket készíti elő.<u><b> Orbán Viktor </b></u>miniszterelnök az
alakuló ülésen elmondta: <u><b>„Magyarország mindig akkor volt erős, amikor az
állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat,
különösképpen a történelmi egyházakat. Ezt a szövetségesi hagyományt
szeretnénk folytatni”</b></u>. <u><b>Orbán Viktor egyúttal figyelmeztetett: <span style="background-color:rgb(255,255,0)">szellemi
megújulás nélkül Európa ma sem keveredhet ki a válságból.</span> </b></u>A
miniszterelnök javaslatára miniszteri biztos segíti az emlékbizottság
munkáját. Ezzel a feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi
Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg. A plénum
munkájában részt vesz Pápai Lajos győri megyéspüspök is. A testület
operatív irányítója Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, református
lelkész.</p><p>Magyar Kurír</p></div>