<div dir="ltr"><h1 class="">Hedvig- és Jagelló-szobor avatása Budapesten</h1>Október 30-án 15 órakor kerül sor a<u><b> <em>Hedvig és Jagelló</em>
elnevezésű szoborcsoport</b></u> felavatására és megáldására <u><b>Budapesten, a
budai Várban, a Bécsi kapu mellett található Európa-ligetben.</b></u> Az
alkotást Linas Linkevičius, a Litván Köztársaság külügyminisztere
avatja fel, és Erdő Péter bíboros áldja meg. Az emlékmű alkotója prof.
Dalia Matulaitė, neves litván szobrászművész. A rendezvényen jelen
lesznek a Visegrádi Együttműködés (V4-ek) tagországainak
külügyminiszterei, közöttük Martonyi János külügyminiszter. A vilniusi
érsekséget Arūnas Poniškaitis segédpüspök képviseli.<div class=""><div class=""><div class=""> </div>
</div>
</div>
<p style="text-align:center"><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/jagellohedvig_0.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/jagellohedvig.jpg" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" height="348" width="500"></a><em>A szoborcsoport látványterve</em></p>
<p><u><b>A
királyi pár, Hedvig és Jagelló tiszteletére </b></u>a budai Várban emelt
emlékmű a <u><b>Magyarország, Litvánia és Lengyelország </b></u>közötti történelmi
kapcsolatoknak állít emléket, s arra emlékeztet, <u><b>milyen jelentős
szerepet töltött be a Jagelló-dinasztia a közép-európai népek és
országok történelmében.</b></u></p><p><u><b>Litvánia ebben a félévben az Európai Unió
soros elnöke</b></u>. Giedrius Galkauskas,a budapesti Litván Nagykövetség
misszióvezetője a Magyar Kurírnak elmondta: fontosnak tartották, hogy
ebben az időszakban, amikor kiemelt figyelem fordul Litvániára, a
litván-magyar közös történelmi kötődések is nagyobb hangsúlyt kapjanak.
„Ha röviden szeretném megfogalmazni, <u><b>a szobor fontos küldetést tölt be:
egy félreértést tisztázásában segíthet.</b></u> <u><b>A litvánok Hedvigről azt
gondolják, lengyel volt, a magyarok ugyanezt Jagellóról”</b></u>. A
misszióvezető még hozzátette: "A szoborcsoport emléket állít <u><b>a frigy</b></u>nek,
<u><b> amely a Litván Nagyfejedelemséget a kereszténységhez vezette, utolsó
pogány országként Európában."</b></u></p><p><u><b>A XIV. században a Litván
Nagyfejedelemség</b></u> területi szempontból <u><b>Európa egyik legnagyobb
kiterjedésű állama volt, egyben az utolsó még meg nem keresztelkedett
ország.</b></u> Az országot létét nyugatról a Német Lovagrend veszélyeztette.
J<u><b>agelló (litvánul: Jogaila) fejedelem a keresztény Nyugat mellett
döntött.</b></u> <u><b>1386-ban a Litván Fejedelemség és a Lengyel Királyság
megkötötték az ún. krevói uniót</b></u>. <u><b>Jagelló</b></u> <u><b>a fejedelmséget</b></u> <u><b>keresztény
hitre vezette, ezáltal elnyerve Hedvig lengyel királynő kezét és a
lengyel koronát.</b></u></p><p>Jagelló és Hedvig házasságának számos magyar-litván történelemi kapcsolat köszönhető.</p><p><u><b>Jagelló
a keresztségben az Ulászló nevet felvéve</b></u> a kor egyik legnépszerűbb
szentjének, <u><b>Szent László magyar királynak a pártfogását kérte</b></u>. Jagellót
(lengyelül: Władysław II Jagiełło) <u><b>Szent László iránti tisztelete egész
életén át végigkísérte</b></u>. Ilyenformán a vilniusi székesegyház Szent
Szaniszló mellett Szent László tiszteletére is fel van szentelve, ahol
utóbbinak kápolnája is található. A katedrálist és a felújításra váró –
jelenleg nem látogatható – kápolnát Erdő Péter bíboros az <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-gazdag-es-tartalmas-programmal-unnepelt-litvania">idei évben</a> meglátogatta.</p><p style="text-align:center">
<a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/vilniuskat_0.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/vilniuskat.jpg" style="margin: 7px auto; display: block;" height="333" width="500"></a><em>A vilniusi Szent Szaniszló és Szent László székesegyház</em></p>
<p><u><b>Jagelló
Ulászló</b></u>, miután 1940. július 1-én a grünwaldi (tannenbergi) csatában
megsemmisítő vereséget mért a Német Lovagrendre, <u><b>barátságot kötött
Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal.</b></u> Mindketten nagy tisztelői voltak
Szent Lászlónak (Zsigmond végső nyughelye Szent László sírja mellett,
Nagyváradon van), <u><b>két alkalommal együtt is elzarándokoltak a lovagkirály
sírjához</b></u>. Amint arról Jan Długosz részletesen beszámol, <u><b>a két király
1412 Pünkösd ünnepét Nagyváradon töltötte. Az oda vezető utat
Debrecentől gyalog tették meg.</b></u></p><p><u><b><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-hedvig-kiralyno-emleknapja">Hedvig</a>,</b></u>
akit 1997-ben II. János Pál pápa szentté avatott, <u><b>tevékenyen részt vett
a litvánok megkeresztelkedésének segítésében.</b></u> Ő <u><b>szorgalmazta, hogy a
még zavargók és áttérni nem akarók jószágait ne vegyék el</b></u>, hangsúlyozva,
hogy ,,ha visszaadtuk is javaikat, <u><b>ki fogja visszaadni elsírt
könnyeiket?</b></u>” Mint Litvánia Istentől vezetett apostola,<u><b> gondoskodott
megfelelő személyek kiműveléséről, akik értették a megkeresztelt nép
nyelvét, lelkületét, adottságait és jellemét</b></u>: előbb Prágában, majd
később Krakkóban <u><b>kollégiumot alapított litván teológusok számára.</b></u></p><p><u><b>Hedvig
királynő bőkezűségének köszönhetően</b></u> Jagelló 1400. július 26-án
<u><b>újraalapította a krakkói egyetemet</b></u> – melynek padjait az évszázadok során
számos magyar diák koptatta -, mely a XIX. század óta viseli az
uralkodó nevét.</p><p>Jagelló és utódai közel 200 évig ültek a lengyel
királyi és litván fejedelmi trónon, számos uralkodót adva Közép-Európa
országainak, így a magyaroknak is. <u><b>Három Jagelló-házi uralkodónk van: I.
Ulászló, II. Ulászló és II. Lajos.</b></u></p><p>Kuzmányi István/Magyar Kurír</p><br></div>