<div dir="ltr"><h1>Viktor, az álarcos</h1>
<dl><dt>Pelle János</dt></dl>
<div style="clear:both"></div>
<p>„Rosszul egy áll a politikusnak, ha ellenfeléről úgy akarja letépni, hogy közben ő is azt viseli.”<br></p><p>Nemcsak én kedvelem Gaston Leroux kedélyesen hátborzongató
regényét, és a belőle készült Webber-musicalt, az Operaház fantomját,
hanem úgy tűnik, a szocialisták is. A MSZP PR-osai és arculattervezői
azt találták a legjobbnak, ha a párt október 19-i kongresszusát a <a href="http://www.168ora.hu/itthon/mszp-lehull-alarc-119753.html" target="_blank">„Lehull az álarc!”</a>
jól kommunikálható motívumára építik fel. Ezt a célt szolgálta a
szónokok háta mögé kivetített hatalmas kép, melyen félig Orbán Viktor
igazi, rosszindulatú arca látszott a maszk mögül, ami hasonlított arra,
amit a Fantom viselt.</p>
<p>Orbán „fantomizálását” szolgálta egy utcai
performansz is, a tanácskozás helyszínéhez közel, a budapesti Syma
csarnok előtt. Maszkot viselő fiatalok osztogattak szórólapokat,
melyeken az állt: „Hamarosan lehull az álarc, Magyarországon először.”
Az előadás folytatódott a Syma csarnokban is: filmelőzetesre emlékeztető
hangos, harcias zenére maszkos fiatalok lepték el a küldötti teret, és
röplapot osztogattak. Aztán levetítették az MSZP filmjét, amely az
<a href="http://egyenesen.hu" target="_blank">egyenesen.hu</a> internetes oldalt reklámozta, és arról szólt, hogy a Fidesz
igazi arcát a trafik-, a föld- és takarékmutyi határozza meg. Az MSZP
internetes oldalán egyidejűleg megjelent a felirat: „A Fidesz sokéves
rágalmazó és hazudozó hadjárata után itt az idő, hogy leleplezzük a
Fidesz és Orbán Viktor igazi arcát, megmutassuk hogyan ártottak a magyar
népnek, és hogyan tették tönkre hazánk megítélését világszerte”.</p><p>Az
álarccal, mint politikai üzenetet megtestesítő szimbólummal azonban nem
árt vigyázni. Tény ugyan, hogy az álarcot viselő felnőttektől
ösztönösen félnek a kisgyermekek, de miért nézik az MSZP spindoktorai
óvodásoknak a magyar választópolgárokat? Van továbbá rokonszenves,
játékos álarc is, például az, amit egy 17. századi angol összeesküvőről
mintáztak, és a társadalmi igazság bajnokaként harcoló Animous
hacker-csoport hozott divatba. Guy Fawkes azért viselt álarcot, mert
harcba szállt a királyi önkénnyel, Erik, a Fantom pedig azért, mert a
feje egy csontváz koponyájához hasonlított, amit el akart takarni.
Hiányzott az orra, és ez a fogyatékossága gátolta abban, hogy elnyerje a
szépséges énekesnő, Christine szerelmét. Mi köze van a két figura közül
akár az egyiknek is Orbán Viktorhoz?</p><p>A vetített képek, a
bombasztikus jelszavak és a performansz zűrzavara az MSZP legutóbbi
kongresszusán azonban nem takarhatja el azt a tényt, hogy a szocialisták
nem igazán tudnak „fogást találni” politikai ellenfelükön. Az rendben
van, hogy az ellenzék kormányfőjelöltje, Mesterházy Attila szenvedélyes
szavakkal ostorozta Orbán Viktort, mondván, hogy „Ilyen tolvaj, hazug
kormányt még nem látott Magyarország”. Tóbiás József pedig a
„nyugdíjlenyúlásról” szólva úgy fogalmazott, zsarolással szerezték meg a
magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat. „Ez a Fidesz igazi arca, aki
önálló, attól elveszik a vagyonát”, mondta. Mások többször is
hivatkoztak a „trafikmutyira”, a „földmutyira” – ezekről az üzelmeket
azonban az ellenzéknek nem sikerült egyetlen, nagyszabású botrányként
„tematizálni”, és bevésni az emberek tudatába, mint pl. annak idején a
„Tocsik-ügyet”.</p><p>A „Munkát, kenyeret mindenkinek!” jelszó, amit az
„álarcos” kongresszus fő üzenetének szántak a szocialisták, azon nyomban
felveti a kérdést, amit még a politikailag határozatlan, „ingadozó”
honfitársaink is feltesznek maguknak. Ha hatalomra jut, milyen forrásból
orvosolná a MSZP az amúgy lépten-nyomon tapasztalható súlyos szociális
problémákat, és állítaná meg az ország elszegényedését? Még csak célzás
sem hangzott el a kongresszuson arra vonatkozólag, mit kezdene az MSZP
azokkal az elvárásokkal, melyeket az Európai Unió Magyarországgal
szemben támaszt, és amelyek eddig is sok tekintetben meghatározták a
hazai gazdaság fejlődését. Az „eurokonform” vonal, melyet az MSZP és az
SZDSZ koalíciós kormányzása alatt követtünk, kétségtelenül hozzájárult
ahhoz, hogy Magyarországot viselte meg a legjobban az EU tagállamai
közül a 2008-ban kitört gazdasági világválság, és addig is, majd azt
követően még inkább csökkent a GDP, és nőtt az eladósodottság. Nem
világos, hogy Mesterházy és „újbaloldali” pártja visszatérne-e ahhoz a
neoliberális gazdaságpolitikához, melyet 2010-ig követtek a
szocialisták, és amit szövetségesei, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc –
akikről a kongresszuson szó sem esett – továbbra is üdvözítőnek
tartanak. </p><p>Orbán Viktornak tagadhatatlan többféle arca – ha úgy
tetszik: álarca – van. Mint ravasz és a közönség rokonszenvére pályázó
politikus, gyakran másképpen beszél külföldön, mint itthon, másképpen
szólítja meg a különböző társadalmi rétegeket és a csoportokat. Annak,
aki majd egyszer a helyére lép, és kormányfő lesz, ugyanúgy kell majd
viselkednie, ha hatalmon akar maradni, hiszen „nyílt sisakkal” csak
falnak lehet rohanni a közéletben. Ha tetszik, ha nem, az álarc a
politika elkerülhetetlenül szükséges kelléke. Rosszul egy áll a
politikusnak, ha ellenfeléről úgy akarja letépni, hogy közben ő is azt
viseli. </p></div>