<div dir="ltr"><div><b><font size="4">Szent Korona - konferencia <br></font></b></div>
Hiller - Simon - Gaudi Nagy - Schiffer <br><div>
<div><span><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A magyar politika végleg meghaladta
a nemzeti jelképek relativizálhatóságának, </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">másképp szólva
szapulhatóságának </span><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>szintjét </b></u>– <u><b>üzenték a parlamenti pártok képviselői az
ELTE-n tartott</b> (múlt) <b>csütörtöki Szent Korona-konferencián. </b></u>A <u>magas szintű
tudományos előadások</u>kal és a szoft kampányidőszak miatt <u>tolerálható
szinten elhajolt politikusi beszédek</u>kel vegyes rendezvényen <u><b>sikerrel
tettek kísérletet a nemzeti minimum meghatározására.</b></u>
</span></div>
<div>
</div><br><div><img src="http://www.gondola.hu/kepek/nyito/85450.jpg" alt=""></div>
<p>
„Érdemes felkötni a gatyánk, képviselő urak!” – az MSZP-s Hiller István
ezekkel szavakkal indította a Doktoranduszok Országos Szövetsége által
az ELTE BTK-n szervezett Szent Korona-konferencia
kerekasztal-beszélgetés részét. A néhány évfolyammal korábban ugyanezen
falak között még népszerű oktatóként ismert politikus arra utalt, hogy a
fórumot megelőző két tudós-előadás (Pálffy Gézáé és ifj. Bertényi
Iváné) elég magasra tették a mércét ami a történelmi ereklyékről való
kulturált beszédmódot illeti.</p>
<p>
A csütörtök esti program műfaja tényleg jó, hagyományteremtésre
érdemes: válassz egy tudományos kérdést, szakmázd szét magas szinten
profi előadókkal, majd eressz rá politikusokat, akik egy-két
kérdés-válasz után garantáltan ketrecharccá változtatják a gondosan
felépített <i>diszkurzív teret</i>.</p>
<p>
A helyzet persze nem volt ennyire vészes. Egyrészt a bizonyos
„gatyafelkötés” ugyan nem sikerült résmentesen (<font style="background-color:rgb(255,255,255)"><u><b>csak elhangzott némi
farizeusozás és önkényuralmazás),</b></u> <u><b>de </b><b>a párbeszéd nem volt értelmetlen</b></u>:<span> </span></font><u><b><font style="background-color:rgb(255,255,255)">a</font>
politikusok <font style>megegyeztek</font></b></u><font style> </font><span>abban, </span><font><u><b>hogy a Szent Korona a legértékesebb
nemzeti jelképek egyike, melyet</b></u> ebben a minőségében </font><font><u><b>kizárólag
szélsőségesek tagadhatnak vagy relativizálhatnak.</b></u></font></p><div><span>
<div><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&clientid=56&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=aba7d5f433df36fc5b7bb3629ebc7e95" alt="" style="width:0px;min-height:0px" height="0" width="0"><b>Egy Batthyány, aki rommá törte volna a Koronát</b></div>
</span></div>
<p>
A parlamenti pártok képviselőinek fóruma előtt először Pálffy Géza, a
Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának támogatásával a
Bölcsészettudományi Kutatóközpontban másfél éve működő Szent
Korona-kutatócsoport vezetője beszélt. Szerinte már maga programjuk
elindulása is óriási eredmény, hiszen korábban itthon nem létezett
például újkori koronázás-kutatás, most azonban már van. A kutató
hosszasan fejtegette a a 16-17-18. századi koronázási szertartások
körülményeit és jelentőségét (ennek részleteitől most olvasóink
terhelhetősége miatt eltekintünk), majd elmondta, <u><b>vitatkozgathatunk
azon, hogy a Parlamentben jó helye van-e a legfőbb királyi ékszernek,
abban viszont meg kell egyezni, hogy a Szent Korona jóval több, mint a
királyság jelképe.</b></u> A mindenkori politikai elitnek pedig joga van
beszédének tárgyává és hivatkozási alappá tenni, de figyelnie kell, hogy
ezt jól, a tudományra tekintettel tegye.</p>
<p>
Ifj. Bertényi Iván, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszék egyetemi tanára
előadásában ismertetett <u><b>néhány szélsőséges magyar 19. századi
republikánus (köztársaságpárti) példá</b></u>t <u><b>is</b></u>. Batthyány Kázmér, az 1849-es
Szemere Bertalan-kormány minisztere például az orsovai
koronaszöktetéskor komolyan felvetette a Koronát törjék össze és vessék a
Dunába. A csúnya neofita protestáns mondatok ugyanakkor – mint azt
Bertényi ismertette – távolról sem nem számítottak mainstreamnek a
korban.</p>
<p>
A történész összefoglalta, hogy <u><b>a tudomány álláspontja szerint a Szent
Korona 21. századi jelképként egyszerre</b></u> <u><b>lehet a királyságé mint
államformáé (tehát nem mint hatalomé), a tényleges állami szuverenitásé
és a Szent István-i hagyományoké</b></u>, <u><b>ugyanakkor nem vezethetjük le belőle a
régi területi integritás igényét (illetve csak háborús konfliktus
árán)</b></u>. <u><b>A hatalommegosztás ősi elve viszont akár a Szent Koronából is
levezethető, még akkor is, ha ennek vannak „modernebb” előképei is.</b></u></p>
<p>
Bertényi szerint <u><b>a Korona minden tudattartalmat magában foglal, amit
egy országcímer megkíván, tehát nem csak helye van a címerben, de akár
önmagában is alkalmazható lenne a köztársaság „címereként”</b></u>, <u>hiszen nem a
királyság államformájának a jelképe.</u></p>
<p>
<u><b>A baloldal már már nemzetibb, mint Gyurcsány alatt</b></u></p>
<p>
<u>A Szent Korona nemzeti jelkép, ekként pedig tiszteletet érdemel. Aki
ezt vitatja, szélsőséges – egyértelmű állásfoglalás Hiller Istvántól,</u>
mindjárt az előadásokat követő kerekasztal legelején.<u> Ebben fideszes,
LMP-s és<b> jobbikos kollégá</b>ja is egyet értett.</u> <u>Utóbbi </u>olyannyira, hogy <u>a
Koronát rögtön jogforrásként írta le, melyből szerinte a revízió igényét
kell levezni.</u></p>
<p>
Ezen a ponton <u>meg is borult a terem légkörét idáig jellemző egyensúly,</u>
és az est további része többnyire a Gaudi-Nagy által feldobált
magaslabdák lecsapdosásából állt. Az itt-ott eleresztett
személyeskedések ellenére a<u> hangulat azért oldott és viszonylag
kampánymentes volt</u> (ha jól emlékszülnk, a rezsicsökkentés kifejezés csak
egyszer hangzott el, akkor sem kormánypárti részről). Schiffer mindjárt
elhatárolódott az elhatárolandótól, és kifejtette, hogy a Korona nem
lehet jogforrás.</p>
<p>
L. Simon László fideszes képviselő az utóbbi időszak legkomolyabb
eredményének tartja, hogy <u><b>nemzeti minimum kérdésében sokat közeledett a
jobboldal és a baloldal.</b></u> „Sokat alakult a baloldal az utóbbi 3,5 év
alatt, ahogy mi is nyilván sokat változtunk nyolc év alatt. Nem szégyen
bevallani, ha valamit másként gondolunk, mint korábban. A Magyar
Szocialista Párt és az Együtt kiállása a Székely Menetelés mellett ékes
példája ennek.<u><b> Nemzeti kérdésekben ma már nem az a baloldal üzenete,
mint ami a kettős állampolgársági népszavazás idején volt. Nézzük meg,
mennyire más Mesterházy Attila, mint anno Gyurcsány volt” </b></u>– mondta.</p>
<p>
<u>Hiller István </u>mindezt lényegében nem is vitatta, és <u>még olyat is
mondott, hogy „nem hiszem, hogy a gondolataink befejezettek és
perfektek”,</u> majd azt fejtegette, hogy <u>szükséges lenne elismerni a
republikanizmus és a Szent Korona-tisztelet összeegyeztethetőségét. </u>„A
Szent Korona tisztelője is lehet köztársaságpárti, ahogyan a
köztársaságpárti is tisztelheti a Szent Koronát.” Zárt rendszerű
érvelés.</p>
<p>
<b>Mitől lesz összetartozás? </b></p>
<p>
Ezen a ponton került sor az est első és utolsó farizeusozására.<u> A
farizeusozó Gaudi Nagy Tamás volt, a farizeusozott Hiller István.</u>
„Farizeusnak tartom kedves képviselő urat, mert éppen a nemzeti jelképek
miatt verték meg az embereket 2006-ban az utcákon. Hiller István
kormánytagként vett részt a szemkilövetési folyamatban” – mondta, mire
<u>Hiller azzal válaszolt, hogy a jobbikos mondataiból csupán egyetlen szó
lepte meg: az, hogy kedves.</u> Amúgy kifejtette: az MSZP elismerte, hogy
követett el hibákat 2006-ban.</p>
<p>
A kerekasztalon itt rövidebb intermezzo következett, ahol <u>elhangzottak
az „SZDSZ”, az „önkényuralom” és a „Trianon” kifejezések. (Az ezen
szavak közötti szövegrészek kitalálását olvasóink közéleti
tapasztalataira bízzuk.)</u></p>
<p>
A rendezvény végszavát Schiffer András adta: elmondta, a nemzeti
hagyományok tisztelete az összetartozás érzésének feltétele
Magyarországon, ezt pedig a baloldalnak is magáévá kell tenni.</p>
<p>
Borbás Barna</p>
<div><a href="http://hetivalasz.hu" target="_blank">hetivalasz.hu</a></div></div></div>