<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa: Az Úr a kicsinyeket választja ki</h1><div>
    <div>
            <div>
                    <p>Január 21-én, reggel a pápa a Szent Márta-házban 
bemutatott szentmisén  hangsúlyozta, hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az Úrnak személyes kapcsolata 
van velünk, soha nem a  tömegekkel folytat párbeszédet</b></u>. Az Úr <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>mindig a 
kicsinyeket választja</b></u>,  azokat, akiknek kevés hatalmuk van, mert 
alázatosságunkat szemléli.</p>        </div>
        </div>
</div>
<p></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az
 Úr és a kicsinyek</b></u>. Ferenc pápa ehhez a két szóhoz fűzte homíliáját, 
hangsúlyozva, hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az Úr kapcsolata népével személyes kapcsolat, mindig 
személytől személyhez szól</b></u>. Hozzátette: az Úr és a nép közötti párbeszéd
 nem a hatalom birtokosa és a tömeg közötti párbeszéd, hanem személyes. A
 népnek van neve, olyan nép, amelyben mindenkinek megvan a saját helye. 
Az Úr így beszél az emberekhez, soha nem a tömegekhez szól. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Mindig 
személyesen beszél, név szerint.</b></u> <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Személyesen választ.</b></u></p><p>A teremtés 
története jó példa erre: maga az Úr saját kezével, kézművesként 
létrehozza a férfit és nevet ad neki: téged Ádámnak hívnak. Így kezdődik
 a kapcsolat Isten és a személy között. És még egy: kapcsolat áll fenn 
Isten és közöttünk. Isten, a nagy és mi, a kicsinyek között. Isten, 
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>amikor embereket kell választania, mindig a kicsinyeket választja.<br>Isten
 azért választja ki népét, mert a &bdquo;legkisebb&rdquo;, mert kevés hatalma van a 
többi néphez képest.</b></u> Párbeszéd áll fenn Isten és az emberi kicsinység 
között.</p><p style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A Szűzanya is ezt mondja: &bdquo;magasztalja lelkem az Urat (...), mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát&rdquo;.</b></u></p><p>Az
 Úr a kicsinyeket választja ki. A keddi első olvasmányban (1Sám 16,1-13)
 világosan látható az Úrnak ez a magatartása.<u><b> Sámuel próféta Jessze 
legnagyobb fia előtt áll és azt gondolja, hogy az Úr felszenteltje, mert
 olyan nagy, magas termetű ember volt. Azonban az Úr azt mondta </b></u>neki:<u style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> 
&bdquo;Ne nézd külsejét, se termete magasságát, mert én elvetettem őt! Én nem 
aszerint ítélek, amire az ember néz&rdquo;.</b></u></p><p><u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az ember ugyanis a 
külsőségeket nézi</b></u>,<b style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> az Úr azonban a szívet tekinti </u></b>&ndash; mondta a pápa. &ndash; Az 
Úr saját szempontjai szerint választ. A gyengéket és a szelídeket 
választja, hogy megzavarja a föld hatalmasait. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Végül az Úr Dávidot, a 
legkisebbet választja,</b></u> aki semmit sem számított apja szemében. &bdquo;Nem volt
 otthon,<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a juhokat legeltette&rdquo;. Mégis éppen Dávid lett a kiválasztott.</b></u> A
 keresztséggel az Úr mindnyájunkat kiválasztott. Mindnyájan választottak
 vagyunk.</p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Egyenként választott ki minket. Nevet adott nekünk és 
ránk tekint</b></u>. Párbeszédet folytat velünk, mert így szeret minket az Úr. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
Dávid is király lett később,</b></u> <u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és tévedett. Talán sokszor tévedett, de a 
Biblia két nagy hibáját beszéli el</b></u>. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Mit tett Dávid? </b><b>Megalázta magát. 
Visszatért kicsinységéhez és azt mondta: &bdquo;bűnös vagyok&rdquo;. Bocsánatot kért
 és bűnbánatot tartott.</b></u> <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A második bűn után Dávid így szólt az Úrhoz: 
&bdquo;Büntess meg engem, ne a népet. A nép nem vétkes, én vagyok a bűnös&rdquo;.</b></u></p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Dávid
 megőrizte kicsinységét a bűnbánattal, az imával,</b></u> könnyei hullatásával. 
Ezekre a dolgokra gondolva, az Úr és kicsinységünk közötti párbeszédre 
gondolva, felteszem a kérdést,<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> hol van a keresztény hűség?</b></u> &ndash; folytatta 
homíliájában a pápa.</p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A keresztény hűséget, a mi hűségünket 
egyszerűen kicsinységünk őrzi meg, </b></u>hogy tudjon párbeszédet folytatni az 
Úrral. Őrizzük meg kicsinységünket. Ezért olyan fontos a keresztény 
életében<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> az alázat, a szelídség, az engedelmesség, mivel a kicsinység 
őrzője, amely annyira tetszik az Úrnak.</b></u></p><p>És ez lesz mindig a 
párbeszéd kicsinységünk és az Úr nagysága között. Szent Dávid és <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a 
Szűzanya közbenjárására &ndash; aki örömmel telve énekelt az Úrnak, mert 
tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát </b></u>&ndash; adja meg az Úr annak a 
kegyelmét, hogy megőrizzük kicsinységünket nagysága előtt &ndash; fejezte be 
kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.</p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>