<div dir="ltr">A <strong>Magyar Hírlapban</strong> (<em>Megőrizni…</em> 17.o.) <u><b>Valló Péter színházi rendező </b></u>nyilatkozik, aki a Kaposvári Csiky Gergely Színházban megrendezte <u><b>Gotthold Ephraim Lessing <em>Bölcs Náthán</em>
című, 1779-ben írt drámájá</b></u>t, amelynek <u><b>alapkérdése: vajon tud-e
muzulmán, zsidó és keresztény hívő egyszerűen ember lenni:</b></u> a darab a
keresztes háború idején játszódó, vallási különbségek miatt
beteljesülhetetlen szerelmet ábrázolja. Valló Péter elmondta: a vallás
olyan valami, amit őseink hagytak ránk, abban hiszünk, amit ők
tanítottak nekünk, ebben az emberek közötti különbségek elenyészők.
„Szájhagyomány útján továbbadott történetek és hagyományok jelentik
azokat a kapaszkodókat, amelyek az eligazodásban segítenek bennünket.<u><b>
</b>Lessing azt próbálja bebizonyítani, hogy <b>a különböző felfogások mélyén
van egy olyan közös erkölcsiség,</b></u> <u>amelynek mentén meg lehet egyezni
egymással</u>… A szerzőt olyan egyszerű szándék vezérli, hogy mi, emberek
<u><b>egyezzünk meg bizonyos erkölcsi minimumban</b> – és utána különböztethetünk
kedvünk szerint, de <b>akkor az ütközéseink már egy másik szinten zajlanak
majd.”</b></u></div>