<div dir="ltr"><h1>A Sixtus-kápolna freskóiról </h1>
<div>
<span>
2013. 11. 30. 11:07 - <ul><li><span>
<a href="http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fsixtus-kapolna-freskoirol&title=A%20Sixtus-k%C3%A1polna%20fresk%C3%B3ir%C3%B3l%20&description=" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/all/modules/addtoany/images/share_16_16.png" alt="Megosztás" title="Megosztás" height="16" width="16"></a>
</span></li></ul> </span>
</div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<p>A<u><b> <i>Sixtus-kápolna művészeti értékei</i>
</b></u>címmel tartott képes előadást Vértesaljai László jezsuita teológus,
művészettörténész Veszprémben a KÉSZ városi szervezetének meghívására a
Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnáziumban.</p> </div>
</div>
</div>
<p><a href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Zsuzsa/sixtus.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Zsuzsa/sixtus.jpg" style="vertical-align:middle;margin:10px auto;display:block" height="375" width="500"></a>Az
előadó bevezetőjében elmondta, hogy mikor 1979-83 között Rómában
teológiai tanulmányokat folytatott, az „Örök Város” nagyon megérintette,
majd hosszú éveken át a Vatikáni Rádióban dolgozott, s azóta is
valahányszor Rómában jár, rabul ejti mindaz a keresztény művészeti
szépség, lelki érték, amelyet a város őriz. <u><b>A legtöbb keresztény emlék
ugyanis Rómában maradt meg, </b></u>ahol a két fő apostol, Péter és Pál hirdette
az igét s ahol vértanú halált szenvedtek – írja az egyházmegye
honlapján Toldi Éva.</p><p>Először egy kis képes sétára hívta
hallgatóságát, bemutatva kedves emlékhelyeit, többek között azt <u><b>az
obeliszk</b></u>et, <u><b>amelynek a helyén Péter apostolt fejjel lefelé keresztre
feszítették. </b></u>Bemutatta <u><b>Róma templomait: a Szent Péter-baziliká</b></u>t, <u><b>a pápai
és az apostoli palotá</b></u>t, s végül felülnézetből <u><b>a Sixtus-kápolná</b></u>t,
amelyet pápai névadója, a XV. században élt IV. Sixtus pápai kápolnának
építtetett, s amely <u><b>kívülről olyan, mint egy erődítmény: egy
erőd-kápolna</b></u>.</p><p><u><b>IV. Sixtus</b></u> (eredeti nevén Francesco della Rovere) –
akinek családnevében szerepel a tölgyes szó s címerében is szerepel a
tölgy, s ezért „tölgyes pápának” is hívták – tekintélyes
észak-<u><b>olaszországi nemesi családban született Savonában. Rendkívül
képzett pápa volt a maga korában,</b></u> utalt rá az előadó. <u>Pisa városában
tanult többek között teológiát, több egyetemen is tanított Itáliában, s
mint ferences szerzetes, később az olaszországi rendtartomány főnöke,
majd a rend generálisa lett.</u> Az előadó bemutatta Melozzo da Forli
reneszánsz festő képét, amelyen könyvtárosával és unokatestvéreivel
látható IV. Sixtus. A pápa nagy városépíttető volt, az apostoli palota
és templomok sora jelzi ezt Rómában, valamint az a híd, amely szintén az
ő nevét viseli ma is, s amely a város első hídja volt a római császárok
építette hidak után, amelyek a népvándorlás viharaiban elpusztultak.
Sok jó tulajdonsága mellett <u><b>vétkes hibája volt</b></u> ugyanakkor a pápának
(mint kortársainak is) az uralkodása alatt megnyilvánuló <u><b>mérhetetlen
„családpártolása” – hat unokatestvérét bíborosnak nevezte ki</b></u>. <u><b>Ahelyett,
hogy gondja lett volna az Egyház szegényeire, a saját családjának
jövőjét biztosította anyagilag és tekintélyelvi meggondolásokból </b></u>–
mutatott rá Vértesaljai László.</p><p><u><b>A Sixtus-kápolna csodálatos
oltárfreskóját és mennyezeti képeit Michelangelo készítette el</b></u>. <u><b>Az
oltárfreskó az utolsó ítéletet, a mennyezetfreskó pedig zömében a
teremtés stációit ábrázolja.</b></u> A kápolnát a pápa Nagyboldogasszony
tiszteletére szentelte föl. Perugino egy Mennybe fölvett Mária-freskóval
a két ablak fölött jelölte meg a titulust. IV. Sixtus pápa,
valószínűleg Lorenzo de Medici tanácsára, elsősorban firenzei festőket
bízott meg elkészült kápolnája falának, <u><b>oldalképei</b></u>nek elkészítésével, <u><b>a
pápai arcképcsarnok megfestésével. </b></u>Így azután a <u><b>Quattrocento
legjelentősebb művészei, </b></u>Pietro Perugino, Ghirlandaio, Botticelli,
Signorelli, Rosellini festményei ékítették a falakat.</p><p>A kápolna
valamennyi festészeti alkotásának <u><b>eszmei mottó</b></u>ja <u><b>az Ószövetségnek mint a
törvény korának, és az Újszövetségnek mint a kegyelem korának
szembeállítása</b></u>. Ez oly módon történik, hogy Mózes és Jézus életének
hasonló típusú eseményeit párosítva, párhuzamba állítva futtatják végig a
bibliai történeteket az alkotók freskóikon.</p><p>Ezt a párhuzamosságot
szemléltette végül Vértesaljai László az oldalt futó képek közül Sandro
<u><b>Botticelli </b></u>szimbólumokban gazdag festménye, <u><b>a <i>Krisztus megkísértése</i></b></u>
elemző<u><b> </b></u>bemutatásával. <u><b>A mindenkori pápák ezzel a képpel ültek szemben a
templomban, s ez figyelmeztethette őket felelősségükre, s arra az
igazságra, amelyet Michelangelo <i>Utolsó ítéletének</i>
óriásfreskóján is jelképes utalásokkal szemléltet, hogy a földi hatalom
ideiglenes, az Úr hatalma azonban örök</b></u>. Vagyis, <u><b>hogy a pápa</b></u>, mint Isten
földi helytartója<u><b> is szolgálattevő, akinek az irgalmas, igazságos és
jóságos Istent kell megjelenítenie ítélkezéseiben, döntéseiben mindenkor</b></u>
– zárta gondolatait az előadó.<br><br>Veszprémi Főegyházmegye/Magyar Kurír</p>
</div>
<a href="http://www.facebook.com/pages/Magyar-Kur%C3%ADr/259082760809775" style="font-weight:bold;font-style:italic;font-family:Verdana;color:rgb(43,57,128);text-decoration:none" target="_blank">Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon i</a>
</div><div class="gmail_extra"><br><br><div class="gmail_quote">2013/11/29 Emoke Greschik <span dir="ltr"><<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>></span><br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
<div dir="ltr"><div>Magyar fények a Sixtus-kápolnában</div>
<div><span>Várhatóan 2014 februárjában szerelik be a kutatók által javasolt fényforrásokat.</span></div>
<div>
</div>
<div>
2013. november 27. 12:28</div><br>
<div><img src="http://www.gondola.hu/kepek/nyito/85786.jpg" alt=""></div>
<p>
<u><b>A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának kutatócsoportja</b></u> részt
vesz <u><b>a Sixtus-kápolna freskóinak megvilágításá</b></u>t megújító<u><b> innovatív
nemzetközi projektben.</b></u></p>
<p>
A kápolna megvilágítását megújító, az Európai Unió által támogatott
nemzetközi projektben<u><b> öt ország hat intézményének szakemberei</b></u> vesznek
részt. A kutatások és a megújító munkálatok <u><b>cél</b></u>ja <u><b>a freskók állagának
megőrzése oly módon, hogy az optikai sugárzás ne károsítsa a
felbecsülhetetlen festmények színé</b></u>t, azaz a napi sok ezer látogató a
freskókat <u><b>eredeti színpompájában</b></u> élvezhesse. <u><b>Cél</b></u> továbbá, hogy a
világítás legyen energiatakarékos, ne csupán <u><b>az anyagi megtakarítás és
szén-dioxid-kibocsátás csökkentése</b></u> érdekében, hanem azért is, hogy az
így<u><b> bevitt teljesítmény ne növelje a képek hőterhelését. </b></u></p>
<p>
Az eddigi nagyteljesítményű és fogyasztású izzólámpás és nagynyomású
kisülő lámpás világítás helyett világító diódák (LED-ek) segítségével
oldják meg a helyiség világítását. A Pannon Egyetem kutatóinak feladata a
fenti követelményeket kielégítő fényforrások kiválasztása, az optimális
világítás kikísérletezése és annak ellenőrzése.</p><div><span>
<a href="http://ad.adverticum.net/b/cl,1,54876,2627813,2620378,20639704/click.prm?" target="_blank"></a>
<div></div>
</span></div>
<p>
Ennek érdekében elméleti számításokat, valamint részletes fény- és
színtani helyszíni vizsgálatokat végeztek az esztergomi palotában, majd
2013 februárjában a Vatikánban is, amely alapján javaslatot tettek a
beépítendő fényforrásokra. <u><b>A hazai kutatásokat a Botticellinek
tulajdonított freskók megvilágításával és helyszíni vizsgálatával
folytatták a szakemberek, ezáltal megismerhették a reneszánsz korban
használatos pigmenteket is.
</b></u></p>
<p>
Mindezek alapján <u><b>kiválasztották azokat a világítódióda típusokat,
amelyek bekerültek a rekonstrukció során felszerelendő új lámpatestekbe.</b></u>
A világítódiódák segítségével a lámpa fényének színképét a Pannon
Egyetem kutatói egyedülálló, új módszer segítségével olyanra hangolták,
hogy a látogatók színészlelete legjobban megfeleljen annak, ahogyan
Michelangelo korában láthatták a freskókat az emberek.
</p>
<p>
Várhatóan 2014 februárjában szerelik be a kutatók által javasolt
fényforrásokat, majd a finomhangolások után a kápolnát - <u><b>Michelangelo
halálának 450. évfordulója alkalmából</b></u> - már a megújult színpompájában
láthatja majd a közönség.</p>
<div><a href="http://gyartastrend.hu" target="_blank">gyartastrend.hu</a></div></div><div class="gmail_extra"><br><br><div class="gmail_quote">On Mon, Nov 25, 2013 at 1:33 PM, György Paál <span dir="ltr"><<a href="mailto:paal@hds.bme.hu" target="_blank">paal@hds.bme.hu</a>></span> wrote:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><br>
<br>
<br>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>
</blockquote></div><br></div>