<div dir="ltr"><table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td><div style="padding-top:5px"><div style="float:left;width:70%;padding-bottom:5px">Tarlós:
Nem „üldözzük” és nem „toloncoljuk” a hajléktalanokat, csak azt várjuk
el, hogy az ellátás feltételeinek folyamatos javítása mellett, emberhez
méltatlan életvitellel ne lehetetlenítsék el sok százezer ember alapvető
jogait és érdekeit</div><div style="float:right;width:30%;text-align:right;padding-bottom:5px"><br></div></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td class="">
2013. október 30.
</td>
</tr>
<tr>
<td class="" style="padding-bottom:10px">
</td>
</tr>
<tr>
<td class="">
<div id="ctl00_PlaceHolderMain_UIVersionedContent4_RichHtmlField1__ControlWrapper_RichHtmlField" class="" style="display:inline"><div>Gőzerővel
folyik a dezinformálás. Úgy látszik, beindult a kampány. Budapesten a
színházigazgatói ügyeket nem sikerült botránnyá dagasztani. Így jelenleg
két kommunikációs „slágertéma” kínálkozik a fővárosban, a
hajléktalanprobléma és a római-parti védmű kérdése. Kezdem a végén.</div>
<div><br>A római-parti „gát” megépítésének indokoltságát „direktben”
senki nem meri kétségbe vonni. A baloldali ellenzék egyébként ez ügyben
nem nagyon ágál, talán érzik, hogy nem ildomos, bár Horváth úr, az MSZP
frakcióvezetője képes volt kipréselni magából azt a képtelen mondatot,
hogy „ha nem lett volna váltás (mármint politikai), akkor már mobilgát
védené Csillaghegyet és Rómait.” Ez szép, csak az a kérdés, hogy Horváth
úrék annyi sok év alatt, míg hatalmon voltak, miért nem készítették el
még a szükséges terveket sem. Pedig építhettek volna 1994 és 2010 között
bármikor. De nem, ők épp a váltáskor készültek ezt megtenni, mellesleg
az általuk felhalmozott 178+80 milliárdos adósságállomány mellett,
tervek, és engedélyek nélkül. Aki akarja, higgye el!</div>
<div><br>Aktívnak az ellenpropagandában inkább egy önmagát liberálisnak
nevező társaság mutatkozik. Nem nagy csoda. Az újaknak „ütős” marhaságot
kell mondaniuk, hogy egyáltalán észrevegyék őket, a régebbiek
hajmeresztő kísérleteket tesznek a „Demszky-mundér” védelmére.
Elhallgatják, hogy Demszky is a parti védműre pályázott egyszer, csak
nem nyert. Azt is, hogy a hullámteret ő minősítette üdülőövezetté, ahová
aztán az építési hatóság nem nagyon tehetett mást, minthogy engedélyt
adjon „üdülő” építésére. A legszebb azonban egy liberális újságíró
interpretációja a „gátügyről”: a főpolgármestert (mármint a jelenlegit)
súlyos felelősség terheli a helyzetért – írja – mivel 16 évig volt
óbudai polgármester, és nem tudta „kisajtolni a gátépítést a
városvezetésből (mármint az akkoriból)”. </div>
<div><br>Az akkor 20 évig regnáló Demszkyt és a 16 évig vele koalícióban
lévő szocialistákat még csak nem is említi. Vagyis szerinte nincs is
felelőssége annak, akinek a feladata lett volna a gátépítés (ígérte is
százszor), de nem tette, ellenben a felelősség azé, akinek ugyan nem
volt a feladata, de „nem sajtolta ki” a felelősből. Tipikus mondatok egy
tipikus gondolkodású embertől. A valóságot persze utálják az ilyenek,
ha valaki mégis leírja, máris készek a replikával: „hárítja a
felelősséget, szükségesnek tartotta felemlegetni a korábbi
városvezetést” – mondják támadólag. </div>
<div><br>Érdekesek a tárgybani „liberális” közvélemény-kutatások és
online szavaztatások is. Persze, ha azt kérdezik, hogy „akarja-e, hogy
megszüntessék Budapest egyetlen természetes dunai partszakaszát?”, akkor
minden épeszű ember azt válaszolja, hogy „nem”. Különösen azok, akik
nem is ismerik a tényleges helyzetet. Merthogy nem erről van szó. Ha a
lehetséges alternatívákat, költségeket és a végeredményt mérlegelnénk,
akkor a kérdésnek helyesen így kellene hangoznia: „akarja-e, hogy
megvédjék Budapest árvízvédelmi szempontból kritikus dunai
partszakaszát?”. Ez esetben már aligha születne a gáncsoskodóknak tetsző
válasz. </div>
<div><br>Az ez évi árvíz komoly tanulságokkal szolgált. Mire is
törekszünk tulajdonképp? Mit akarunk? Bocsánat! Szeretnénk megoldani egy
súlyos problémát, amit 20 évvel ezelőtt meg kellett volna oldani, de
nem tették. Idáig teljesen nyilvánvaló, aligha kell bizonygatni. Ezt a
szándékot most képtelen rosszindulattal támadja – Isten tudja, milyen
motivációval – egy hangos, vagdalkozó kisebbség, amelyik igyekszik
többségnek mutatkozni.</div>
<div><br>A munkát azonban folytatjuk. Dolgoznak az új tapasztalatok
alapján az áttervezésen, ahol a BME és az MTA alapvetően támogató
korrekciós javaslatait figyelembe veszik. Kikérjük a mindenkinél
illetékesebb hatóság, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakvéleményét
is. Jóllehet adott esetben esetleg ezt is ugyanúgy igyekeznek majd
elbagatellizálni, és alig ismert, vagy ismeretlen szerveződések
„véleményével” felülírni. Alig hinném, hogy utóbbiakra kellene
támaszkodni. Kiderült, hogy sajnos a jogi helyzet is rendezetlen, a
főváros ezt sem tisztázta 20 év alatt, ma úgy néz ki, hogy hivatalosan a
hullámtér sem biztos, hogy hullámtér. A huzakodások következtében az
engedélyezések még további egy évig is húzódhatnak, de feltett
szándékunk, hogy a Római-partot megvédjük – és nem a „lakóparkokat”,
mivel azokat nem is kell, lévén, hogy feltöltésre épültek.</div>
<div><br>Másik divatos felület a hajléktalankérdés. Itt is hangol ám az
ellenzéki kórus. Megpróbálnak ravaszkodva az emberek lelkiismeretére
hatni. Miért is ne jelentek volna meg épp ebben az ügyben a
manipulációk. „Üldözik a hajléktalanokat” – mondogatják, írják drámai
hangon. Ez így nyilván nyomást mér a lelkekre. Jönnek a jól kiszámított
kérdések: „akarja-e hogy kitoloncolják a hajléktalanokat?”. Ilyen
kérdésre az ember, akinek lelke van, hogy is válaszolhatná, hogy „igen”?
Csakhogy ez a kérdésfeltevés is átkozottul számítónak tűnik. Kíváncsi
vagyok, milyen eredménygrafikonokkal büszkélkedne a Népszabadság akkor,
ha a kérdés így hangozna: „akarja-e, hogy a hajléktalanok a forgalmas
aluljárókban és a játszótereken lakjanak, és ott végezzék a dolgukat?”.
Ugyanis ez a kérdés képezné le a valós helyzetet. Legalábbis mi ezen
szeretnénk változtatni, nem pedig a fedél nélkülieket üldözni. </div>
<div><br>Az úgynevezett „Város Mindenkié” egyesülettel nem kívánok
különösebben foglalkozni, nem tudom, mi az ő kompetenciájuk,
felelősségük, igazi motivációjuk. Azt sem tudom támogatni, mikor
életveszélyes műemlék épületet foglalnak el önkényesen – állítólag
„figyelemkeltés” céljával. Azt azonban tudom, hogy az a javaslatuk,
amelyik, ha jól értem, úgy szól, hogy még magáncégek és magánszemélyek
üres lakását is hatóságilag einstandolni kellene állítólagos
hajléktalanok javára – ez engem a legvadabb kommunista terror éveire
emlékeztet. Mellesleg teszem hozzá, hogy általában is a mérlegelés
nélküli lakásosztogatás hajléktalanoknak kezelhetetlen helyzetet
eredményezne. Korábban sem tették. Társasházzá alakított épületekben
például (ezekből van a legtöbb) már egy-két hónap múlva ki fizetné a
hajléktalanok helyett a közös költséget, a közüzemi díjakat? </div>
<div><br>Egyébként az önkormányzati lakásállomány elsöprő többsége,
közel 47 ezer lakás a kerületek tulajdonában van, de ezek közül szinte
elenyészően minimális a beköltözhető üres lakások száma. Ezekért
budapesti lakosok százai, ezrei állnak sorba. A Fővárosi Önkormányzatnak
mindössze 149 darab üres lakása van, de ezek közül körülbelül 40 olyan,
amelyik emberi lakásra alkalmas. A hajléktalanok igen tekintélyes része
közben vidékről áramlott-áramlik fel Budapestre. Ez a kérdés egyik
oldala.</div>
<div><br>A szocialista Horváth Csaba, mintha személye valami új
alternatíva lenne, szívhez szóló szavakkal ostorozza a városvezetést,
megvalósíthatatlan javaslatokat tesz (például svéd modell /a magyar GDP
mellett/). Egyetlen baloldali-liberális médium sem akad, aki ilyenkor
megkérdezné tőle, hogy „de drága Horváth úr! Ön éveken át Demszky Gábor
szakirányú főpolgármester-helyettese volt. Miért nem valósított meg
akkor semmit ezekből a magasztos gondolataiból? Hiszen itt hagyta a
budapesti közterületeket tele hajléktalanokkal! Miért nem látta el
lakásokkal a hajléktalanokat? Hol volt akkor a svéd modell?” Az a
helyzet ugyanis, hogy a Demszky-Horváth érában közel ezerrel kevesebb
férőhely volt a hajléktalanszállókon, mint ma. (Jelenleg már 6200,
krízishelyzetben akár 6900 embert tudunk elhelyezni.) Mi kórházat
rendeztünk be számukra, gondoskodunk a biztonságukról, munkalehetőséget
kínálunk nekik. Mindez korábban nem volt. </div>
<div><br>A munka szakmai részét az önkormányzat szakirányú cégére (Győri
Péter), a Máltai Szeretetszolgálatra és a Menhely Alapítványra bíztuk.
Feltételezem, szaktudásban nem maradhatnak sokkal a Város Mindenkié
egyesület alatt. A Belügyminisztérium és a Főváros között jelenleg is
folyik az egyezetés az előttünk álló tél teendőiről és a feltételek
további javításáról. A „Fűtött utca” programunk eredményeképp a mi
időszakunkban két nagyságrenddel kevesebb ember hűlt ki Budapest
közterületein, mint a Demszky-Horváth ciklusban (lakásokat, ismétlem,
akkor sem osztogattak). Önkormányzati rendeltünk sem lesz túlságosan
szigorú. A tiltásokkal elsősorban a játszóterekre, az oktatási- és
gyermek intézmények környékére, valamint a 29 kiemelt aluljáróra
kívánunk koncentrálni. Nem „üldözzük” és nem „toloncoljuk” tehát a
hajléktalanokat, hanem csak azt várjuk el, hogy az ellátás feltételeinek
folyamatos javítása mellett, emberhez méltatlan életvitellel ne
lehetetlenítsék el sok százezer ember alapvető jogait és érdekeit.</div>
<div style="text-align:right"> </div>
<div style="text-align:right"><em>Tarlós István</em></div>
<div style="text-align:right"><div><em>főpolgármester</em></div></div></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="padding-top:20px;padding-bottom:20px">
<br></td></tr></tbody></table></div>