<div dir="ltr"><h3>Budapest nagyon menő</h3><p><font face="arial" color="black"><a href="http://m.origo.hu/utazas/magyarorszag/20131202-miert-van-tele-budapesttel-a-kulfoldi-sajto.html" target="_blank">http://m.origo.hu/utazas/magyarorszag/20131202-miert-van-tele-budapesttel-a-kulfoldi-sajto.html</a></font></p>
<div class="">Vincze Barbara - 2013.12.03 15:03</div>
<div class="">
<span style="background-color:rgb(255,255,0)">Miközben a világ vezető lapjai időről időre a magyar
belpolitikát és közállapotokat ostorozzák, ezzel párhuzamosan Budapest
mint úti cél feltűnően sokat szerepel az angolszász sajtóban, és több
globális listán végzett az élen. Miért éppen az elmúlt egy-két ében
került a fókuszba Budapest?</span> Miért lett divatos város a nagyvilág
szemében, és milyen motivációból jönnek ide a külföldi turisták?
</div>
Az Angelina Jolie-Brad Pitt házaspártól kezdve az OutKastben
játszó Big Boion át Bruce Willis feleségéig egy sor idelátogató
szupersztár lelkendezett a Twitteren vagy a blogján az utóbbi időben
Budapestről. A Lonely Planet, a Tripadvisor és a nagy angolszász lapok
utazásrovatai is bekapcsolódtak a dicshimnuszba: egyre-másra jelennek
meg Budapest romkocsmáit, gasztronómiáját, kulturális életét vagy
egyszerűen csak a város hangulatát méltató cikkek a legmenőbb lapokban a
CNN-től kezdve az USA Todayen át a New York Timesig (<i>lásd keretes összeállításunkat</i>).
Véletlenül lettünk ennyire divatosak, vagy tudatos kampány húzódik a
háttérben, netán a suttogó propaganda műve, hogy pont most, pont a mi
fővárosunkat tartják Európa egyik legkúlabb helyének?<br><b><br>Budapest a külföldi újságokban-blogokon (néhány példa)</b>
<p class="MsoNormal">CNN – <a href="http://travel.cnn.com/budapests-best-ruin-bars-051056" target="_blank">A legjobb romkocsmák<br><br></a>CNN – <a href="http://edition.cnn.com/2013/11/19/travel/things-to-know-hungary/" target="_blank">11 érdekesség Budapestről, mielőtt ide utaznál</a><br>
<br>CNN – <a href="http://edition.cnn.com/2013/11/29/travel/paprika-hungary/" target="_blank">Okosságok a magyar paprikáról</a><br><br>USA Today – <a href="http://www.usatoday.com/story/dispatches/2013/09/25/budapest-ruin-pubs/2857137/" target="_blank">Megint a menő romkocsmák<br>
<br></a>New York Times – <a href="http://www.nytimes.com/2013/05/12/travel/tasting-modern-hungarian-in-budapest.html?pagewanted=all&_r=2&" target="_blank">A budapesti gasztronómiáról – a legjobb éttermek</a><br><br>
Condé Nast Traveler – <a href="http://www.origo.hu/utazas/hirek/20131016-budapest-a-vilag-masodik-legjobb-varosa.html">Budapest a világ második legjobb városa<br><br></a>Indulgd-blog – <a href="http://indulgd.com/hauntingly-beautiful-images-of-abandoned-power-plants/" target="_blank">A Kelenföldi Hőerőmű a világ elhagyott erőműveinek élén</a><br>
<br></p>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)">Nos, a válasz is-is. Alighanem a tudatos marketingkampány, a
nemzetközi sajtó megbombázása, valamint a spontán, alulról jövő
kezdeményezések egyszerre szökkentek szárba</span>, majd – maradva ennél a
gyenge metaforánál – borultak virágba.<br><br><h2>Ezért jönnek a turisták – a mérhető okok</h2>Nem
az történt, hogy az idén minden angolszász újságíró véletlenül,
egyszerre csapott a homlokára, hogy neki azonnal Budapestre kell jönnie.<span style="background-color:rgb(255,255,0)">
A főváros – részben – maga tett azért, hogy a neve közszájon forogjon.
Budapest marketingjét a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) végzi, amelytől
megtudtuk, hogy a nemzetközi sajtóban megjelent cikksorozatok részben
"az elmúlt három évben kifejtett, célzott külföldi sajtókommunikációjuk
eredményei"</span>. A cikkek jó része annak köszönhető, hogy a cég az elmúlt
három évben több mint nyolcezer embert –<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> külföldi média- és turisztikai
szakembert – látott vendégül tanulmányutakon.</span> Ezekre a tanulmányutakra –
haladva a korral – <span style="background-color:rgb(255,255,0)">több véleményvezér bloggert is meghívnak.</span><br><br>Mi
történik ilyenkor? Az MT Zrt. nemcsak a hagyományos magyarországi
nevezetességekre hívja fel a külföldi újságírók és bloggerek figyelmét,
hanem olyan elemeket is beletesz a programba, mint a magyar
csúcsgasztronómia felfedezése és a fiatalabb korosztály számára vonzó
szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek (kortárs zenei programok,
romkocsmák, design-túrák) bemutatása. Az újságírók figyelmének
terelgetése ellenére a cikkek valamennyire mindig szubjektívak, és
állításaikkal mi, magyarok – illetve a régóta nálunk élő külföldiek
– vagy egyetértünk, vagy nem.<br><br>
<div class="">
</div>
A CNN egyik legutóbbi Magyarországról
<a href="http://m.origo.hu/warning/warning_12.html?rlink=%2Futazas%2Fmagyarorszag%2F20131202-miert-van-tele-budapesttel-a-kulfoldi-sajto.html&flink=http%3A%2F%2Fedition.cnn.com%2F2013%2F11%2F19%2Ftravel%2Fthings-to-know-hungary%2F%2520">szóló cikkének</a>
kommentjeiben például egy Budapesten élő brit kommentelő ezt írja: „Azt
kell, hogy mondjam, hogy a Hova menjünk? rész eléggé
fizetetthirdetés-szagú”, ezért inkább a Tripadvisort ajánlja, és saját
listát ír (amivel persze megint csak lehet vitatkozni). A cikk ezzel
együtt viszont alighanem elérte a célját, hiszen élénk információcsere
indult az alján, sokan megosztották a Facebookon – és mindez a többi
hasonló megjelenésről is elmondható. A szerzőtől, Robin Marshalltól
egyébként megtudtuk, hogy a cikk írásakor nem állt kapcsolatban az MT
Zrt.-vel, csak a képeket szerezte be tőlük; ennek és még egy másik
Budapesttel foglalkozó cikknek a megírásával közvetlenül a CNN bízta
meg. Az MT Zrt. lapunk kérdésére közölte: "A Magyar Turizmus Zrt. nem
szponzorál lapokat, lapmegjelenéseket. A jelenleg a CNN-en futó
kampányunk médiamegállapodásának része, hogy Magyarországgal kapcsolatos
turisztikai híreket közölnek." Hirdetésük egyébként látható a cikk jobb
oldalán.<br><h2>Az utánzás ereje</h2><span style="background-color:rgb(255,255,0)">A médiumok versengéséből is
fakad a város aktuális népszerűsége, a különböző lapok cikkei ugyanis
öngerjesztő folyamatot indítanak be</span> – állítja Vadnai Márton, a Budapesti
Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. Budapest Kártya
termékmenedzsere.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> „Amikor egy népszerű újság, weblap, blog
megjelentetett egy cikket Budapestről, a versenytársai is fontosnak
érezték, hogy náluk is megjelenjen hasonló, így az egyes megjelenések
egymást generálva kerültek a nagyközönség látóterébe” – magyarázza az
angolszász sajtóban lezajló folyamatokat.</span><br style="background-color:rgb(255,255,0)"><br>Egy városnak pedig
mindenképpen kell költenie reklámra azért, hogy a felkapottság és az
abból következő nagyobb látogatószám ne egy rövid időszakra
korlátozódjon – teszi hozzá Vadnai. E tekintetben nem elégedett a
jelennel: „Rosszul áll Budapest, hiszen míg 2010 előtt a büdzséjéből
több százmillió forintot tudott városmarketingre fordítani a befolyó
idegenforgalmiadó-bevételekből, addig 2011 óta ezekkel a bevételekkel a
kerületek gazdálkodnak, ők pedig önállóan nem fordítanak pénzt
turisztikai marketingre.”<br><br>A büdzsére vonatkozó kérdésünkre
konkrét összegeket nem írt az MT Zrt. Arról tájékoztattak minket, hogy
Budapest külföldi népszerűsítésekor az egyes piacok közötti felosztást
az adott piac fontossága határozza meg, vagyis, hogy az onnan érkező
vendégek hány vendégéjszakát töltenek el nálunk. A Világgazdaság
<a href="http://m.origo.hu/warning/warning_12.html?rlink=%2Futazas%2Fmagyarorszag%2F20131202-miert-van-tele-budapesttel-a-kulfoldi-sajto.html&flink=http%3A%2F%2Fwww.vg.hu%2Fvallalatok%2Fturizmus%2Fpenz-nelkuli-tervezes-a-turizmusban-416933">számításai szerint</a> a bel- és külföldi nemzeti marketingre összesen körülbelül 1,5 milliárd forint jut jövőre, ami csupán a fele az ideinek.<br>
<br>
<div class=""><b>Itt az új marketingterv</b></div>
A Magyar Turizmus Zrt. november végén mutatta be
a jövő évi marketingtervét. Ebből kiderül egyebek mellett, hogy a
fiatalokra és az idősebb korosztályra egyaránt koncentrálnak majd, a
jelenlegi piacok mellett pedig újakra is törekednek. Kiemelt szerepet
szánnak a távoli, feltörekvő piacoknak: az arab térség országaiban,
Brazíliában és Indiában, valamint a déli szomszédos országokban
folytatott marketingaktivitásoknak. A jövő évi külföldi kommunikáció a
korábbiakhoz hasonlóan háromszintű lesz, azaz központi imázskampányból,
központi termékkampányokból (például Budapest Winter Invitation),
valamint piacspecifikus kampányokból fog állni. (<i>További információ <a href="http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/kiemelt_szerepet_kap_jovore_a_hatarnyitas_25__evforduloja" target="_blank">itt található.</a></i>)<br>
<h2><b>Ezért jönnek a külföldiek – a nem mérhető okok</b></h2><b> </b>Az
előre megtervezett marketingtevékenység mellett<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> alighanem legalább
ugyanilyen fontos az alulról jövő, spontán kezdeményezések egzakt módon
sehogyan sem mérhető ereje.</span><br><br>
<div style="max-width:1280px" class="">
</div>
A Fiatal Urbanisták Tagozata egyenesen „meghatározó
fordulatról” beszél, amikor az elmúlt egy-két év ún. "Budapest image"
ügyét elemzi, amelynek fő mozgatórugóját <span style="background-color:rgb(255,255,0)">a romkocsmák elterjedésében és a
hazai startup vállalkozások fellendülésé</span>ben látják. Ezek szerintük a
város rejtett értékeit hozzák a felszínre, csakúgy, mint a tematikus
városnéző séták, <span style="background-color:rgb(255,255,0)">a várossal foglalkozó blogok és oldalak – különösen a
kétnyelvűek</span>. Ily módon a város kreatív oldala egyre láthatóbbá válik, és
ez vonzó a külföldieknek.<br><br>„A fent említett oldalaknak kiemelt
szerepe van a városmarketing szempontjából, ugyanis ezek a honlapok a
város új vagy meglévő és izgalmas helyszíneit és szolgáltatásait
mutatják be, amelyeket általában minden turista meg szeretne találni egy
városban, ha elutazik” – zárják gondolataikat.<br><br>
<div class="">
</div>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)">A fapados légitársaságokra, a város relatív olcsóságára és
az Erasmus, illetve hasonló diákcsereprogramok</span>ra vezeti vissza a város
iránt megnőtt érdeklődést Vendely Barna, a Szimpla egyik munkatársa. A
külföldiek által leglátogatottabb pesti romkocsmában soha nem végeztek
felmérést a vendégek körében, csak napi kapcsolataikra támaszkodva
mondja, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)">„amikor a nyugat-európai fiatalok Budapesten sört
vásárolnak, látszik a boldogság a szemükben”.</span><br><h2>„Több, mint gondolnád”</h2>Még
valami: „a jövedelmek változásával az utazók egyre többször utaznak,
jellemzően 4-5-ször egy évben, mely utazások során újabb és újabb
célokat keresnek” – mondja Vadnai. Szerinte a hagyományos városlátogató
célállomások mellett (London, Párizs, Róma, Barcelona, Bécs, Prága)
egyre több turistában merül fel az igény új városok felfedezésére, így
kerül egyre többeknél képbe Budapest. „Ezt a trendet a turisztikai
szakma is felismerte. A tour operátorok is ennek megfelelően alakítják,
alakították árualapjaikat, nagyobb kapacitást lekötve repülőjáratokon,
egyre több időpontot, szállást, programot, kínálva budapesti
látogatáshoz.”<br><br>
<div class=""><br></div>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)">Azt pedig, hogy Budapest menő célpont, már a számok is
visszaigazolják: a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ
partnereinek visszajelzései alapján egyértelműen növekszik a külföldi
érdeklődés Budapest iránt. Bizonyítja ezt a szálláshelyek egyre magasabb
kihasználtsága (60 százalék körüli a korábbi évek 48-54 százalékához
képest) és árbevétele, valamint hogy újabb és újabb szolgáltatók
jelennek meg a turisztikai piacon (például hop on hop off buszos cégek),
mert fantáziát látnak a budapesti befektetésekben.</span><br><br>És hogy
hogyan távoznak tőlünk az idelátogatók? A külföldről érkező vendégek
általános véleménye, hogy magyarországi látogatásuk sokkal több kellemes
élményt nyújtott nekik, mint amire számítottak – állítja az MT Zrt.
Ezért választották a külföldi promóció központi üzenetévé a „Think
Hungary – More than expected” (Magyarország – több, mint amit várt)
szlogent.<br><br>
<div class=""><b>Mit mutatnak a számok? </b></div>
<p class="MsoNormal">Tavaly 43,6 millióan érkeztek Magyarországra, és összesen 1 175 milliárd forintot költöttek nálunk – derül ki <a href="http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_ogt002c.html" target="_blank">a KSH adataiból</a>.
A vendégek 23,6 százaléka, azaz 10,4 millió ember töltött el több napot
az országban, így igazából ők tekinthetők szűkebb értelemben
turistának. Az ő számuk 2009-hez képest 1,3 millióval nőtt, miközben az
egy fő egy napjára jutó költés 13 ezer forintról 12,5 ezer forintra
mérséklődött, és az összköltés is minimálisan csökkent.<br><br></p><p class="MsoNormal">Idén az első kilenc hónapról van <a href="http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz21309.pdf" target="_blank">friss statisztika</a>.
Ebből kiderül, hogy januártól szeptemberig 5,2 százalékkal több
vendégéjszakát töltöttek el a külföldiek a magyarországi szálláshelyeken
az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb vendég – az összes 21
százaléka – továbbra is Németországból érkezett, míg a legdinamikusabb
bővülést az <a style="background:none repeat scroll 0% 0% transparent!important;border:medium none!important;display:inline!important;float:none!important;height:auto!important;margin:0px!important;min-height:0px!important;min-width:0px!important;padding:0px!important;vertical-align:baseline!important;width:auto!important;text-decoration:underline!important" title="Click to Continue > by CouponDropDown" id="_GPLITA_0" href="http://m.origo.hu/utazas/magyarorszag/20131202-miert-van-tele-budapesttel-a-kulfoldi-sajto.html#">orosz<img style="background: none repeat scroll 0% 0% transparent ! important; border: medium none ! important; display: inline ! important; float: none ! important; height: 10px ! important; margin: 0px 0px 0px 3px ! important; min-height: 0px ! important; min-width: 0px ! important; padding: 0px ! important; vertical-align: super ! important; width: 10px ! important;" src="http://cdncache1-a.akamaihd.net/items/it/img/arrow-10x10.png"></a>,
a brit, a lengyel, a svéd és a svájci turisták mutatják. A
vendégéjszakák több mint felét, 56 százalékát Budapesten töltötték a
külföldi vendégek idén januártól szeptemberig. Itt 8 százalékkal nőtt ez
idő alatt a külföldiek vendégéjszakáinak száma, míg a magyarországi
régiók közül a legjobban (+16,3 százalék) Észak-Magyarország
teljesített, a legrosszabbul (-15,2 százalék) pedig Közép-Dunántúl.<br><br style="background-color:rgb(255,255,0)"></p><p class="MsoNormal"><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Nemzetközi összehasonlításban a magyar adatok jók, de nem kiemelkedők. Az Európai Utazási Bizottság </span><a style="background-color:rgb(255,255,0)" href="http://etc-corporate.org/images/reports/ETC-Nov%202013%20Trends%20and%20Outlook-final.pdf" target="_blank">most kiadott jelentésében</a><span style="background-color:rgb(255,255,0)">
– amely országtól függően májustól augusztusig bezárólag tartalmaz
adatokat – a megelőző egy évben Izland, Szlovákia és Szerbia mutatta a
legnagyobb bővülést a beutazók számában Európán belül, Magyarország a 7.
helyen szerepel. A vendégéjszakák számát tekintve Magyarország a 8.
legnagyobb növekedést mutatta, ott Szlovákia, Lettország és Szerbia az
első három helyezett.</span><br><br></p>
<i>Véleményünk a témáról:
<a href="http://m.origo.hu/tartalom/20131129-velemeny-magyarorszag-es-budapest-turisztikai-sikererol.html">Kell-e cégér Magyarországnak?</a></i></div>