<div dir="ltr"><div>
    <div>
            <div>
                    <p>A január 18-i nyomtatott lapok szemléje <a href="http://magyarkurir.hu" target="_blank">magyarkurir.hu</a></p><p><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2715" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2715</a><br>

</p>        </div>
        </div>
</div>
<p>A <b>Magyar Nemzet</b>ben (24.o.) Wekerle Szabolcs <i>Ajtórés </i>címmel
 foglalkozik azzal, hogy <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>Belgiumban várhatóan még május előtt elfogadja a
 parlament alsóháza az eutanáziatörvény kiterjesztését, amelynek révén 
gyerekek is kérhetik a kegyes halált.</b></u> A belgiumi szenátus 2013. december
 12-én mondott erre igent. A javaslatról február óta folyt a vita, az 
összes nagyobb egyház &ndash; a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok,
 a mozlimok és a zsidók &ndash; közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását, 
mindhiába. A cikkíró rámutat: ma <span style>már az életuntság is lehet ok 
eutanáziára, és bár a gyerekek esetében</span> erről nyilván nincs szó, az 
elsősorban hívő közírók félelmeit nem lehet lesöpörni az asztalról. 
<u><b>Miközben a Belgiumban legerősebb katolikus egyház és más sem propagálja 
az értelmetlen és cél nélküli szenvedést, ráirányítják a figyelmet az 
életről, az élet befejezéséről való emberi rendelkezés veszélyeire.</b></u> 
&bdquo;Pandóra szelencéje kinyílt, és csak idő kérdése, mikor repül le a 
teteje&rdquo; &ndash; fogalmazott egy vitacikkében <u><b>René Stockman, a belgiumi 
Szeretet Testvérei nevű katolikus szervezet vezetője. Szerinte az 
abortusz 1990-es belgiumi legalizálásával megszületett &bdquo;a halál 
kultúrája&rdquo;, amely mostanra, a gyerekeutanázia megszavazásával, 
kiteljesedett. </b></u>Ő is, mások is azt hangoztatják, hogy az eutanázia nem 
más, mint résnyire nyitott ajtó, amelyet később sarkig tárhatnak. 
Wekerle Szabolcs figyelmeztet: figyelembe véve azt, hogy<u><b> az eutanázia 
bevezetésekor Hollandiában is csak a valóban elviselhetetlenül szenvedő 
emberek &bdquo;éltek a lehetőséggel&rdquo;, míg ma már társadalmi mozgalmak 
szökkennek szárba a pszichiátriai gondokkal küzdők vagy épp az életüket 
megunt idősek eutanáziájának engedélyezéséért,</b></u> &bdquo;talán az efféle 
gondolatokat sem árt komolyan venniük a kegyes halál feltétlen 
híveinek.&rdquo;</p><p></p><p></p><p></p>agyar Kurír <br></div>