<div dir="ltr"><table><tbody><tr><th rowspan="3" style="max-width:170px" valign="top"></th><td valign="top"><br></td><td valign="top"><br></td><td valign="top"><br></td></tr><tr><td valign="top"><br></td><td valign="top">
<div><div><span><br>&nbsp;&nbsp;<a href="http://prae.hu/prae/mail.php?aid=6933&amp;action=new&amp;writeruid=2930" target="_blank"></a></span>Philomena - filmkritika&nbsp; <a href="http://prae.hu" target="_blank">prae.hu</a><a style="border:medium none" href="http://prae.hu/prae/articles.php?aid=6933" target="_blank"><div>

&quot;... miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek&quot;</div></a><br>
        
        </div><div><div style="text-align:justify">A
 film az elején feliratban tájékoztat minket arról, hogy valódi 
történetet dolgoz fel. Az 1950-es években, Írországban a &quot;bűnbeesett&quot;, 
családjuk által kitagadott lányok átnevelésére apácazárdákat működtetett
 az egyház. A nővérek a segítségükért nyújtott fizetségképpen több évig 
rabszolgaként dolgoztatták a fiatal anyákat, akiktől a gyereküket 
elvették és pénzért eladták amerikai gyermektelen házaspároknak. A 
kegyetlen apácák története igazán drámai, mint ahogy ezt Peter Mullan <i>A Magdolna nővérek </i>című
 filmmel 2002-ben már bizonyította. Stephen Frears azonban másfajta 
nézőpontot választott. A fiatalon erre a szomorú sorsra kárhoztatott, 
most már nagymama korú Philomena&nbsp;oldalán egy cinikus újságíróval 
elindul, hogy megkeresse a tőle ötven&nbsp;éve elszakított fiát. A furcsa 
páros útja Írországtól egészen Washingtonig vezet ebben a drámai 
felütésű, mégis humorral teli road movie-ban.<br>
        <img alt="" src="http://prae.hu/prae/upload/images/philomena05.jpg" style="width:420px;min-height:280px;margin-top:15px;margin-bottom:15px">A forgatókönyv a brit komikus, Steve Coogan&nbsp;Jeff Pope-pal közösen írt adaptáptációja Martin Sixsmith <i>The Lost Child of Philomena Lee </i>című
 oknyomozó könyvének. Coogan mint az egyik főszereplő is játszik a 
filmben. Az általa megformált Sixsmith a BBC egykori tudósítója, egy 
baki miatt kitagadott kormány sajtóreferens, szabadúszó újságíróként 
kénytelen fenntartani magát. Philomena lányával való találkozása után 
dönt úgy, hogy megírja a &quot;műveletlen hülyéknek&quot; az általa tökéletesen 
lenézett &quot;human interest&quot; sztorit. Frears az ő figuráján keresztül így 
még újságírós kliséket is kifiguráz.<br>
        <img alt="" src="http://prae.hu/prae/upload/images/film-philomena-e1385664855549.jpg" style="width:420px;min-height:213px;margin-top:15px;margin-bottom:15px">A
 másik főszerepet játszó Judi Dench zseniális alakítása már önmagában 
elegendő ahhoz, hogy megnézzük ezt a filmet. A nyitójelenetben a 
hetvenes éveiben járó Philomena egy flashbackben emlékszik vissza a 
vásárra, ahol egy fiatal fiú elcsábította. A flashback közben Judi Dench
 fájdalomtól eltorzult arcát látjuk közeliben, a színésznő minden egyes 
arcrezdülésével képes érzelmeket közvetíteni. A tőle megszokott hideg, 
kimért dámákkal ellentétben (mint a <i>Skyfall </i>ikonikus M-je), itt
 egy műveletlenségével és egyszerűségével már már idegesítő, Sixsmith 
poénjait fel nem fogó, de végtelenül kedves, csupaszív nagymamát 
játszik, aki amikor megérkezik Washingtonba, szívesebben nézné meg a 
szálloda videótárában megtalált <i>Gagyi mami</i>t, minthogy 
meglátogassa a Lincoln emlékművet. Őszinte, naiv emberszeretetével és az
 apácák kegyetlen bánásmódja ellenére is szilárdan megőrzött, Isten 
jóságába vetett hitével tökéletes ellenpontját képezi az ateista, 
cinikus és intellektuális fölénye ellenére (vagy pont azért?) sokkal 
boldogtalanabb újságírónak. A tipikus amerikai filmekkel ellentétben a <i>Philomena</i>&nbsp;bravúrja
 az, hogy karakterei egyáltalán nem tökéletesek. Épp gyarlóságukban 
emberiek, pont a hibáik miatt szerethetőek. Sixsmith hol kigúnyolja a 
világot gyermekként felfedező nagyit, hol pedig türelmesen 
végighallgatja, amikor Philomena a legapróbb részletekbe menően elmeséli
 egy romantikus ponyva&nbsp;történetét. Ebben a filmben a főszereplők nem 
azért kerülnek össze, hogy a közös utazás végén jobb emberekké váljanak,
 hanem, hogy általuk a rendező két tökéletesen ellentétes álláspontot 
mutasson be, és mi mégis egyszerre mindkettővel egyetértsünk. Frears 
bravúrja, hogy a két karakterrel nem csak a humoros és a drámai 
hangvételt vegyíti, de egyszerre ajánl fel kettős azonosulási 
lehetőséget is: aki akar, haragudhat, aki akar, megbocsáthat a 
könyörtelen apácáknak.<br>
        <img alt="" src="http://prae.hu/prae/upload/images/DSC0736-M2.jpg" style="width:420px;min-height:280px;margin-top:15px;margin-bottom:15px"><br>
        A fiút végül meg is találják, de egyáltalán nem úgy, ahogy erre 
számítanánk. A homoszexuális és mégis a Reagan kormány HIV&nbsp;kutatásokat 
megakadályozó republikánus tisztségviselőjeként dolgozó, nyilvánvalóan 
identitásválsággal küzdő férfi karakterén keresztül Frears még az 
Egyesült Államok politikatörténetének egy sötét foltjára is rámutat. 
Ugyanúgy mint az apácazárdák esetében, érezhető a társadalomkritikai él a
 szexualitást elnyomni próbáló képmutató viselkedéssel szemben.<br>
        <img alt="" src="http://prae.hu/prae/upload/images/philomena_denchcoogan%281%29.jpg" style="width:420px;min-height:279px;margin-top:15px;margin-bottom:15px"><br>
        Ennek ellenére a <i>Philomena </i>mégis a megbocsátás története. Sőt,
 egy felemelő történet a megbocsátásról. A road movie nemcsak az 
Írország és Washington közötti utat járja be, hanem az idős asszony 
belső utazása is, aki a fájdalmas múlttal való, sokáig halogatott 
szembenézéstől, a megbocsátáson keresztül eljut a megbékélésig.<br>
        &nbsp;</div><br>
        <br>
        <i>Philomena </i>&ndash;<i>&nbsp;Határtalan szeretet&nbsp;(Philomena)<br>
        Színes, magyarul beszélő, angol filmdráma, 98 perc, 2013<br>
        <br>
        Rendező: Stephen Frears<br>
        Író: Martin Sixsmith<br>
        Forgatókönyvíró: Steve Coogan, Jeff Pope<br>
        Zeneszerző: Alexandre Desplat<br>
        Operatőr: Robbie Ryan<br>
        Producer: Steve Coogan, Tracey Seaward, Gabrielle Tana<br>
        Vágó: Valerio Bonelli<br>
        <br>
        Szereplők:&nbsp;Judi Dench (Philomena Lee),&nbsp;Steve Coogan (Martin 
Sixsmith),&nbsp;Charlie Murphy (Kathleen),&nbsp;Simone Lahbib (Kate 
Sixsmith),&nbsp;Charles Edwards (David),&nbsp;Sophie Kennedy Clark (fiatal 
Philomena)<br>
        <br>
        Szinkronhang:&nbsp;Tímár Éva (Philomena Lee magyar hangja),&nbsp;Kautzky Armand 
(Martin Sixsmith magyar hangja),&nbsp;Molnár Ilona (Kathleen magyar 
hangja),&nbsp;Németh Borbála (Kate Sixsmith magyar hangja),&nbsp;Király Adrián 
(David magyar hangja<br>
        <br>
        Bemutató dátuma: 2013. december 26.<br>
        Forgalmazó: Mozinet<br>
        Korhatár:&nbsp;</i></div></div></td></tr></tbody></table></div>