<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa: Az Úr a kicsinyeket választja ki</h1><div>
<div>
<div>
<p>Január 21-én, reggel a pápa a Szent Márta-házban
bemutatott szentmisén hangsúlyozta, hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az Úrnak személyes kapcsolata
van velünk, soha nem a tömegekkel folytat párbeszédet</b></u>. Az Úr <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>mindig a
kicsinyeket választja</b></u>, azokat, akiknek kevés hatalmuk van, mert
alázatosságunkat szemléli.</p> </div>
</div>
</div>
<p></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az
Úr és a kicsinyek</b></u>. Ferenc pápa ehhez a két szóhoz fűzte homíliáját,
hangsúlyozva, hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az Úr kapcsolata népével személyes kapcsolat, mindig
személytől személyhez szól</b></u>. Hozzátette: az Úr és a nép közötti párbeszéd
nem a hatalom birtokosa és a tömeg közötti párbeszéd, hanem személyes. A
népnek van neve, olyan nép, amelyben mindenkinek megvan a saját helye.
Az Úr így beszél az emberekhez, soha nem a tömegekhez szól. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Mindig
személyesen beszél, név szerint.</b></u> <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Személyesen választ.</b></u></p><p>A teremtés
története jó példa erre: maga az Úr saját kezével, kézművesként
létrehozza a férfit és nevet ad neki: téged Ádámnak hívnak. Így kezdődik
a kapcsolat Isten és a személy között. És még egy: kapcsolat áll fenn
Isten és közöttünk. Isten, a nagy és mi, a kicsinyek között. Isten,
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>amikor embereket kell választania, mindig a kicsinyeket választja.<br>Isten
azért választja ki népét, mert a „legkisebb”, mert kevés hatalma van a
többi néphez képest.</b></u> Párbeszéd áll fenn Isten és az emberi kicsinység
között.</p><p style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A Szűzanya is ezt mondja: „magasztalja lelkem az Urat (...), mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát”.</b></u></p><p>Az
Úr a kicsinyeket választja ki. A keddi első olvasmányban (1Sám 16,1-13)
világosan látható az Úrnak ez a magatartása.<u><b> Sámuel próféta Jessze
legnagyobb fia előtt áll és azt gondolja, hogy az Úr felszenteltje, mert
olyan nagy, magas termetű ember volt. Azonban az Úr azt mondta </b></u>neki:<u style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
„Ne nézd külsejét, se termete magasságát, mert én elvetettem őt! Én nem
aszerint ítélek, amire az ember néz”.</b></u></p><p><u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az ember ugyanis a
külsőségeket nézi</b></u>,<b style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> az Úr azonban a szívet tekinti </u></b>– mondta a pápa. – Az
Úr saját szempontjai szerint választ. A gyengéket és a szelídeket
választja, hogy megzavarja a föld hatalmasait. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Végül az Úr Dávidot, a
legkisebbet választja,</b></u> aki semmit sem számított apja szemében. „Nem volt
otthon,<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a juhokat legeltette”. Mégis éppen Dávid lett a kiválasztott.</b></u> A
keresztséggel az Úr mindnyájunkat kiválasztott. Mindnyájan választottak
vagyunk.</p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Egyenként választott ki minket. Nevet adott nekünk és
ránk tekint</b></u>. Párbeszédet folytat velünk, mert így szeret minket az Úr. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
Dávid is király lett később,</b></u> <u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és tévedett. Talán sokszor tévedett, de a
Biblia két nagy hibáját beszéli el</b></u>. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Mit tett Dávid? </b><b>Megalázta magát.
Visszatért kicsinységéhez és azt mondta: „bűnös vagyok”. Bocsánatot kért
és bűnbánatot tartott.</b></u> <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A második bűn után Dávid így szólt az Úrhoz:
„Büntess meg engem, ne a népet. A nép nem vétkes, én vagyok a bűnös”.</b></u></p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Dávid
megőrizte kicsinységét a bűnbánattal, az imával,</b></u> könnyei hullatásával.
Ezekre a dolgokra gondolva, az Úr és kicsinységünk közötti párbeszédre
gondolva, felteszem a kérdést,<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> hol van a keresztény hűség?</b></u> – folytatta
homíliájában a pápa.</p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A keresztény hűséget, a mi hűségünket
egyszerűen kicsinységünk őrzi meg, </b></u>hogy tudjon párbeszédet folytatni az
Úrral. Őrizzük meg kicsinységünket. Ezért olyan fontos a keresztény
életében<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> az alázat, a szelídség, az engedelmesség, mivel a kicsinység
őrzője, amely annyira tetszik az Úrnak.</b></u></p><p>És ez lesz mindig a
párbeszéd kicsinységünk és az Úr nagysága között. Szent Dávid és <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a
Szűzanya közbenjárására – aki örömmel telve énekelt az Úrnak, mert
tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát </b></u>– adja meg az Úr annak a
kegyelmét, hogy megőrizzük kicsinységünket nagysága előtt – fejezte be
kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.</p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>