<div dir="ltr"><div class="">Felelősség emlékezni a Gulag áldozataira</div>
<div class=""><span class=""> <u><b>Annak idején mintegy 800 ezer magyart hurcoltak el kényszermunkára és száműztek a Gulag rabtelepeire.</b></u></span></div>
<div class="">
</div><div class=""></div>
<p>
A Gulag a gonoszság és a halál szinonimája – jelentette ki a
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi
kapcsolatokért felelős államtitkára a Szovjetunióba hurcolt magyar
politikai rabok és kényszermunkások emléknapján tartott megemlékezésen
hétfőn Budapesten.</p>
<p>
Balatoni Monika az V. kerületben, a Honvéd téri Gulag-emlékműnél
mondott beszédében emlékeztetett: annak idején mintegy 800 ezer magyart
hurcoltak el kényszermunkára és száműztek a Gulag rabtelepeire.
Kiemelte, hogy az általuk hozott áldozatra kötelességünk emlékezni, újra
és újra el kell mondanunk: soha többé nem fordulhat elő, hogy embereket
politikai, vallási meggyőződésük miatt megaláztatás érjen.</p>
<p>
<u><b>A szovjet rabtelepeken különböző nemzetek 60 millió polgára szenvedett a
világtörténelem egyik legszörnyűbb és legkegyetlenebb ideológiájának
hatására </b></u>– mondta Balatoni Monika. Hangsúlyozta: a rájuk és
szenvedéseikre való emlékezés nem csupán kötelesség, hanem felelősség
is, hogy „az elhallgatott történelem csendje végérvényesen megtörjön”.
<u><b>„A barna és vörös inges fasizmus között nincs különbség” – tette hozzá
Balatoni Mónika.</b></u></p><div id="billboardbanner"><span class="">
<div id="beacon_236" style><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=236&clientid=200&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=dacf1724e407c2a03ea0044971f06176" alt="" style="width: 0px; height: 0px;" height="0" width="0"><u><b>Kun Miklós történész beszédében úgy fogalmazott, hogy a Gulagra hurcolt
embereket „az élet meghempergette a bajban, megpörkölődtek, szörnyű
szenvedéseken mentek keresztül”. Azt mondta, az elhurcoltak között
voltak terhes nők, gyermekek, munkaszolgálatosok és holokauszt-túlélők
is.</b></u></div></span></div>
<p>
A KIM katonai tiszteletadás mellett megtartott rendezvényén a
megjelentek közül többen mécseseket helyeztek el az emlékműnél. Az
emlékezők között volt Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök
özvegye, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.</p>
<p>
Az Országgyűlés 2012. május 21-én határozott arról, hogy november 25-e
legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és
kényszermunkások emléknapja. Az időpont megválasztását ahhoz kapcsolták a
törvényhozók, hogy 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt
érkezhetett haza a Szovjetunióból.</p>
<p>
A második világháború alatti és utáni Magyarország területéről mintegy
800 ezren estek szovjet hadifogságba, s átlagosan 28 hónapos
kényszermunka után térhettek csak haza, ha sikerült túlélniük a
megpróbáltatásokat az embertelen körülmények között. Egyes adatok
szerint az elhurcoltak közül mindössze 401 ezren tértek vissza
szülőföldjükre, több ezren már nem is Magyarország területére, mivel
otthonuk a szomszédos országok valamelyikéhez került. A kivégzettek, az
éhezésben, betegségekben elpusztultak száma becslések szerint
200-250 ezerre tehető.</p>
<div class="">MNO - MTI</div></div>