<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa: Az Egyház szeretetközösség</h1>          
                                        
        
        
          

  
  
  
      
  
  
    <div>
    <div>
            <div>
                    <p>Október 30-án, szerdán délelőtt a Szentatya mintegy 80 ezer hívő számára megtartotta pápasága 23. általános kihallgatását.</p>        </div>
        </div>
</div>
<p></p><p>A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint <u><b>a <i>szentek közössége</i> kifejezésnek két</b></u>, egymáshoz szorosan kapcsolódó <u><b>értelme van:</b></u> <u><b>a szent dolgok közössége, a <i>sancta</i></b></u>&nbsp; és<u><b> a szent személyek közössége, a <i>sancti</i></b></u> (948. pont).</p>


<p>A
 pápa ez alkalommal a második jelentésről elmélkedett: &bdquo;Hitünk egyik 
legvigasztalóbb igazságáról van szó, mivel arra emlékeztet, hogy nem 
vagyunk egyedül, hanem<u><b> létezik egy életközösség azok között, akik 
Krisztushoz tartoznak</b></u>. Ez a közösség a hitből fakad; a <i>szentek</i> 
szó azokra utal, <u><b>akik hisznek Jézus Krisztusban, és a keresztség révén 
az Egyházban vele egy testet alkotnak</b></u>. Ezért az első keresztényeket <i>szentek</i>nek is nevezték.</p><p>János
 evangéliuma azt tanúsítja, hogy Jézus kínszenvedése előtt imádkozott az
 Atyához tanítványai szeretetközösségéért: &raquo;Legyenek mindnyájan egy. 
Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek egy ők is 
mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem&laquo; (Jn 17,21).</p><p><u><b>Az
 Egyház szeretetközösség Istennel, szeretetközösség Krisztussal és az 
Atyával a Szentlélekben, amely testvéri közösségben folytatódik</b></u>. A Jézus
 és az Atya közötti kapcsolat a modellje a keresztények közötti 
kapcsolatnak:<u><b> </b></u>ha bensőleg beleilleszkedünk ebbe a modellbe, a 
szeretetnek ebbe az égő kemencéjébe, amit a Szentlélek jelent, akkor 
valóban<u><b> egy szívvé és egy lélekké </b><b>válhatunk</b></u>, <u><b>mert Isten szeretete 
elégeti önzésünket, előítéleteinket, belső és külső megosztottságainkat</b></u>.
 Isten szeretete <u><b>elégeti bűneinket is</b></u>.</p><p><u><b>Ha belegyökerezünk a 
szeretet forrásába, ami Isten</b></u>, akkor <u><b>az ellenkező irányban történő 
mozgás is megvalósul</b></u>: <u><b>a testvérektől eljutunk Istenig;</b></u> a testvéri 
szeretetközösség tapasztalata elvezet bennünket az Istennel való 
szeretetközösségig.</p><p> <u><b>Ha egymással egységben vagyunk, akkor eljutunk az 
Istennel való egységre</b></u>: az Istenhez fűződő kapcsolatra, aki az Atyánk. <u><b>
Hitünknek szüksége van mások támogatására</b></u>, különösen a nehéz 
pillanatokban. <u><b>Ha egységesek vagyunk, akkor hitünk is megerősödik</b></u>. 
Milyen szép dolog, ha támogatjuk egymást a hit csodálatos kalandjában! 
Azért mondom ezt &ndash; folytatta katekézisében a pápa &ndash;, mert a vallásos 
környezeteket is befolyásolta a magánszférába való bezárkózás, úgyhogy 
gyakran nehezen tudunk csak spirituális segítséget kérni azoktól, akik 
osztoznak keresztény tapasztalatunkban. <u><b>Ki az közülünk, aki nem 
tapasztalta meg a bizonytalanságot, az eltévelyedéseket, sőt a 
kételkedést is a hit útján?</b></u> <u><b>Mindenki megtapasztalta ezt, én is.</b></u> 
Mindenki.</p><p>Ez részét alkotja a hit útjának, életünknek. Mindez ne 
lepjen meg bennünket, mivel <u><b>emberek vagyunk, akiket a törékenység, a 
korlátozottság jellemez.</b></u> Mindnyájan törékenyek vagyunk és korlátaink 
vannak: ne csodálkozzatok ezen! Mindnyájan ilyenek vagyunk&rdquo; &ndash; 
hangsúlyozta katekézisében Ferenc pápa, majd így folytatta:</p><p>&bdquo;Azonban
 <u><b>ezekben a nehéz pillanatokban szükséges, hogy bízzunk Isten 
segítségében a gyermeki ima révén</b></u>, és fontos, hogy megtaláljuk a<u><b> 
bátorságot és alázatot ahhoz, hogy megnyíljunk másoknak és segítséget 
kérjünk: </b></u>segíts, mert ez és ez a problémám. Hányszor tettük ezt meg? És 
utána sikerült megoldani a problémát, és ismét találkoztunk Istennel. 
<u><b>Ebben a közösségben,</b></u> amelyben mindnyájan egyesülünk, olyanok vagyunk,<u><b> 
mint </b><b>egy nagy család, </b></u>mindnyájan, <u><b>ahol a családtagok</b></u> segítik a másikat 
és <u><b>kölcsönösen támaszt nyújtanak egymásnak.</b></u></p><p>A hit emlékezete egy 
olyan valóságunk, ami testvérekké tesz bennünket. Haladjunk előre ezen 
az úton bizalommal és örömmel! A keresztény legyen mindig örömmel teli, 
mivel olyan sok megkeresztelt testvérünk van, akik velünk együtt 
haladnak az úton és segítenek nekünk. <u><b>Testvéreink vannak az égben is és 
imádkoznak Jézushoz értünk. </b></u>Haladjunk tovább örömmel ezen az úton!&rdquo;</p><p>Az
 olasz zarándokok köszöntésekor a pápa emlékeztetett Mindenszentek 
ünnepére, valamint külön szólt a fiatalokhoz, a betegekhez és az új 
házasokhoz: <u><b>&bdquo;A szentek tanúságtétele a hitről szilárdítson meg bennetek</b></u>, 
kedves fiatalok, annak a bizonyságát, hogy Isten elkísér benneteket 
életetek útján; <u><b>támogasson benneteket, kedves betegek, enyhítve 
mindennapos szenvedéseteket</b></u>; segítsen nektek, <u><b>kedves új házasok, hogy 
családotokat az Istenbe vetett hitre építsétek.&rdquo;</b></u></p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>