<div dir="ltr"><h1 class="">Imádkozzunk Irakért, ne feledkezzünk el a szenvedő népekről</h1>          
                                        
        
        
          

  
  
  
      <div class="">
              <span class="">
          2013. 11. 08. 17:02&nbsp;</span></div>
  
  
    <div class="">
    <div class="">
            <div class="">
                    <p>Ferenc pápa felhívása nyomán <u><b>imádságra és 
emlékezésre szólít fel</b></u> Andrea Riccardi egyháztörténész, a Sant&rsquo;Egidio 
közösség alapítója.</p>        </div>
        </div>
</div>
<br>Gyakran
 megfeledkezünk az olyan drámai helyzetről, amelynek nem látjuk a 
megoldását. <u><b>Személyes szinten azt gondoljuk: mit tehetünk mi, ha az ENSZ
 sem tud segíteni? Az újságok, a tévé nem adnak róla hírt, a 
közvéleményben nincs jelen a téma. </b></u>Az államok külpolitikájukban nem 
foglalkoznak vele. Könnyebben megnyugszunk, ha felejtünk &ndash; figyelmeztet 
Andrea Riccardi a Famiglia Cristiana olasz hetilapban közzétett 
írásában. A szörnyű háborúkban sínylődő országok helyzetébe<u><b> a felejtés 
gesztusával törődünk végképp bele. </b></u><br><br><u><b>Pedig az emlékezés is 
egyfajta tiltakozás</b></u>. Ha nem is tudunk sokat tenni, akkor <b>sem törődhetünk
 bele, hogy asszonyok, férfiak, gyermekek halnak meg a barbár erőszak 
miatt.</b><br><br><u><b>Az emlékezés imádsággá lesz</b></u>. A keresztény ember tudja, 
hogy a hittel mondott imádság hegyeket mozgat meg. Hálásak lehetünk 
Ferenc pápának, aki segít nekünk, hogy emlékezzünk, <u><b>ne legyünk 
beletörődőek.</b></u> <u><b>Két hónappal ezelőtt imádságra hívott Szíriáért</b></u>. Néhány 
nappal ezelőtt pedig <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-felhivasa-irak-bekejeert">Irak békéjéért</a> fohászkodott, <u><b>azért a nemzetért kérte imádságunkat, amely a mindennapos erőszak terhe alatt kínlódik.</b></u><br>
<br>Riccardi
 tömören összefoglalja<u><b> Irak helyzetét: gazdag ország, a világ harmadik 
legnagyobb kőolajtermelője; mégis szegény, mert nincs biztonság, nincs 
béke. </b></u>Átélt két háborút, bombázásokat, embargót, Szaddam véres 
diktatúrája után az állandósult instabilitás állapotába került. A 
második iraki háború 2003-ban kezdődött, és Szaddam gyors legyőzése után
 hosszan tartó drámai konfliktusba torkollott. Az ameriakaiak 2009-ben 
vonultak ki az országból, ahol ma is zűrzavar uralkodik, az 
állampolgárok nem érezhetik magukat biztonságban. Sorozatosan követnek 
el merényleteket, egy merénylet már nem is számít hírnek.<br><br>A 
számos fegyveres szervezet között ott van az al-Kaida is, ők főleg a 
síitákat támadják. A síita többség és a szunnita kisebbség nem talál rá a
 megegyezés útjára. 2003-ban 800 ezer keresztény élt az országban, 
számuk ma már a felére csökkent.<br><br>2013 első felében Irakban 6500 
embert öltek meg, csak október hónapban pedig 900-an estek áldozatul a 
merényleteknek. <u><b>Hogyan feledkezhetnénk meg Irakról? </b></u>&ndash; teszi fel végül a 
nyugtalanító kérdést Andrea Riccardi. <br><br>Magyar Kurír</div>