<div dir="ltr"><div>
                        <div>2013. 11. 29., péntek <a href="http://kaposvarmost.blog.hu" target="_blank">kaposvarmost.blog.hu</a><br></div>
                        <h1><a href="http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2013/11/29/a-pokol-tortenelmi-bugyrai_8920.html" title="A pokol történelmi bugyrai" target="_blank">A pokol történelmi bugyrai</a></h1>
                        <div>
                                <b>Írta:</b>
                                <a href="http://kaposvarmost.hu/blog/zichy-laszlo_76.html" title="Zichy László" target="_blank">Zichy László</a>
                        </div>
                </div>
                <div>
                        <div>
                                <span style="min-height:28px;width:400px"></span>
                        </div>
                </div>
                <div>
                        <p>Döbbenetes volt végignézni a Székely Éva zseniális
úszó olimpiai bajnokunk elmondását egy TV riportban. A Dunába őt is
belövetni akaró nyilas 8 évvel később kitüntetést adott át neki: ÁVH-s
őrnagyként.</p>
                        <p>Új sorozatot indít a rádió: a két diktatúra hatásait kívánják
alkalmanként megvitatni 4 szakemberrel s természetesen riporter által
vezetve. Nemcsak hallatlanul érdekesnek tűnik a téma, de rendkívül
fontos is. Az emberek döntő többségének ma kevés tudása van arról,
milyen pályák és kényszerpályák mozgatták családját, sőt egész rétegeket
is, hol a hitleri fajelmélet, hol a marxi osztályelmélet nevében.</p>
<p><span style="width:320px;float:left;margin:0px 20px 10px 0px">
                                                                <a href="http://kaposvarmost.hu/files/c/c/cc12b6916236b1db4b83d164f7ab1807.jpg" title="" style="width:318px;min-height:478px" rel="article" target="_blank"><img src="http://kaposvarmost.hu/files/c/c/cc12b6916236b1db4b83d164f7ab1807_320x480.jpg" alt="tábor" height="480" width="320"></a></span>Azt
tapasztalom mégis, sokak, százezrek, talán milliók nyitottak megérteni,
mi is történt velük és felmenőikkel. Nekem évtizedekbe került, míg
megértettem saját sorsom mozgatórugóit, s a szükségszerű, esetleg
elkerülhetetlen kényszerpályát.</p>
<p>Anyám, kit háromszor telepíttetek ki és fosztottak meg végleg
otthonától – egyszer a szlovákok, egyszer Somogy és Zala megye
határáról, majd Budáról -, ma sem tudom, hogyan tudta összefogni a
„nincs”-et. Laktunk libaólban, majd fűtetlen kamrában, majd lett „Jancsi
kályha” napraforgó karóval fűtve, vadmadarak tojása vacsorára, s igen
sok vadon termett szeder. Tanyasi iskolában kezdtem, s összesen 10-szer
kellett váltanom az általános iskolát.</p>
<p>Sok olvasó - gondolom - azt hiszi, egyedi eset. Csak hát a
kitelepítettek száma a 15 ezret is meghaladta. S ha az Olvasó ráfordít
némi időt, olvassa el Faludy György, „Pokolbéli víg napjaim” című
könyvét. Igazán megéri! Őt mint szociáldemokratát utalták be Recskre.
Egyébként a szociáldemokraták voltak Recsk szinte első lakói, a 200
közül mellesleg 100 zsidó. Az a csapat is, amelynek tagjai kiszöktek, s
amelynek egyike tájékoztatta a Szabad Európa Rádiót, így mentve meg
egykori fogolytársait.</p>
<p>Hány évtizedig kellett hallgatni a svábok elhurcolásáról. Miközben
legtöbbjük kiállt magyar hazájáért, s kevesen lelkesedtek Hitler
uralmáért, jutalmul a Gulág leginkább szibériai poklai jutottak nekik.
Persze oda hurcoltak svábot, magyart, de még zsidókat is.</p>
<p>Legszebb példa a XI. kerület egykori rabbija, kit Auschwitzba vittek.
Fiatal és erős volt, túlélte. De túl korán jött vissza. Elvitték
Malenkij robotra. Onnan is túl korán jött haza: elvitték Recskre is. A
„nagy táborozó” miután szabadult, kitette a magyar zászlót.</p>
<p>Közeli ismerősöm, neves menedzser, alapvetően jó humorú, bár néha
kesernyés közgazdász néhány éve nemzetközi szinten és az interneten
kereste bátyját, kit gyerekként utoljára Auschwitzban láttak.</p>
<blockquote>
<p></p>
</blockquote>
<p>S most kezdenek cikkezni arról, hány nőt erőszakoltak meg a szovjet
hadsereg katonái, sokakat többször is és sokan. A II. kerületben 70%-ot
emlegetnek, országosan talán 100 000 is lehetett a számuk.</p>
<p>Ennek az országnak - azt hiszem - nem Trianon a legnagyobb
tragédiája, hanem mindaz a borzalom, amit a két diktatúra az emberekben
tett.</p>
<p>Közelről és jól értesült pszichiáter főorvos köréből tudom, hogy a
salgótarjáni sortűz végrehajtói egy-két évtized után sorra haltak meg
súlyos alkoholizmusban. Gyűlöletből vagy groteszk módon
„elhivatottságból” 150 embert lemészároltak. Látva tettük után a
halálhörgést, az előre odakészített teherautókon a hullák emeleteit,
sebesültek jajkiáltását és segítségkérését, úgy tűnik, a győzelem
rémálommá, saját üldözőjükké vált. Miután legyilkoltak másokat, lassan,
de drasztikusan legyilkolták önmagukat is.</p>
<p><span style="width:400px;float:left;margin:0px 20px 10px 0px">
                                                                <a href="http://kaposvarmost.hu/files/d/6/d6c6103a9fe54f609648c5515b37c337.jpg" title="" style="width:398px;min-height:312px" rel="article" target="_blank"><img src="http://kaposvarmost.hu/files/d/6/d6c6103a9fe54f609648c5515b37c337_400x314.jpg" alt="tábor" height="314" width="400"></a></span>A
Horn-kormány egyik miniszterének nagyapja információim szerint 1919-ben
Szamuely Tiborral azonos mennyiségű embert akasztatott fel. Elmondások
szerint a páncélvonat közeli fákra akasztatta őket, egy hokedlire. Aztán
azt kirúgta alóluk. Bevégeztetett!</p>
<p>Döbbenetes volt végignézni a Székely Éva zseniális úszó olimpiai
bajnokunk elmondását egy TV riportban. A Dunába őt is belövetni akaró
nyilas 8 évvel később kitüntetést adott át neki: ÁVH-s őrnagyként.</p>
<p>Hát ráfér e nemzetre a tisztulás!<br>És higgyék el, tényleg van nemzeti megtisztulás!</p>
<p>Ellenpont:</p>
<p>Kun Béla unokája ma igen kedvelt és megbecsült intézetvezető, a világ
egyik legjobb Kreml ismerője. Ma, péntek délután felesége az egyik
vitapartnerem. Tisztafejű, okos történész ő is. S a többiek. S ezek a
viták nemcsak, s messze nem elsősorban egy médiaszereplés eseményei. De
bizony e viták élők, az Önök füle hallatára születnek.</p>
<p>S bizony a fájdalmak bennünk is megszületnek vagy újraélednek. Nem lesz könnyű időben visszatérni a pokol történelmi bugyraiba.</p>
<p>Önökért, sokunkért, s e nemzetért.</p>                                <div>
                                        Forrás: punchstock-fotók                                </div>
                                        </div></div>