<div dir="ltr"><br><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/MAesJA_0.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/MAesJA.jpg" style="margin: 12px auto; display: block;" height="343" width="500"></a>" .........<br>
A
köszöntések után Szabó Csaba történész, a bécsi Balassi Intézet –
Collegium Hungaricum aligazgatója nyitotta meg a szakelőadások sorát, <em>Párhuzamos életrajzok: Márton Áron és Mindszenty József </em>című
értekezletével. Az előadó a plutarkhoszi metodikával párhuzamba állítva
ismertette <u><b>a két egyházfő életútját,</b></u> hiszen<u><b> életükben sok hasonlóságot
fedezhetünk fel</b></u>, bár a különbségek jól mutatják a mégis különböző két
egyéniséget. <u><b>Mindkettőjük jellemét a hargitai fenyőhöz hasonlította,
amely egyenes törzsével az ég felé tör, a legnagyobb viharban is
makacsul helytáll, és inkább kettétörik, de akkor sem hajlik meg, nem
hajlandó alkut vagy kompromisszumot kötni. </b></u>Követendő példának állította a
két egyházfőt minden katolikus és minden magyar elé, küldetésként
értelmezve magának a konferenciának Bécsben való megrendezését is.<p>Valószínű,
hogy <u><b>Balogh Margit, a MTA BTK</b></u> <u><b>Történettudományi Intézet történészének
előadása nyújtotta a legtöbb újdonságot a hallgatóságnak</b></u>, hiszen a
nagyközönség számára még ismeretlen adatokat és információkat osztott
meg. Ezt egyébként már előadásának a címe is sejtette: <em>A román katolikus egyház és Márton Áron orosz és brit forrásokban</em>.
Az előadó több évtizedes és több szereplős kutatómunkája szinte csak
érintőlegesen foglalkozott a romániai Katolikus Egyházra vonatkozó
anyagokkal, de így is olyan<u><b> érdekes adatokra bukkant</b></u>, amelyek igazolják:
bár a kutatás még alig az első fázisban tart, azt nem csak folytatni
kell, hanem bővíteni és elmélyíteni is. Arra is rámutatott: az újabb
kutatási eredmények abban is segítenek a korábbi vélemények vagy nézetek
korrigálásában, hogy<u><b> objektívebb képet alakíthassunk ki.</b></u> Előadásában
többek között arról beszélt, hogy a legújabb kutatások szerint<u><b> a szovjet
vezetésnek nem volt közvetlen szerepe sem a magyarországi, sem az
erdélyi katolikus egyházi vezetők ellen lefolytatott koncepciós perek
megrendezésében, hanem ezeket a magyar, illetve román kommunista pártok
és legfelsőbb vezetés kezdeményezte, politikai céljaik elérése
érdekében</b></u>. A kutató ismertetett <u><b>egy negyvenes évek végi szovjet és egy
ugyanakkori brit külügyminisztériumi irat</b></u>ot (konzuli jelentést),
melyekben Márton Áront szögesen ellentétes módon mutatják be. A kutató
következtetései szerint<u><b> a korabeli angolszász sajtó lebecsülte a
veszélyt, amely a katolikus klérust fenyegette a kommunista országokban</b></u>,
és éppen <u><b>ezért keveset is foglalkozott a meghurcoltatásukkal.</b></u></p><p>Rövid
szünet után <u><b>Nagy Mihály Zoltán</b></u>, a nagyváradi Posticum Egyháztörténeti
és Társadalomtudományi Intézet<u><b> történészének előadásá</b></u>val folytatódott a
konferencia. A Márton Áron elleni per bemutatásával nemcsak a
történelmet idézte fel, hanem a Securitate és az állambiztonsági szervek
munkájába, módszereibe is bepillantást nyújtott. Rámutatott:
napjainkban is – nem csak Márton Áron esetében –<u><b> komoly kihívást jelent
az, hogy különbséget tegyünk a személy igazi tulajdonságai, jellemzői és
társadalompolitikai szerepe, illetve azon megítélés között, amelyet a
politikai érdekektől vezérelt állami szervek mesterségesen alakítottak
és tápláltak.</b></u></p><p>Denisa Bodeanu történész, a Securitate Irattárát
Vizsgáló Országos Tanács levéltárának munkatársának utolsó percben
kellett lemondania részvételét, de a <em>Márton Áron és Jakab Antal megfigyelése a Securitate által</em>
című előadását elküldte a konferenciára. <u><b>Nagy Mihály Zoltán
tolmácsolásában</b></u> <u><b>képet alkothattak a jelenlévők arról, hogy milyen egy
megfigyelési dosszié, milyen módszerekkel készül, és miből áll</b></u>. A két
konkrét dossziét ismertetve annak a véleménynek adott hangot, hogy – bár
nem kizárt –, <u><b>kerülhetnek még elő újabb anyagok. </b></u>Azonban <u><b>nem valószínű,
hogy</b><b> a Márton Áronról eddig kialakult kép változna.</b></u></p><p>A délelőtti előadásokat a Szegedi Tudományegyetem történészének,<u><b> Pallagi Máriának vetítéses bemutatója zárta, amely </b></u><em><u><b>A Reménység Szigetétől az Erdélyi Tündérkertig</b></u> </em>cím alatt <u><b>a nyugatról Erdélybe irányuló segélyakciók</b></u>ból ismertetett és méltatott párat.</p>
<p>A délutáni szessziót Varga Gabriella, a Jakab Antal Keresztény Kör társalapító-társelnöke nyitotta meg.<em> Jakab Antal <u><b>a Ceauşescu diktatúrában</b></u></em><u><b>
című előadásában rávilágított Jakab Antalnak Márton Áronnal való szoros
kapcsolatára</b></u>, amely 1936 nyarán kezdődött, amikor a kolozsvári
plébános, Márton Áron úgy nyilatkozott a melléje kerülő fiatal káplán
Jakab Antalról, hogy „ezt az embert, amíg élek, magam mellől el nem
engedem”. Ez a szoros kapcsolat, amelyben Áron püspök utódjaként adhatta
át neki az egyházmegye vezetését, boldogemlékű Áron püspök temetésén
ért véget fizikailag, ahol úgy búcsúzott tőle,<u><b> „mint akinek nincs, aki
egészen a nyomába léphetne ugyanolyan bátor, bölcs és meleg emberi
kilépéssel”.</b></u></p><p>Lázár Csillának, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetőjének <em>A Márton Áron tisztelet Erdélyben. Legendák, szobrok, emlékhelyek</em>
címmel tartott előadása három pillérre épült. Előbb kiemelte<u><b> Márton
Áron életéből azokat a jellemző momentumokat, amelyekre a kortársak
iránta való tisztelete épült, és egészen haláláig növekedett,</b></u> majd abba
avatta be a hallgatókat, hogyan vált Áron püspök legendává Erdélyben, és
hogyan emlékeznek rá, végül ismertette a legfontosabb tárgyi emlékeket
és a Márton Áron-tisztelet konkretizálódásait.</p><p><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/martonarones%20JA_1.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/martonarones%20JA_0.jpg" style="margin: 13px auto; display: block;" height="356" width="500"></a><u><b><em>Márton Áron és Mindszenty József szentté avatási eljárása </em>címmel
tartott előadásában Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási ügyének
posztulátora</b></u> röviden ismertette, hogy miben áll és hogyan történik a
boldoggá és szentté avatás, milyen lépéseket kell megtenni, milyen utat
kell bejárni. Előadásából nemcsak a hosszú és igencsak bonyodalmas
eljárással ismerkedhetett meg a hallgatóság, hanem konkrét bepillantást
is nyerhetett abba, hogy Márton Áron püspök és Mindszenty József bíboros
ügye hogyan tette meg ezt az utat, illetve<u><b> hol tart most az eljárás, és
mi várható a jövőben.</b></u></p><p>A konferencia záró előadásaként<u><b> Soós Károly, a budapesti Márton Áron Társaság elnöke, <em>Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában</em>
címmel beszélt Márton Áron püspök közéleti tevékenységéről.</b></u> Előadását
azzal zárta, hogy <b><u>ma is érdemes közéleti és politikai szemléletünket az
Áron püspök által kijelölt keresztény, európai és egyben nemzeti úthoz
igazítani, sőt szükséges, hogy tanítása és erkölcsi eligazítása fényében
mi is az igazság védelme és a szeretet szolgálata mellett tegyük le
voksunkat.</u></b></p><p>Az előadások befejeztével lehetőség nyílt az előadókhoz
intézett kérdések megfogalmazására és hozzászólni az elhangzottakhoz. A
rendezvény filmvetítéssel ért véget: a jelenlévők a kolozsvári Maksay
Ágnes rendező által Márton Áron boldoggá avatási eljárásáról készített
dokumentumfilmet nézték meg, amelyet a Duna Televízió szeptember 23-án
sugárzott, illetve Kolozsváron október 5-én és Rómában október 9-én
mutattak be.</p><p>A szervezők tervei szerint a konferencián elhangzott
előadások kétnyelvű, magyar és német kiadvány formájában is elérhetőek
lesznek. Ez a kiadvány remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy
gyulafehérvári püspökök korszakos jelentőségét a Lajtán túl is
megismerjék nemcsak a nyugati diaszpórában élő magyarok, de a német ajkú
katolikus közösségek is.</p><p>Dr. Kovács Gergely</p><p><a href="http://romkat.ro/Magyar">romkat.ro/Magyar</a> Kurír</p></div>