<div dir="ltr"><div>A <b>Heti Válaszban</b> <i>(118.o.)</i><u><b> Batiz Sarolta Laura <i>Nemzeti összboldogságindex</i>
</b></u>címmel sokrétűen <u><b>elemzi a kedvező makrogazdasági adatokat.</b></u> A domonkos
szerzetesnővér leszögezi: „A makroadatok mögött <u><b>árnyaltabb kép</b></u> húzódik
meg. <u><b>Az ország továbbra is tele van végletesen elszegényedett
háztartásokkal, térségekkel, ahonnan hiányzik a jövőkép, a vállalkozó
szellem, az igazi, embert kiteljesítő munkalehetőség</b></u>.” Laura nővér
rámutat: a kormánykommunikáció szerkezetváltozásról beszél, de <u><b>az igazi
szerkezetváltozás „csak szemléletváltozással mehet végbe,</b></u> amely
<u><b>különbség</b></u>et tud tenni az ember igazi javát szolgáló érték, <u><b>az emberi
kiteljesedés irányába vivő beruházás és a fogyasztás között</b></u>, vagyis
tényleg a közjó megvalósulása irányába visz. Hiszen GDP-növelő tételek
környezetszennyező ipari tevékenységek, erkölcsromboló szolgáltatások és
áltevékenységek is lehetnek. Annak megítéléséhez, hogy miből álljon
össze egy ország hazai terméke, erkölcsi szemléletre van szükség mind a
vállalkozói, mind a kormányzati szinten.” A szerző felhívja a figyelmet,
hogy ma már számos kutatás bizonyítja: <u><b>nem a legmagasabb GDP-jű
országok a legboldogabbak, az emberi kiteljesedéshez ugyanis a GDP által
mért anyagi javakon túl szükség van szellemi, lelki, erkölcsi javakra
is.</b></u> Ezek mérésére jött létre a<u><b> HDI (Human Develpoment Index)</b></u>, mely
<u><b>egészségügyi, oktatási, kulturális adatokat is tartalmaz</b></u>, vagy ilyen a
Franciaország, illetve Nagy-Britannia által bevezetni szándékozott <b>GNH
(Gross National Hapiness) </b>mutatószám, s a „boldogságmutató” a GDP-vel
együtt használva már sokkal alkalmasabb lehet egy ország globális
állapotának kifejezésére. Laura nővér leszögezi:<u><b> „Az 1,7 százalékos
GDP-növekedés tehát eredmény, de még inkább lehetőség </b></u>az országunk
valódi fejlődéséhez vivő úton.”<br></div><a href="http://magyarkurir.hu">magyarkurir.hu</a><br></div>