<div dir="ltr">
<a name="1424dc34cfadf737_14242166c6d3eedf_europai_unio_pro_vagy_kontra"></a>
<h2><a href="http://mosmaiorum.blog.hu/2013/11/09/europai_unio_pro_vagy_kontra" target="_blank">Európai Unió: pro vagy kontra?</a></h2>
<div>
<div>
</div>
<div>
2013. 11. 09. <a href="http://mosmaiorum.blog.hu" target="_blank">mosmaiorum.blog.hu</a></div>
</div>
<p>Rezsőházy Rudolf</p>
<p>A külső megfigyelő számára <u><b>hazánk viszonya az Európai Unióhoz ambivalensnek tűnik.</b></u></p>
<p><a href="http://parameter.sk" target="_blank"></a></p>
<p><a name="1424dc34cfadf737_14242166c6d3eedf_more5622338"></a></p>
<p><u><b>Egyrészt:</b><b> az uralkodó politikai közbeszéd elégedetlenséget fejez ki.
Sokan azt gondolják, hogy az Európai Bizottság Magyarországra „pikkel”,</b></u>
állandóan kellemetlen megfigyeléseket, fölszólításokat küldözget,
gyanúsít, kettős mércét alkalmaz, támadja kormányunkat. A sok
keserűséget hallva a dolgok úgy néznek ki, mintha Moszkvától
megszabadulva, Brüsszel kényuralma alá estünk volna.</p>
<p> <u><b>Másrészt: </b><b>n</b></u><u><b>em múlik el nap anélkül, hogy ne jönne hír
olyan kezdeményezésről, mely az Unió pénzügyi támogatásával valósult
meg. Ha ezek a pénzek nem léteznének nagyszámú újításról és
befektetésről kellene lemondanunk.</b></u> Ha más országok politikája sért
bennünket, Brüsszelben panaszkodunk. A Szlovákiában vagy Romániában élő
magyarokat sújtó intézkedések ellen hol keresünk orvoslást? Azt
kívánjuk, hogy a kisebbségek jogait védő és előmozdító politikákat
sorolják az európai hatóságok hatáskörébe.</p>
<p> <u><b>Hogy a dolgokban tisztábban lássunk</b></u>, <u><b>néhány meggondolás</b></u>t szeretnék megfogalmazni.</p>
<p> 1/ Az Európai Unióhoz szabad döntéssel csatlakoztunk.
Tagságunkat <u><b>szerződés szabályozza</b></u>. A többi 27 országgal <u><b>jogilag
egyenrangúak vagyunk</b></u>. Az Uniót irányító Európai Tanácsban a tagállamok
miniszterei ülnek, így a nemzeti érdekek érvényesülnek.<u><b> A német-francia
tengely, ha jól működik, különösen fontos szerepet játszik. </b></u>A Benelux
államok súlya is nagyobb, mint azt lakosságuk aránya sejtetné (Belgium
11 millió, Hollandia 16 millió, Luxemburg 500 ezer): ők az alapítókhoz
tartoznak és jól ismerik a „dörgést”. <u><b>A 10 milliós Magyarország egyedül
nem lehet meghatározó tényező. </b><b>Ezért </b></u>alkalmi vagy állandó<u><b>
szövetségesekre van szüksége</b></u>. <u><b>Kormányunk</b></u> persze ezt jól tudja és <u><b>ezért
is támogatja a visegrádi négyek együttműködését.</b></u></p>
<p> 2/ <u><b>Kétségtelen, hogy</b></u> az Unió végrehajtó szerve, <u><b>az Európai Bizottság az idők folyamán terebélyes bürokratikus intézmény
lett</b></u>. Mint minden ilyen szerv arra <u><b>hajlamos, hogy</b></u> hatáskörét tágítsa,
hatalmát növelje és <u><b>olyan ügyekbe is beavatkozzon, melyekre nincs
fölhatalmazása.</b></u> Ezért neheztelünk mi magyarok, de vigasztalásunkra
legyen mondva, <u><b>más tagállamok is tiltakoznak</b></u> (az utolsó napokban
szabályszegési eljárással fenyegette meg Brüsszel <u>Nagy-Britanniát és
Lengyelország</u>ot…).<u><b> A Vatikánban</b></u> van egy<u><b> Ferenc pápa</b></u>, hogy rendet
csináljon, <u><b>Brüsszelben is kellene valaki vagy valakik akik
kitisztogatnák Augiász istállóját.</b></u></p>
<p> 3/ <u><b>Az Európai Parlamentben az erőviszonyok a választások
eredményétől függnek</b></u>. Noha a Néppárt (melyhez a Fidesz, a
keresztény-demokraták és a középen elhelyezkedő pártok is tartoznak)
rendelkezik a legtöbb képviselővel, azonban <u><b>ha a szocialisták, a
liberálisok, a zöldek és a szélsőbal összefognak, többséget alkotnak</b></u>.
Ezek gondolatvilága a 1960-70-es években kialakult „poszt-modern”
áramlatot tükrözi: <u><b>elvetik Európa keresztény gyökereit, közerkölcsi
kérdésekben laza, szabados nézeteket képviselnek, a polgárok egyéni
jogaihoz nem társítanak kötelezettségeket.</b></u> <u><b>Szemükben gerenda a magyar
politika, mely olyan értékekre épül, mint a család, a hazafiasság, a
pénzügyi hatalmak megregulázása.</b></u> Ennek a „baloldali” tömbnek ellen kell
állni mindaddig amíg a közvélemény változása már nem Cohn-Benditeket,
Verhofstadtokat és Tovareseket küld a parlamentbe.</p>
<p> 4/ <u><b>Ami Európa jövőjét illeti</b></u>, <u>sokan úgy vélik, hogy egy
nemzetek fölötti Egyesült Európa és a Nemzetek Európája között kell
választani</u>. Ám <u><b>a valódi járható utat a szubszidiaritás elve jelzi.</b></u>
Jacques Delors volt eddig az európai bizottságnak valószínűleg legjobb
elnöke. Helmut Kohl és Francois Mitterrand idejében ő vezette be ezt a
gondolatot, <u><b>mely a keresztény szociális tanítás egyik szerves része.</b></u> <u><b>Azt
sugalmazza, hogy a hatalomnak a polgárokhoz olyan közel kell működnie,
ahogy csak lehet.</b></u> A helyi település, megye, régió csak olyan hatalmat
ruház át állami (nemzeti) szintre, mely azt jobban tudja működtetni <u><b>és
az állam is csak olyan hatásköröket ruház át az Unióra, melyet az jobban
tud kezelni.</b></u> Persze, <u><b>hogy ki miben illetékes, ezt csak egyeztetés útján
és a tapasztalat alapján lehet eldönteni</b></u>.</p>
<p> *</p>
<p> Mi magyarok sokszor azzal vagyunk elfoglalva, hogy ki
mit gondol rólunk külföldön. Szeretjük, ha szeretnek, kesergünk, ha
bírálnak.<u><b> Az intézményes Európához való álláspontunkat azonban nem az
érzelmekre hallgatva kell megfogalmaznunk, hanem reálpolitikát követve
kell kialakítanunk.</b></u></p>
<p> mail: <a href="mailto:rezsohazy.rudolf@gmail.com" target="_blank">rezsohazy.rudolf@gmail.com</a> Rezsőházy Rudolf</p>
<p> prof.em. Univ.cath. de Louvain</p></div>