<div dir="ltr"><p><a href="http://magyarkurir.hu">magyarkurir.hu</a> napi sajtószemle<br></p><p>A<em> Magyar Nemzet </em>(<strong><em>Tévésorozat</em></strong>…
9.o.) közli, hogy televíziós filmsorozatot tervez Ferenc pápa életéről
Liliana Cavani olasz filmrendező. A film alapjául Nello Scavo újságíró <u><b><em>A Bergoglio-lista</em>
című könyv</b></u>e szolgál. A kötet a mai pápának az argentin katonai
diktatúra idején betöltött szerepét dolgozza fel. Scavo megállapítja:
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Bergogliónak köszönhetően több mint száz ember életét sikerült
megmenteni.</b></u> A könyv húsz szemtanú beszámolóját is alapul veszi. Scavo
kutatásai szerint Bergoglio az üldözöttek védelmére szabályos hálózatot
hozott létre, amelynek központja a San Miguelben lévő Colegio Maximo San
Jose volt:<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a jezsuita intézményben bújtatták azokat az embereket, akik
papnövendékeknek adták ki magukat. </b></u>A későbbi pápa <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>arra is felhasználta
kapcsolatait, hogy a külföldre menekülőknek segítsen.</b></u></p><p>A <em>Magyar Hírlap</em>ban (7.o.) <u><strong>Bogár László </strong><em><strong>A pápák és a kapitalizmus </strong></em></u>címmel
vizsgálja három pápa – II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc –
viszonyát a globális kapitalizmushoz. A cikkíró megállapítja:<u><b> II. János
Pál az 1991-es <em>Centessimus Annus </em>című enciklikájában még
derűlátó volt, mert az éppen széteső „világszocializmus” helyére
diadalmasan benyomuló „világkapitalizmustól” azt remélte, hogy miután
világuralma totálissá válik, ez majd belátóvá teszi. </b></u>Visszatér az
arányérzéke, és rájön arra, <u><b>hogy meg kell „szelídítenie” önmagát,</b></u> és
valóban „emberarcúvá”, ökológiai és szociális értelemben egyaránt
felelősséget vállalóvá kell lennie.” Bogár azonban leszögezi: „… <u><b>a II.
János Pál életéből még hátralévő másfél évtized egyáltalán nem igazolta
ezeket a jámbor és egyébként módfelett helyénvaló várakozásokat.</b></u> <u><b><span style="background-color:rgb(213,166,189)">A
globális kapitalizmus nem szelídült meg, hanem inkább nekivadult </span></b></u>attól,
hogy riválisa eltűnt a színről. Mértéktelensége öngerjesztő
örvénylésként egyre súlyosbodó válságokat indukált, amelyek közül a
legsúlyosabb, amelyik 2007-2008-ban kezdődött, valójában még ma is
tart.” Bogár rámutat, hogy ezért aztán II. János Pál utódja,<u><b> XVI.
Benedek már sokkal kevésbé volt bizakodó.</b></u> A 2009-ben napvilágot látott
Caritas in Veritate című enciklikájában már egyértelműen kimondta, hogy a
válság a mértéktelenség és a szabályozatlanság következménye.
„Világossá tette tehát, hogy a piac nem az emberi történelem, az emberi
társadalmak legjobb, és főleg nem az egyetlen lehetséges önszabályozó
rendszere.” Azt is egyértelművé tette, hogy<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> „nincs gazdaság igazságosság
nélkül.” </b></u>Ferenc pápa pedig tavaly novemberben megjelent Evangelii
Gaudium kezdetű enciklikájában már egyértelműen elvetette és elítélte
azt a gazdasági felfogást, amely szerint a jólét magától „leszivárogna” a
társadalom legalsóbb rétegeiben.” Bogár kifejti: <u><b>Ferenc pápa szerint
azok az ideológiák, amelyek a minden beavatkozástól mentes „szabad”
piactól várják a társadalmi igazságosság megteremtését, naivan bíznak a
hatalmat bíró gazdasági elitekben, pedig valójában egyáltalán nem igaz,
hogy az ilyen rendszerekben mindenki automatikusan jól járna. </b></u>A pápa
emlékeztet rá: <font size="4"><u><b>a szabad piaci elvek AZT IGÉRTÉK, „ha a pohár tele lesz,
akkor kicsordul belőle valami a szegényeknek is”,</b></u></font> ezzel szemben a
valóságban csak annyi történt, hogy amikor<u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b> a pohár megtelt volna, mindig
megnőtt, és végül semmi nem jutott a szegényeknek. </b></u>Az emberi
gazdálkodást tehát egészen más, az eddigiektől teljesen eltérő szellemi
alapokra kell építeni, vonja meg a végső tanulságot Ferenc pápa – írja
Bogár László. Hozzáteszi: „Ma még aligha akad azonban bárki is, aki
megmondhatná, hogy a globális kapitalizmus ’új szellemi alapjai’ mit
jelentenének, ám gyaníthatóan nem is annyira megújulásra, hanem inkább
’<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>visszarégiesülésre’ biztat az új pápa. Az egyetemes szeretet alapjaihoz
való visszarégiesülésre.”</b></u></p><p>A <em>Népszabadság </em>(<em><strong>Vecsey</strong></em>… 2.o.) idézi <strong>Vecsey Miklós</strong>t,
a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét, aki elmondta: <u><b>egyelőre
toleránsak a rendőrök azokkal a hajléktalanokkal, akik továbbra is az
utcán, illetve a tiltásra kijelölt területeken élnek.</b></u> Hangsúlyozta: nem
változott a véleményük a tekintetben, hogy szociális problémát nem lehet
rendészeti eszközökkel megoldani, de ezek segíthetnek abban, hogy a
szociális rendszer működni kezdjen. Pozitívnak tartja, hogy<u><b> a hatóságok
hagyják, hogy a szociális munkások tegyék a dolgukat.</b></u> Negatív pedig az,
hogy született egy olyan rendelet, mely nem éri el a célját. Az igazság a
kettő között van.</p><p>A <em>Magyar Nemzet</em> (2.o.) <em><strong>Követendő a magyar romaprogram</strong></em> címmel ismerteti Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek a német <em>Die Welt</em>
számára adott interjúját. Arra a felvetésre, hogy a roma gyerekek
elkülönített oktatásának támogatásával vádolják, a humán-csúcsminiszter
„hatalmas botrány”-nak nevezte, hogy a gyerekek kárára politizálnak,
akik ezt állítják. Az ügyben érintett, görögkatolikus egyházi
fenntartású iskola a helyi közösség mintaszerűen felszerelt, normális
iskolája, és nem zajlik „kényszerítetten szegregált” oktatás, hanem a
szülők azért járatják oda gyerekeiket, mert ott laknak – mondta Balog
Zoltán.</p><p>Magyar Kurír</p></div>