<div dir="ltr"><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:12pt">továbbított levél forrás nélkül:<br></p><div><div><div><div><div><div><p class="MsoNormal">Lenin leginkább
 Hirsch-Apfelbaumban, munkásmozgalmi nevén Zinovjevben bízott meg, fontos párttisztségeket, sőt a Komintern vezetését is 
rábízta.</p></div></div><p class="MsoNormal"><br>Fennmaradt 
írásai elárulják..., milyen ember is volt a kommunizmus ezen élharcosa! <br></p><p class="MsoNormal"><br></p><p class="MsoNormal">Egy Zinovjev idézet &quot;Sztálin háborúja a zsidók ellen&quot; című 
könyvéből: &quot;A százmillió szovjet-orosz lakosságból együtt kell mennünk 
kilencvenmillióval. Ami a többi oroszt illeti, róluk nincs mit mondani. 
Meg kell semmisíteni őket!&quot;<br></p><p class="MsoNormal"><br></p><p class="MsoNormal">1918 szeptember 1.-n a következőket írta a &quot;Szevernájá Kommuná&quot; című lapban: </p></div><div><p class="MsoNormal"><u>&quot;Nem
 lesz bennünk könyörület... Megnyitjuk a vértenger zsilipjeit.Részvét és
 kímélet nélkül le fogjuk gyilkolni ellenségeinket! Fulladjanak meg a 
saját vérükben! Folyamként hömpölyögjön a burzsoázia vére! </u>Annyi vért 
ontsunk, amennyit csak lehet!</p><p class="MsoNormal"></p></div><div><p class="MsoNormal">Ugyanebben a lapban írta később, 18.-n: <u>&quot;Az ellenség megsemmisítésére létre kell hoznunk a saját szocialista terrorunkat!&quot;</u></p>
</div><div><p class="MsoNormal"><br>
</p><p class="MsoNormal">További
 Zinovjev idézet W.Strauss a &quot;The End of the Legends&quot; című munkájából 
/2004-s kiadás, 342 - 351. oldal/: <u>&quot;A burzsoázia megölhet néhány embert,
 de mi egy egész társadalmi osztályt fogunk legyilkolni!&quot;</u> </p></div><div><p class="MsoNormal"><br>Lenin
 halálakor Zinovjev s jóbarátja Lev Rosenfeld, munkásmozgalmi nevén 
Kamenyev úgy ítélte meg, hogy szerény képességeik miatt a ragyogó 
tehetségű Trockij nem sokáig tűri majd meg őket a legfelső vezetésben, 
ezért a bunkónak vélt Sztálint támogatták, abban a hiszemben, hogy őt 
majd &quot;kézben tudják&quot; tartani.</p></div><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:12pt"></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:12pt"><u>Trockij megbuktatásáig a minden hájjal megkent, ravaszdi Sztálin megtartotta őket hitükben..., aztán lecsapott rájuk</u>......</p>

<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:12pt"><u>1936-ban
 a börtönben üldögélve Zinovjet ismét tollat ragadott.</u>.., s levelet írt 
Sztálinnak:&quot;Már hosszú ideje ülök  egy helyen és nézem az újságokban az 
Ön és a Politbüró tagjainak portréját. Eközben arra gondolok: Kedveseim!
 Nézzetek a szívembe és bizonyára látni fogjátok, hogy <u>én már nem vagyok
 ellenség..., hogy én a tiétek vagyok..., testben, lélekben... &quot; 
Aláírás: &quot; Teljes lélekkel az Önöké vagyok! Zinovjev&quot;  </u>-  Nem tudom..., akad e még a történelemben ennél megalázkodóbb levél...  <u>Sztálin
 a levél elolvasásakor vélhetően egy jót röhögött..., majd parancsot 
adott a likvidálásra, amelyet egy hadnagyra bíztak. A kivégzésről 
jegyzőkönyv készült, mely szerint az egykor nagy hatalmú, arrogáns 
bolsevik hisztérikus rohamot kapott..., s összeesett félelmében. Amikor a
 kivégzőkamrába vitték, a lehető legmagasabb hangon sikítozott, majd a 
földre rogyva szó szerint csókolgatta, nyaldosta a hadnagy csizmáit..., 
miközben életéért könyörgött...</u></p></div></div></div>Utolsó
 pillanataiban talán megértette: minden ember számára a maga élete a 
legnagyobb érték! A kommunista élete pontosan annyit ér..., mint egy 
burzsoáé!</div>