<div dir="ltr"><h1 class="">Evangelii Gaudium - V. A közösségi elköteleződés krízise (nr. 50–75)</h1><div class="">
<div class="">
<div class="">
<p><u><b>N</b></u><u><b>ovember 26-án a Szentszék sajtótermében bemutatták Ferenc pápa <em>Evangelii Gaudium </em>kezdetű
apostoli buzdítását, melynek ismertetésé</b></u>re dr. Török Csabát, az
Esztergomi Hittudományi Főiskola oktatóját kértük meg. Elemzését napi
folytatásokban adjuk közre.</p> </div>
</div>
</div>
<p>„Nem a pápa feladata, hogy részletes és teljes elemzést nyújtson a kortárs valóságról” – olvassuk Ferenc pápa <em>Evangelii gaudium</em>
kezdetű apostoli buzdításában (nr. 51). Mindazonáltal elengedhetetlen –
épp a szüntelenül új evangelizációs dinamika okán –, hogy Róma püspöke
reflektáljon a dolgok jelen állására, s ezáltal segítsen megtalálni a
helyes utakat krisztusi küldetésünk beteljesítésére.<br><br>Ennek során
először a nehézségekkel szembesülünk. Ezek közül az elsőt igen drámai
módon nevezi nevén a pápa: „Ahogyan a »Ne ölj!« parancs világos határt
jelöl ki az emberi élet értékének biztosítására, úgy ma ki kell
jelentenünk: »Nemet mondunk a kizáráson és az egyenlőtlenségen alapuló
gazdaságra!«” (nr. 53)<span style="background-color:rgb(255,255,0)">. Napjainkra az ember is fogyasztási cikké vált, s
a „jóléti társadalmak” polgárai elvesztették az együttérzés képességét.</span>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> Mindenki önmagával van elfoglalva, s fel sem merül benne, hogy felelős
lenne a másikért. „A jóléti társadalom elkábít minket, </span>s nyugtalanok
leszünk, ha a piac olyasmit kínál fel, amit még nem vásároltunk meg,
miközben a lehetőségek hiánya miatt derékba tört életek csak olyanok
számunkra, mint valami látványosság, ami egyáltalán nem zavar minket”
(nr. 54).<br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)">E jelenségek mögött a pénz újfajta bálványimádása áll
(nr. 55–56), amelynek vészes kórtünete a tény, miszerint kevesek
bevételei hatványozottan nőttek az elmúlt években, míg „a többség egyre
távolabb kerül a boldog kisebbség jólététől” </span>(nr. 56). Végül a pénz már
nem szolgálja az embert, hanem kormányozza őt. Elkerülhetetlen a
pénzügyi reform, aminek kapcsán Ferenc kemény hangot üt meg a
politikusokkal szemben, de rögtön hozzá is teszi: „<span style="background-color:rgb(255,255,0)">A pápa mindenkit
szeret, a gazdagokat és a szegényeket is, de Krisztus nevében az a
kötelessége, hogy emlékeztessen: a gazdagoknak segíteniük, tisztelniük
és támogatniuk kell a szegényeket” (nr. 58).</span> A kulcsszó mindebben: a
szolidaritás. Ez megköveteli azt is, hogy nemet mondjunk az erőszakot
eredményező egyenlőtlenségekre – erre egyre kevésbé képesek a fejlett
országok, ideológiákat találva ki arra, miért érdemlik meg a szegények a
sorsukat.<u><b> „Egyesek egyszerűen örömtelien megelégszenek azzal, hogy a
szegényeket s a szegény országokat teszik meg rossz sorsuk felelőséül
(méltánytalanul általánosítva), s úgy vélik, egy olyan »oktatás« jelenti
a megoldást, amely megnyugtatja a szegényeket, s háziasított és békés
lényekké alakítja át őket” </b></u>(nr. 60).<br><br>Ugyancsak nagy kihívást
jelent a kortárs kultúra, amelyben „az első helyet a külsődleges, a
közvetlen, a látható, a gyors, a felszínes, az esetleges foglalja el”
(nr. 62). Ezért „Elodázhatatlan kötelességünk a kultúrák evangelizálása
az Evangélium inkulturációjáért” (nr. 69). Emellett fontos, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)">
szeretetteljesek és befogadók legyenek a közösségeink, a lelkipásztori
gondoskodásunk kiterjedjen a legszegényebbekre is, s megvalósítsunk
egyfajta „misztikus ragaszkodást a hithez” a vallási pluralizmus
szövegkörnyezetében (nr. 70).</span><br><br>A buzdításnak ezt a részét egy
érdekes meglátással zárja a pápa: elemzi<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> a városi kultúrák kihívásait
(nr. 71–75). Napjainkra a nagyváros olykor egyenesen negatív szóvá vált,
miközben a Bibliában pozitív a jelentése: ez a közösség, a találkozás, a
biztonság helye – még utunk végén is egy nagyváros: a mennyei
Jeruzsálem vár ránk. </span>Ezért <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>meg kell szeretnünk a várost, meg kell
találnunk benne az istenkapcsolat új módjait.</b></u> „Ha a maga mélységeivel
együtt megéljük azt, ami emberi, s a tanúságtétel kovászaként lépünk be a
kihívások szívébe bármely kultúrában, bármely városban, akkor az jobbá
teszi a keresztényt és megtermékenyíti a várost” (nr. 74).</p><p><em>(A dokumentum ismertetését holnap folytatjuk)</em></p><p>Török Csaba/Magyar Kurír</p>Az Evangelii Gaudium teljes szövege a Vatikán hivatalos honlapján különféle nyelveken elérhető:</div>