<div dir="ltr"><div class=""> Jogos felvetés, hogy túlközpontosított a közoktatás</div>
<div class=""><b><font size="4"><span class="">Csak részlegesen elégedett a közoktatás átalakításában eddig elért eredményekkel Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter.</span></font></b></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
2013. december 5. 12:38
</div>
<div class="">
<div class="">
<a href="http://www.gondola.hu/cikkek/88060-_Jogos_felvetes__hogy_tulkozpontositott_a_kozoktatas.html#" target="_blank" class="" title="E-mail"><span class=""><span class=""></span></span></a><a target="_blank" href="http://www.gondola.hu/cikkek/88060-_Jogos_felvetes__hogy_tulkozpontositott_a_kozoktatas.html#" class="" title="Még több..."><span class=""><span class=""></span></span></a>
</div>
</div>
<div class=""><img src="http://www.gondola.hu/kepek/nyito/85937.jpg" alt="" class=""></div>
<p>
Balog Zoltán a Kossuth Rádiónak és az M1-nek is nyilatkozott.</p>
<p>
<u><b>Még idén tárgyalni fog a kormány a Felsőoktatási Kerekasztal stratégiai
javaslatairól.</b></u> Az időpont attól függ, hogy mikor lesz kormányülés,
tehát a téma december 10-én vagy 17-én kerül a kabinet elé – mondta a Ma
reggelben Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának
vezetője. A politikus hozzátette: azt a jelentés, amelynek a stratégiai
javaslatok a részei, legutóbbi ülésén már megtárgyalta a kormány a
kerekasztal vezetői, illetve Klinghammer István felsőoktatásért felelős
államtitkár jelenlétében. Ezen az ülésen különböző feladatokat kapott az
államtitkárság és a minisztérium, amelyeket ha elvégeznek, akkor tud a
kormány újra beszélni a stratégiai javaslatokról – tette hozzá a
tárcavezető.</p>
<p>
Azzal a korábbi nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint <u><b>a
felsőoktatást nem lehet csak a diákok igényei szerint alakítani</b></u>, Balog
Zoltán az M1 műsorában azt mondta, <u><b>egyúttal meg kell felelni a magyar
gazdaság igényeinek is. Nem segítünk azon a diákon, akinek az az igénye,
hogy úgynevezett "büfé szakra" menjen, aztán semmit nem tud majd
kezdeni a kapott oklevéllel</b></u>. Hangsúlyozta: ma a diplomások több mint 30
százaléka nem a végzettségével megegyező munkát végez. <u><b>A hallgató ezzel
elveszt öt évet, az állam pedig olyat finanszírozott, amelyre a diáknak
nem volt feltétlenül szüksége.</b></u> „Én kondás szerettem volna lenni ötéves
koromban, tehát nem biztos, hogy jó pályát választottam volna, habár
egyesek szerint igen” – fogalmazott Balog Zoltán.</p><div id="billboardbanner"><span class="">
<div id="beacon_239" style><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=239&clientid=203&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=429a054362a6c0239eaafcc6e64d2a4e" alt="" style="width: 0px; height: 0px;" height="0" width="0">A miniszter szerint <u><b>nagy szükség van a felsőoktatás reformjára</b></u>,
ugyanakkor Magyarországon az egyetemi lobbi az egyik legerősebb
érdekérvényesítő csoport. A változtatás indoka, hogy <u><b>mára létrejött egy
olyan rendszer, amely nemcsak, hogy nem gazdaságos, nem hatékony, de nem
feltétlenül szolgálja a hallgatók jövőbeni érdekeit sem</b></u>. Ez az egyik
oldala a dolognak, a másik, hogy a felsőoktatás hihetetlenül jó
teljesítményekre képes. A magyar felsőoktatásnak <u><b>ma is van olyan része,
amely világszínvonalú</b></u>. Például több ezer diák tanul Magyarországon angol
nyelven az orvosképzésben.</div></span></div>
<p>
"A kevésbé jól teljesítő intézményeknél meg kell nézni, hogy a
bezárásnak van-e alternatívája. Az egyik lehetőség, hogy olyan típusú
felsőoktatási intézménnyé alakuljanak, amelyek saját térségükben
nélkülözhetetlenek. Klinghammer István államtitkár és a Felsőoktatási
Kerekasztal ezt közösségi főiskolának nevezi" – tette hozzá. Az
elnevezésen és a tartalmon lehet vitatkozni, de vélhetően mindenki
számára belátható, hogy a palettát színesíteni kell, és <u><b>„a nagy nemzeti
tudományegyetemek meg egy kis vidéki főiskola nem kerülhetnek ugyanolyan
elbánásba”.</b></u></p>
<p>
A kötelező óvodáztatás bevezetésének képviselői javaslatra történő
egyéves eltolásáról a miniszter elmondta, erről nyílt vita van az
országgyűlés és a kormányzat között, a kabinet azt kéri a parlamenttől,
fontolják meg, hogy nem lehetne-e mégis a jövő évtől érvényesíteni a
szabályt. Ugyanakkor hangsúlyozta, <u><b>a kötelező óvodáztatás</b> nem azt
jelenti, hogy mindenkinek óvodába kell menni hároméves kortól. A
változtatás <b>elsősorban azokra a családokra vonatkozik, ahol a gyermek
nem tudja otthon megkapni azokat a civilizációs ismereteket, amelyek
ahhoz kellenek, hogy aztán időben iskolába kerülhessen</b>, és nagyobb
eséllyel indulhasson az életben, mint a szülei.</u> A legszegényebb
rétegeknél minden második gyerek hatéves korában még éretlen az iskolára
– tette hozzá.</p>
<p>
A kötelező óvodáztatás esetleges 2014-es bevezetésének feltételeiről a
politikus elmondta, ez elmúlt három évben 12 ezer új óvodai hely
létesült, ma több mint 10 ezerrel több óvodai hely van, mint ahány
óvodás elkezdi az intézménybe járást három éves kortól. A probléma az,
hogy ezek a helyek nem azokon a területeken vannak, ahol feltétlenül
szükség van rájuk. A betelepülőket vonzó Budapest környékén hiány van,
azokon a vidékeken pedig, ahonnan inkább elvándorolnak az emberek, be
kell zárni intézményeket. A kormányzat számításai szerint összességében
3-4 ezer között van a jelenleg hiányzó óvodai helyek száma. Ezt részben
intézkedésekkel, például a családi napközi bekapcsolásával, részben
további óvodaépítésekkel lehet megoldani jövő szeptemberig.</p>
<p>
<u><b>A rugalmas gyed</b> bevezetése kapcsán Balog Zoltán elmondta, úgy becsülik,
hogy a lehetőség a gyeden lévők körülbelül 20 százalékát érdekli. </u>A
Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott, az elmúlt húsz
évben még nem fordult elő, hogy a mostanihoz hasonló számú<u> intézkedés
szolgálná azt, hogy több gyermek legyen Magyarországon. </u></p>
<p>
Az iskolákat érintő változtatások kritikája kapcsán Balog Zoltán
hangsúlyozta, <u>három hónapja létezik<b> az új oktatási, nevelési, igazgatási
rendszer</b>, ennyi idő alatt pedig nem lehet megállapítani, hogy jobb
lesz-e a színvonal, a tanulók teljesítménye</u>. Ezt majd nyolc vagy
tizenkét év múlva lehet látni, ha a elvégzi egy gyerek az általános
iskolát, és könnyebben megy középiskolába vagy szakképzésbe, aztán pedig
egyetemre. </p>
<p>
A Klebelsberg Központ működéséről azt mondta, azzal a körülményekhez
képest elégedett. A közoktatás területén működő állami iskolai
intézményfenntartó szervezet, a miniszter szerint, ha úgy nézzük,
Magyarország legnagyobb vállalata, hiszen több mint 150 ezer
munkavállalója van. Ennek megszervezése, egy rendszerbe állítása nagyon
nehéz, bonyolult folyamat, éppen ezért, mint mondta, csak részlegesen
elégedett. Hozzátette: az <u><b>a kritika, hogy túlcentralizát, túlszervezett a
dolog, jogos felvetés, ezért bízik benne, hogy minél előbb eljutnak
abba a fázisba, amikor beáll az új rendszer, és azt nézik majd, hol
lehet lazítani a szabályzókon </b></u>– nyilatkozta Balog Zoltán, az emberi
erőforrások minisztere.</p>
<div class=""><a href="http://hirado.hu">hirado.hu</a> - M1 - Ma reggel - Kossuth Rádió 180 perc</div></div>