<div dir="ltr"><div><h1>A LÉT a tét?</h1>
<div>
<a href="http://www.magyarhirlap.hu/a-let-a-tet?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201401#" target="_blank"></a>
</div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div><div><div><a href="http://www.magyarhirlap.hu/bogar-laszlo" target="_blank">Bogár László</a><br><a href="http://www.magyarhirlap.hu/a-let-a-tet?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201401" target="_blank">http://www.magyarhirlap.hu/a-let-a-tet?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201401</a><br>
</div></div></div> </div>
<div>
<div><br><u><b>A címben szereplő buta kis
szójáték volt már a KISZ jelszava is a nyolcvanas évek elején,</b></u>
mostanában pedig a tömegpusztító fegyverként alkalmazott ValóVilág
valóságshow beharangozó szlogenje; <u><b>az utóbbi napokban azonban új
jelentéstartalommal bővült </b></u>– mindez így összességében szépen jelzi, hogy<b><u>
milyen <span style="background-color:rgb(213,166,189)">zavaros világ</span></u></b>ot rajzol is ki számunkra a közép-európai
beszédtér.</div><div><div><div> <p><u><b>A
feltétel nélküli alapjövedelem fantázianeve lett a LÉT</b></u>. Valójában ez a
kérdéskör egy megoldhatatlanul zavaros tér. Sietek előrebocsátani, nem
arról van szó, hogy ne lennének jó szándékú és megfontolandó elemei a
feltétel nélküli alapjövedelem kérdésének. Bár azért a kezdeményezők
személye enyhén szólva sem túl sok jót ígér, hiszen éppen azokról van
szó, <u><b>akik ultraliberális politikusokként és közéleti személyiségekként
sokat tettek annak a súlyos és problematikus helyzetnek a létrejöttéért</b></u>,
amelyet most – legyünk nagyon jóhiszeműek – jobbítani kívánnának. Döntő
szerepük volt annak a verbális polgárháborúnak a kirobbantásában is,
amelyik a magyar társadalom gondolkodását ma is meghatározza, és <u><b>már
szinte lehetetlenné teszi minden fontos kérdés emberséges megvitatását</b></u>.
Így<u><b> a feltétel nélküli alapjövedelem problémájának tisztázása is
reménytelennek látszik, de néhány mozzanatán talán mégis érdemes
eltöprengeni</b></u>.</p>
<p>Sokakban egyébként azért vált ki reflexszerűen megütközést a terv,
mert úgy vélik, hogy mindenkinek dolgoznia kell, hisz munkaalapú
társadalomban élünk. <u><b>Hazánk már kevesebb mint tízmilliós népességének
nagyobbik része azonban nem dolgozik és mégis jövedelemhez jut. Ezt
azért fontos tudatosítani, mert az „aki nem dolgozik, ne is egyék”
(bibliai forrású) népi bölcsesség logikája ma már aligha értelmezhető
</b></u>eredeti formájában. Még az aktív keresők száma is csak most érte el 1993
óta először a négymillió főt, de valójában azok, akik a hétköznapi
fogalmaink szerint állandó, napi nyolcórás munkahellyel rendelkeznek,
legfeljebb hárommillióan lehetnek. Tehát <u><b>valójában a mai rendszerben is
az emberek döntő többsége (hatvan–hetven százaléka) munka nélkül jut
jövedelemhez</b></u>. Elgondolkodtató az is, hogy a nettó munkabérek aránya az
összes jövedelmen belül legfeljebb huszonkét százalékot tesz ki.
Gyakorlatiasan leegyszerűsítve úgy is felfoghatnánk, hogy valójában
csupán arról volna szó, hogy az eddig sokszor valóban meglehetősen
bonyolult bürokratikus procedúrához kötött feltételek helyett alanyi
jogon, de lényegében ugyanazok és nagyjából ugyanannyi jövedelemhez
jutnának. Természetesen nem vagy legalábbis nem csak erről van szó!
Hanem a nyugatias modernitás, magyarul<u><b> a kapitalizmus legalapvetőbb
ellentmondásá</b></u>ról <u><b>is</b></u>. Arról, hogy amit gazdaságnak hiszünk, az csak egy
jelentéktelen mutatványosbódé, amit azért üzemeltetnek a világot uraló
erők, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a lényegről. Arról, ami abban
áll, hogy <u><b>a „láthatóságok” piacgazdasága alatt és felett két hatalmas,
„láthatatlan” birodalom terül el, és mivel ők az igazi főszereplők, így
őket kell nem létezőként feltüntetni.</b></u></p>
<p><u><b>A látható piacgazdaság alatt a családok, a kis emberi közösségek
szolidaritásra, együttérzésre, segítőkész önzetlenségre épülő, az életet
mindig újrateremtő rétege </b></u>húzódik meg. Valójában <u><b>minden emberi érték
(legyen az anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi érték) csakis és
kizárólag itt jön létre,</b></u> és ezért nem szabad létezőnek feltételezni. <br></p><p>A
látható piacgazdaság felett viszont <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>a globális tőkének az önzésre és a
mértéktelen hatalomkoncentrációra épülő, a létet nem újrateremtő, hanem
ellenkezőleg, a létet felélő struktúrája található</b></u>. Természetesen
szintén <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>láthatatlanul.</b></u></p>
<p><u><b>A globális kapitalizmus legmélyebb titka éppen ez a hármas szerkezet.
Ezért kell agyonhallgatni, összeesküvés-elméletként vagy
gyűlöletbeszédként megbélyegezni mindent, ami egyáltalán utalni
merészelne erre. </b></u>A láthatóságok, azaz az ócska és üres látványosságok
piacgazdasága, mint mutatványosbódé, csak arra szolgál paravánként, hogy
elfedje ezt a tabuként kezelt lényeget. <u><b>Mint ahogy az uralkodó
közgazdaságtan, mint ócska és hazug magyarázó ideo­lógia, szintén csak
arra szolgál, hogy az őt anyagilag fenntartó globális tőke érdekében
fenntartsa azt a hamis látszatot, hogy kizárólag ez a piacgazdasági
szint az, amit gazdaságnak nevezhetünk, más nem is létezik. </b></u>
A paravánszerep mellett pedig van egy másik funkciója is ennek a látható
piacgazdaságnak, mivel ez az ütközőzóna, így némi csillapítószerepet is
játszik. A léte egyúttal azt is jelenti, hogy a létet felélő globalitás
nem közvetlenül mar bele az emberi közösségekbe. Ám az utóbbi évek
egyre hisztérikusabb válságai azt igazolják, hogy<u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b> a globális hatalom
urainak egyre kevésbé érdeke a pufferzóna létezése. Sőt, mintha örömüket
is lelnék abban, hogy minden tompítás nélkül, közvetlenül foszthatják
ki azt a dimenziót, amelyben az élet újratermelődik.</b></u> És ennek a
brutalitásnak a végzetes következményeit most már naponta
tapasztalhatjuk a hétköznapi élet szinte minden jelenségében.</p>
<p><u><b>Az emberi világ és minden egyes ember ennek a hatalomnak a számára
csupán „nyersanyaglelőhely” és „hulladéklerakó”</b></u>. Az ultraliberális tábor
kényes ízlésű képviselőit most már talán valóban aggodalommal tölti el
mindez, és még az sem zárható ki, hogy talán lenne bennük készség ennek a
pusztító folyamatnak a korrekciójára. Ehhez a feltétel nélküli
alapjövedelem és az ehhez hasonló lépések már nevetségesen és
szánalmasan elégtelenek.<u><b> <span style="background-color:rgb(213,166,189)">A társadalom alsó egyharmadának menthetetlen
szétrohadása az ő történelmi bűnük</span>, és a <span style="background-color:rgb(255,255,0)">megoldás</span>, ha van egyáltalán,
<span style="background-color:rgb(255,255,0)">csak az egész világszerveződési mód radikális átalakítása lehetne.</span></b></u></p></div></div></div></div></div></div></div></div>
- See more at:
<a href="http://www.magyarhirlap.hu/a-let-a-tet?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201401#sthash.MAmvxwQO.dpuf" target="_blank">http://www.magyarhirlap.hu/a-let-a-tet?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201401#sthash.MAmvxwQO.dpuf</a></div>
</div>