<div dir="ltr"><h1 class="">József tekintélyével</h1>
<h2 class="">Szent Család vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz</h2>
<div class="">
<div class="">
<div class="">
<p>Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 2,13–15,19–23)</p> </div>
</div>
</div>
<p>Honnan az apa tekintélye? Mitől függ? Attól-e, hogy mennyi pénzt hoz
haza, milyen karriert fut be, milyen a társadalmi rangja? Vagy attól,
hogy mennyire félelmetes a tekintete, hangja, megjelenése? Hogy
hazatértekor, ha csak csörren a kulcsa a zárban, mindenkinek a gyomra
görcsbe rándul-e? Onnan-e, hogy ellentmondást nem tűrőn teremt
egyetértést, ami egyet jelent a vele való egyetértéssel? Hogy
megteremti-e a szabadság lég körét, melyben neki mindent szabad, neki
minden jár, a többieknek meg szabad ezt elismerni, kiszolgálni? Ahol
ezek alkotják <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az apai tekintély</b></u>t, ott állandó a robbanásveszély (Kol
3,21), s ez a tekintély előbb-utóbb a felfújt hólyagok sorsára jut:
kipukkad, semmivé lesz.</p><p>Szent Máté, megrajzolva<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Szent József
portréjá</b></u>t, egy egészen másmilyen apai tekintélyt mutat be, mely e
felsorolt tekintélyelvek (eltévelyedések) egyikének sem felel meg. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az ő
tekintélye olyan, mint amilyennek Szent Jakab „a felülről származó
bölcsességet” írja le</b></u>, mely „mindenekelőtt <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>szentül tiszta / minden
önzéstől mentes, / békességes / békeszerető, / elnéző / kíméletes, /
engedékeny / meggyőzhető, a jóra hajló, / irgalommal és jó gyümölcsökkel
teljes, nem ítélkező, és nem lenéző”</b></u> (3,17).</p><p>Szent József apai
tekintélye felülről származik. Ő <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>nem a nemzés jogán apa</b></u>, hanem <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a
„mennyei Király, a mindenható Atyaisten” bízza meg</b></u>, hogy édesapja legyen
az ő szeretett Fiának, a királyok Királyának. Ez a megbízatás túl van
minden emberileg felfoghatón, kigondolhatón és elhatározhatón. Telve van
megrendítő, váratlan és felfoghatatlan meglepetéssel. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Ez a megbízatás
csak az Atyával való teljes egységben élhető meg. Ennek csak az tud
eleget tenni, aki – mint József – egész lényével „éhezi és szomjazza az
igazvoltot”, a szentséget (Mt 5,6; 1,19), aki az Úrnak odaadott
engedelmesség embere, mely „belsőleg éber az istenivel szemben, érzékeny
Istenre és az ő útjaira” </b></u>(XVI. Benedek).</p><p>József ebben a figyelő
és tettre kész engedelmességben már éli az „Isten királyságának
(országának)” – a Messiás Király által meghirdetett – boldogságait.
Mindegyik boldogmondás megelevenedik József történetében. Máriáról
állítjuk, hogy ő a nyolc boldogság asszonya. Maradéktalanul igaz ez
Józsefre is. Ő a nyolc boldogság férfija. Mind Mária, mind József Isten
erejéből megélik és túlélik e boldogságok lélegzetelállítóan paradox
voltát, azt, hogy „a boldogság útjai a legsötétebbek” (Pilinszky János),
de hozzáteszem: a napra vezetnek.</p><p>Aki kicsit is jártas a nevelés
terén, az tudja, hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>mindenekelőtt a légkör nevel</b></u>. <b style="background-color:rgb(255,255,0)">Jézus Názáretben</b><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a
nyolc boldogság légköré</b></u>ben nevelkedik. Szent Jeromos (347–420) szerint
Máté evangélista Názáret héber nevéből, a Nacratból és a názáreti görög
megfelelőjéből, a nadzoraioszból prófétai jövendöléseket (Mt 2,23)
olvasott ki. A Nacrat utal az Izaiás próféta jövendölésében szereplő
nacretre, királyi hajtásra (11,1). A nadzoraiosz pedig a Sámson
születését megjövendölő angyal szavára, miszerint ő Isten szentje,
nazírja – görögül: nadziraiosz – lesz, aki meg fogja szabadítani népét a
filiszteusok kezéből (Bír 13,5).</p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A nyolc boldogság légkörében
felnövő királyi hajtás Isten szentjeként fogja megszabadítani népét
bűneiből</b></u> (Mt 1,21). A kereszteléskor a mennyei Atya fiává fogadja a
megszületett gyermeket, és ezzel Jézusnak, az Isten Fiának királyi
méltóságába emeli. Ezt fejezi ki a krizmával felkenés. Ettől fogva ő
királyi sarj, aki arra hivatott, hogy Isten szentjeként növekedjék, aki
képes ellene mondani a bűnnek, hogy Isten gyermekeinek szabadságában
éljen. És ettől fogva az apa már nemcsak nemző apja a gyermeknek, hanem
édesapja is, józsefi megbízatással és sorssal. Erre az apaságra csak
József módjára lesz képes, és József apai tekintélyével.</p><p>Zatykó László OFM</p></div>