<div dir="ltr"><h1 class="">A karácsonyi kolindák éneklése is a szellemi kulturális világörökség része</h1>          
                                        
        
        
          

  
  
  
      
  
  
    <div class="">
    <div class="">
            <div class="">
                    <p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Huszonöt elemmel bővült az UNESCO szellemi 
kulturális világörökségi listája</b></u> a szervezet Kormányközi Bizottságának 
december 7-én véget érő bakui tanácskozásán.</p>        </div>
        </div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit8/vilagoroks1_0.jpg" style="margin: 13px auto; display: block;" height="244" width="500">Megkapta
 a címet<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a Círio de Nazaré katolikus vallási ünnep, a világ egyik 
legjelentősebb  Mária-körmenete Brazília </b></u>Pará szövetségi államában, 
Belém városában. Kiválasztottak <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>egy katolikus hagyományt Etiópiából &ndash; a 
Krisztus szent  keresztje megtalálására való emlékezést</b></u> &ndash; és a 
Limoges-ban hétévente  megrendezett nagy körmenetet Franciaországból. 
Olaszország  javaslatát elfogadva világörökséggé váltak a körmeneteken 
használt nagy  kegytárgyak és az ezekhez fűződő hagyományok, 
mindenekelőtt négy  városban, köztük Sassariban. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Venezuelából a Szent 
Péter tiszteletére  Guatire és  Guarenas városokban évente rendezett 
fesztivál</b></u>; <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Macedóniából pedig a szebasztei negyven szent  vértanú ünnepe
 került fel a listára.</b></u></p><p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit8/kolinda.jpg" style="margin: 13px auto; display: block;" height="273" width="435"><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Románia
 és Moldova közös javaslatára a férfiak által előadott karácsonyi  
énekek, a kolindák hagyománya vált szellemi kulturális világörökséggé.</b></u></p><p>A
 szellemi kulturális világörökség részévé lett a Szidi Abdelkader Ben 
Mohamed, azaz <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Szidi sejk mauzóleumához irányuló zarándoklat,</b></u> amelyet 
évente megrendeznek Algériában. Ugyanígy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az Algéria, Mali és Niger 
területén élő tuareg közösségek zenéje, az imzad.</b></u> Felkerült a listára 
Bangladesből a dzsamdáni, egyfajta <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>mintás muszlin szövésének művészete.</b></u></p><p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit8/imzad.jpg" title="imzad" style="margin: 13px auto; display: block;" height="336" width="448">Világörökséggé
 vált <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a manupúri rituális éneklés, dobolás és tánc</b></u>; a Szanirtána 
Indiából; a kirgiz őseposz &ndash; Manasz, Szemetej és Szejtek trilógiája,<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a 
jurtakészítés mestersége és az ehhez kapcsolódó hagyományok Mongóliából,
 </b></u>Peruból a Qeswachaka híd <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>inka szokások</b></u> szerinti karban tartása évről 
évre.</p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit8/hid1.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit8/hid2.jpg" style="margin: 13px auto; display: block;" height="333" width="500"></a></b></u>Felvették
 a listára <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Szenegálból a Xooy szertartást &ndash; egyfajta jövendölés,</b></u> amelyet
 a szerer közösségek ülnek meg az esős évszak előtt; a<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Szlovákiában 
található Terchová zenei hagyományait</b></u>, <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Vietnamból </b></u>pedig a don ca tai tu 
 <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>népzenét</b></u>.</p><p>A szellemi kulturális világörökség részévé 
nyilvánították <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a török kávékultúrá</b></u>t és az ehhez kapcsolódó hagyományokat
 és a petrikivkai <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>festész-díszítést az ukrán népművészeti hagyományok 
közül</b></u>; a l<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>ovas rákhalászatot Belgiumból</b></u>; az 1800 éves használt <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>abakuszt 
Kínából</b></u>; a <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>mediterrán konyhá</b></u>t; <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a bortárolás különleges módját Grúziábó</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">l</span>;
 <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a hagyományos japán konyhá</b></u>t, <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Dél-Koreából pedig a kimcsi (savanyú 
zöldség) készítésé</b></u>t.</p><p><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit8/abakusz.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit8/abakusz_0.jpg" title="abakusz" style="margin: 13px auto; display: block;" height="328" width="500"></a>MTI/Magyar Kurír</p>
</div>