<div dir="ltr"><h2>Sokba kerül a válás - az államnak is</h2>
<div>
<div><a href="http://csaladhalo.hu" target="_blank">csaladhalo.hu</a></div><div>MTI</div>
<div>2013. 11. 05. 13:17</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr>
<td>
<div>
</div></td><td></td>
</tr></tbody></table>
</div>
<p><u><b>A válás, a különféle családi konfliktusok az érintettek mellett az
egész társadalom számára próbatétel lehetnek, és az államra is súlyos
anyagi terheket háríthatnak.</b></u> Ennek pontos számbavételére első alkalommal
készül átfogó felmérés a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézetben.</p>
<hr>
<p>A kutatás még az elején tart, de az eddigi adatokból máris kiderült,
hogy a <u><b>családok széthullása </b></u>a számokat tekintve hozzávetőleg <u><b>évi 50
milliárd forinttal terheli meg az állami költségvetést</b></u> - állítja
Temesváry Zsolt, a vizsgálat vezetője. E közvetlen kiadások<u><b> főként a
szociális ellátórendszer, a családsegítő intézmények, a gyermekotthonok
fenntartásá</b></u>ból, a <u><b>családi pótlékok kifizetésé</b></u>ből, <u><b>a válást kimondó
bíróságok működtetésé</b></u>ből tevődnek össze. De ide sorolható <u><b>a
hajléktalan-ellátás</b></u>, amely a krízishelyzetbe került családok átmeneti
elhelyezésével együtt önmagában évi csaknem 30 milliárd forintnyi
összeget emészt fel.</p>
<p>Magának <u><b>a szegénységnek a nagyobb hányada is a családok
szétzilálódásában gyökerezik</b></u> - mondta a kutató. Nemzetközi
összehasonlításban a Magyarországon az ezer lakosra jutó évi 2-3 válás
az európai átlagnak felel meg, ennél magasabb az arány az észak-európai
országokban, alacsonyabb a tradíciókat jobban tisztelő dél-európai népek
világában. Az adatok szerint <u>a korábbiaknál kevesebben válnak el ugyan
Magyarországon, ez a látszólag kedvező statisztika azonban abból fakad,
hogy<b> a házasságkötés helyett manapság többen választják ez együttélés
különböző formáit</b></u> - utalt rá a szakember.</p>
<p>A tartós családi konfliktusok száma továbbra sem csökken, ennek okai
összetettek, szerepet játszik benne a társadalmi változásokkal járó
létbizonytalanság, a munkanélküliség, a konfliktuskezelő képességek
hiánya. <u><b>"Holott</b></u> a bizonytalan életérzés, <u><b>a munkából, társas
együttlétekből naponta adódó kisebb-nagyobb súrlódások elviseléséhez
éppen a család által nyújtott érzelmi biztonság jelentheti a
legfontosabb menedéket</b></u>" - szögezte le Temesváry Zsolt. <u><b>E biztonság
hiánya vezet</b></u> többnyire <u><b>egészségügyi, mentális zavarok kialakulásához,
teljesítménycsökkenéshez, a kábítószerekhez meneküléshez</b></u>. Mindezeknek a
bajoknak a kezelése egyre növekvő költségekkel jár. Az államnak pedig -
már csupán anyagi megfontolásból is - alapvető érdeke a társadalom
alappillérét jelentő családok együtttartása - húzta alá a szociológus.</p>
<p>E törekvést szolgája a<u><b> családbarát politika mellett</b></u> többi között <u><b>az
oktatási rendszer korszerűsítésé</b></u>nek néhány eleme i<b>s</b><b>. Mint</b><u><b> például az
érettségi bizonyítvány feltételeként megkövetelt 50 óra közhasznú
szolgálat</b></u>, amely <u><b>hozzásegíti a diákokat a felelősségteljes gondolkodás
kialakulásához</b></u>. Ezen személyiségjegy később, a családalapítást követően
is a tartós párkapcsolat egyik alapfeltétele. <u><b>Minden társadalomban a
család hivatott a kulturális, erkölcsi, szociális, lelki értékek
továbbadására</b></u>, ami aztán <u><b>a napi életben a közszellemben mutatkozik meg
és alapját képezi a gazdasági felemelkedésnek is</b></u>. A várhatóan 2014-ben
elkészülő átfogó felmérés adatait a szakemberek<u><b> a családpolitika további
finomításához, a költséges problémakezelés helyett megelőző
intézkedések előkészítéséhez </b></u>használhatják fel<u><b> a családi közösségek
egységének erősítésére</b></u> - hangoztatta Temesváry Zsolt.</p></div>