<div dir="ltr">
<div>
<div>
<h1>A biocsoda vége: így pusztul el 21 év munkája</h1>
<ul><li><a href="mailto:mikolab@NEMSPA_M.mail.index.hu?subject=http://index.hu/belfold/2013/10/20/kishantos/&cc=cikkszerzonek@NEMSPA_M.mail.index.hu" target="_blank">Mikola Bálint</a></li>
</ul>
<div>
2013. október 20., vasárnap 08:02 |
<div>
<span style="min-height:20px;width:116px"></span>
</div>
</div>
<p><u><b>Huszonegy évig vegyszermentesen
gazdálkodtak, oktatták a környékbeli gazdákat, majd lejárt a
szerződésük, és a tíz részre szabdalt korábbi földjük egészét
elvesztették</b></u> – röviden így foglalható össze <u><b>a Kishantosi
Vidékfejlesztési Központ kálváriája</b></u>. A pályázataik a gazdasági terveket
értékelő szubjektív pontokon bukhattak el, de sejtések szerint a
politika is közrejátszhatott abban, hogy helyi polgármester és egykor
salgótarjáni építési vállalat is nyert földet. <u><b>Az ökogazdaság mellett
rengetegen kiálltak, de az eddigi jogi kifogások leperegtek az NFA-ról:
szerintük jogszerű pályáztatással az agrárközéposztályt hozták
helyzetbe, szubjektív pontok nincsenek, biogazdálkodni pedig egyébként
sem kötelező. </b></u>A Nemzeti Vidékstratégia szerint viszont ajánlott.</p>
Van abban valami visszás, amikor egy sereg
budapesti újságíró buszra ül, gumicsizmát húz, és megpróbál szakérteni
egy biogazdaságban. Hiszen jó eséllyel ez lesz egyik első, a
földműveléshez köthető élménye, leszámítva talán a nagymama kertjét.<div> <p>A
kezébe nyomnak egy zsák búzamagot, amit szimbolikusan elvet, és amikor
az első 1848-as utalástól már végképp kizökkentve érzi magát, az egyik
munkagép tetejéről felhangzik egy <a href="http://index.hu/x?index_belfold_cikklink=http%3A%2F%2Fwww.gemenc.hu%2Fsajtoklub%2FPetofi%2520Sandor%2520A%2520magyar%2520nemzet.htm" target="_blank">Petőfi-vers</a>.
„És az ilyen önző nemzet életet nem érdemel” – szavalja Bolye Ferenc, a
földjétől október 31-ével megfosztott, 21 éve működő Kishantosi
Vidékfejlesztési Központ (KVK) ügyvezetője. Majd a jelenlévők közösen
eléneklik a Szózatot.</p> <p>A történetnek azonban van egy a fentieknél
könnyebben értelmezhető vonulata is. <u><b>Az ökológiai mintagazdaságként
működő, német-magyar kormányközi megállapodással létrejött, dán mintára
népfőiskolát működtető kishantosi gazdaság korábban egy 452 hektáros
területen dolgozott tizennyolc állandó alkalmazottal, és alkalmanként
50-100 idénymunkással.</b></u> Az agrártárca alá tartozó NFA által koordinált
állami földhaszonbérleti <u><b>pályázaton</b></u> <u><b>azonban a tíz részre szabdalt föld
egyik szeletét sem kapták meg, holott mind a tízre nyújtottak be
pályázatot. </b></u></p> <div> <h3><u>Mi ez a népfőiskolásdi?</u></h3> <p><u><b>A
Kishantos egyik legtöbbet hangoztatott érve a fennmaradás mellett, hogy
a földművelés mellett ők népfőiskolájuk keretében oktatási munkát is
végeznek. </b></u>Ez a gyakorlatban nem akkreditált képzéseket, hanem 1-3 napos
szakmai programokat, nyílt napokat jelent, ahol előadások mellett
személyes szakmai tanácsadásra is van lehetőség.</p> <p>Emellett <u><b>kiterjedt kapcsolatot ápolnak a dán <a href="http://www.vestjyllandshojskole.dk/" target="_blank">Vestjyllands Népfőiskolával</a>,
ahova eddig több mint 200 diákot küldtek ki különböző képzésekre</b></u>, a dán
állam támogatásával. A jelentkezőktől kézzel írott bemutatkozást
kérnek.</p> </div> <p> A pályázatok elbírásánál a pontszámok 40
százalékát a gazdasági tervekre adták, amit a pályázatok titkosságának
fényében több környezetgazdálkodási szakértő csak „szubjektív
pontszámként” emleget. Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország
igazgatója szerint ez „egy országos skandallum”, amivel „a legrosszabb
pályázót is fel lehet húzni”.</p> <p>A KVK földjének szétdarabolása két
okból kérdéses. Egyrészt a<u><b>z Ángyán József nevével fémjelzett Nemzeti
Vidékstratégia 2012-2020 kifejezetten prioritásként kezelte a „bemutató
gazdaságok fejlesztését, szakmai programjaik támogatását, kiemelten az
ökológiai gazdálkodás, tájgazdálkodás területén”.</b></u></p> <p><u><b>A legszigorúbb,
úgynevezett BioSuisse minősítéssel rendelkező, szintetikus vegyszerek
és műtrágyák nélkül bio élelmiszert előállító kishantosi gazdaság tehát
tökéletes zászlóshajó-projekt maradhatott volna, ha nem szabdalják
szét – a nyertes gazdákat ugyanis az NFA szerint csak az
agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programban vállalt 5 éves
kötelezettség lejártáig kötelezték ökológiai gazdálkodásra.</b></u></p> <p><u><b>A
BioSuisse minősítés</b></u> azonban ennek ellenére is ugorhat, ugyanis annak
<u><b>megszerzésére az egész gazdaság egyben alkalmas volt, feldarabolva
viszont a nyertes gazdaságok többsége már nem tudja teljesíteni a
feltételeket</b></u> – figyelmeztetett Ács Sándorné, a nonprofit kft.-ként
működő mintagazdaság egyik vezetője, aki szerint a minősítés esetleges
elvesztésével csökkenne az állami vagyon értéke.</p>
<div>
<div style="width:642px"><u><b>Másrészt az eddig kihiredetett nyolc nyertes
közül legalább három esetében Ács Sándorné szerint aggályok vethetőek
fel. </b></u>A nyertesek között található Márok Csaba, Mezőfalva polgármestere
is, aki a cégnyilvántartás szerint felügyelőbizottsági tagja a Hantosra
bejegyzett Simon Kft.-nek. Bár ez utóbbi társaság nem szerepel a
nyertesek között, közismert, hogy egy másik nyertes, Simon-Hornok Réka
apja és férje is tulajdonosai ennek a Simon Kft.-nek, amely a
maximálisan megengedett 1200 hektáros birtokméretet messze meghaladó
2900 hektáron gazdálkodik – idézte fel a KVK vezetője.</div></div> <p>Szintén
aggályos a Mező Vidék Bt. pályázati részvétele is, amely a pályázat
meghirdetése után kilenc nappal helyezte át építési vállalkozásának
székhelyét a Kishantostól 160 kilométerre található Salgótarjánból
Szabadegyházára, míg a cég tevékenységei között a céginfo szerint még a
pályázat benyújtásakor sem szerepelt mezőgazdasági tevékenység.</p> <p>Emiatt
a pályázati felhívás értelmében ki kellett volna zárni a céget, mivel
csak olyan jogi személy, illetve szervezet pályázhatott, „amelynek a
pályázat benyújtását megelőző adóévben a bevétele több mint 50%-ban
[...] mezőgazdasági tevékenységből származott”. A Mező Vidék Bt.
ezirányú tevékenységét 2013 januárjában jegyezték be, ezért eleve
kizárt, hogy ennek a pontnak meg tudott volna felelni.</p> <h3>Más körzet, más dolog</h3> <p><u><b>A <a href="http://index.hu/x?index_belfold_cikklink=http%3A%2F%2Fnepszava.hu%2Fcikk%2F678668-mindent-visznek-a-mezofoldi-lovagok" target="_blank">Népszava szerint</a>
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának
elnöke, Fejér megye 4. számú választókörzetének fideszes képviselője
jelenti „a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Ökológiai Mintagazdaság
földjeire kiírt sikeres pályázatok politikai hátszelét”.</b></u> <u><b>L. Simon László
kategorikusan cáfolta</b></u> a Népszava <a href="http://index.hu/x?index_belfold_cikklink=http%3A%2F%2Fnepszava.hu%2Fcikk%2F678668-mindent-visznek-a-mezofoldi-lovagok" target="_blank">cikkének</a>
állításait, <u><b>miszerint befolyást gyakorolt volna a pályázatok
eredményére</b></u>. „Egy szó sem igaz belőle” – kommentálta az Index kérdésére a
cikket, amelynek kapcsán rágalmazás miatt <a href="http://index.hu/x?index_belfold_cikklink=http%3A%2F%2Fhvg.hu%2Fitthon%2F20131008_L_Simon_Laszlo_feljelent_egy_okogazdalkod" target="_blank">pert is indított</a> a lap és a cikkben nyilatkozó három személy, köztük a mintagazdaság egyik vezetője, Ács Sándorné ellen. </p>
<p><u><b>Ács Sándorné később közleményben <a href="http://index.hu/x?index_belfold_cikklink=http%3A%2F%2Fwww.klubradio.hu%2Fcikk.php%3Fid%3D16%26cid%3D163535" target="_blank">tudatta</a>,
hogy a neki tulajdonított nyilatkozatok az engedélye nélkül jelentek
meg a lapban, azokban számos pontatlanság, tévedés </b></u>szerepelt. Ugyanígy
tett a lapnak nyilatkozó Ronyecz Péter, Adony polgármestere is, aki
állítása szerint „végtelenül megdöbbent” a cikk olvasásakor, annak
tartalmától elhatárolódott. </p>
<p><u><b>„Nem az én körzetemben van,
kultúrpolitikusként ez nem az én dolgom” – magyarázta L. Simon László,
miért nem kíván a továbbiakban foglalkozni </b></u>az üggyel, hozzátéve, hogy a
kishantosi pályázat nyolc nyertese közül hatot „nem ismer, sosem
találkozott velük, soha senki nem lobbizott nála az érdekükben, de hiába
is tették volna, mert nem az országgyűlési képviselők bírálják el a
földpályázatokat”. Ez a hat személy „a 453 hektárból 351-et vitt el, s
további 20 hektárról még nem hozott döntést a Nemzeti Földalap” –
nyilatkozta a volt kultúráért felelős államtitkár, aki honlapján
található <a href="http://index.hu/x?index_belfold_cikklink=http%3A%2F%2Fwww.lsimonlaszlo.hu%2Feletrajz.html" target="_blank">életrajza</a> szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei szervezetében is aktív.</p>
<p>A
képviselő válaszából ellenben kiderül, hogy a szintén a nyertesek
között található Márok Csaba mezőfalvi polgármestert ismeri, „miként a
térség valamennyi településvezetőjét”. A képviselő korábbi sajtóválasza
szerint a mezőfalvi polgármesternek „ugyanúgy joga volt pályázni, mint
bármelyik környékbeli gazdálkodónak”. A szintén nyertes Mező Vidék Bt.
ügyvezetőjét, Vizi Dánielt is ismeri személyesen, azonban „közös
érdekeltségünk sosem volt” – állítja L. Simon László.</p> <h3>LMP: A politikához vezetnek a szálak</h3> <p><u><b>Szél
Bernadett, az LMP társelnöke szerint a kishantosi mintagazdaság
esetében a pályáztatás szubjektív szempontok alapján zajlott, „totálisan
átlátszó” döntés született.</b></u> A képviselő nem kívánta kommentálni az L.
Simon László érintettségéről szóló híreszteléseket, de megjegyezte: a
terület tíz részre való felosztása indokolatlan volt, és „<u><b>egyértelműen a
politikához vezetnek a szálak”.</b></u> </p> <p><u><b>Az LMP-s politikus szerint a
pályáztatás előtt fel sem merült senkiben, hogy az „európai szinten is
egyedülálló program</b></u>ot” folytató KVK <u><b>szerződését ne hosszabbítsák meg</b></u>.
Talán ennek is köszönhető, hogy az eset kiemelt figyelmet kapott számos
civil szervezet és a sajtó részéről, ugyanakkor Szél Bernadett szerint
„Kishantos tönkretétele jól illeszkedik a kormány teljesen defektes
agrárpolitikájába, amellyel a saját beígért vidékstratégiáját hazudtolja
meg”.</p> <h3>Szubjektív pont márpedig nincs</h3> <p>A pályázatok elbírálásának módszeréről természetesen az NFA-t is megkérdeztük, akik a következő választ adták:</p> <blockquote> <p>A
földhaszonbérleti rendszer úgy van felépítve, hogy abban spekulálni
lehetetlen. (...) az elbírálás pedig szakmai szabályok szerint történik.
Nincsenek „szubjektív pontszámok”. A gazdálkodási terv nem
nevezhető „szubjektívnak”, ráadásul része lesz a szerződésnek, tehát a
nyertesek a saját maguk által vállalt gazdálkodási tervezetet kötelesek
végrehajtani.</p> </blockquote> <p>Az NFA egy 2012-es <a href="http://index.hu/x?index_belfold_cikklink=http%3A%2F%2Fwww.varaljaszovetseg.hu%2Fnfa_2012_jkv.pdf" target="_blank">belső elemzése</a>,
amire a Kishantos elvételét ellenző civil szervezetek gyakran
hivatkoznak, a pontrendszerrel kapcsolatban a következő bírálatokat
fogalmazta meg:</p>
<div>
</div>
<blockquote> <p>Egyértelmű véleményünk, hogy ez
a szubjektíven értékelhető pont szinte minden esetben döntően
befolyásolta a pályázatok végeredményét. (...) Sok esetben találtunk
olyan bírálatot, amikor a győztes maximális pontot kapott, a többi
pályázó pedig nem követhető meggondolások alapján jelentősen alacsonyabb
pontszámot. (...) Értékelhető pénzügyi terv hiányában is lehetett
kiemelkedő pontszámot kapni.</p> </blockquote> <p>A szubjektív pont
létezésének cáfolatán kívül az NFA voltaképpen összes válaszában
szerepel a „célunk az agrárközéposztály megerősítése” fordulat, amely
jelen esetben azt hivatott alátámasztani, miért volt jó ötlet
felszabdalni a földet: bővebben azért, hogy „minél több természetes
személy, azaz őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, családi
gazdálkodó és fiatal mezőgazdasági termelő nyerjen”.</p> <p>Ez viszont
még mindig nem válaszolja meg, <u><b>miért nem szerepelt a pályázatban, hogy a
területen a jövőben is biogazdálkodást kelljen folytatni</b></u>, és amennyiben
ez nem volt feltétel, akkor utólag miért kötelezték mégis a gazdákat az
AKG által előírt kötelezettségek teljesítésére. Erről a VM
sajtóosztálya a következő tájékoztatást adta:</p> <blockquote> <p>A
speciális gazdálkodást Kishantos maga vállalta. Így természetesen
senkinek nem lehet azért előnyt biztosítani, mert saját döntése alapján
vegyszermentesen gazdálkodik. Ez nem volt feltétel akkor sem, amikor a
Kishantosi Nonprofit Kft. megkapta a földeket, s nem feltétel most sem.</p> </blockquote> <p><u><b>Ács
Sándorné tudomása szerint az NFA a terület új birtokosait szerződésben
arra kötelezte, hogy még egy évig folytassanak biogazdálkodást a
területen, holott ez a pályázati kiírásban eredetileg nem szerepelt</b></u>. Ez a
kedélyek lecsillapításán kívül nem tűnik igazán sok mindenre
alkalmasnak, de a jelek szerint arra sem igazán jó.</p> <h3>Már csak két hét van, szóval el a kezekkel!</h3> <p><u><b>A
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a pályázatai elutasításáról szóló
értesítést április elején kapta meg. A tiltakozások azonban csak most,
október második felére csúcsosodtak ki, holott a döntés
megváltoztatására az október 31-i határidő közeledtével egyre kisebb az
esély.</b></u></p>
<div>
<div style="width:642px">
<span></span><span></span>
</div>
</div>
<p><u><b>A Greenpeace kezdeményezésére október elején egy <a href="http://index.hu/x?index_belfold_cikklink=http%3A%2F%2Fwww.greenfo.hu%2Fhirek%2F2013%2F10%2F03%2Fel-a-kezekkel-a-kishantosi-biogazdasagtol-nyilt-level" target="_blank">nyílt levelet</a>
tettek közzé, amelyhez azóta 52 civil szervezet csatlakozott a WWF-től a
Levegő Munkacsoporton át a Krétakörig, de a támogatók sorában
megtalálható az Együtt-PM, és a parlamentben az LMP-s Szél Bernadett is
felszólalt Kishantos mellett.</b></u> A Greenpeace egy 500x150 méteres <a href="http://index.hu/x?index_belfold_cikklink=http%3A%2F%2Findex.hu%2Fbelfold%2F2013%2F10%2F17%2Fgigantikus_feliratot_keszitett_a_greenpeace%2F" target="_blank">gigantikus “Save Kishantos” feliratot</a> is készített a KVK kezelésében lévő egyik földre.</p>
<p><u><b>Nehezen
érthető</b></u> azonban, hogy <u><b>miért az utolsó pillanatra hagyták a látványos
tiltakozóakciókat.</b></u> Bár a sorok között többször előkerült, hogy sorsdöntő
bizonyítékokra bukkantak a tiltakozó civilek, de mindezekre eddig nem
derült fény. A parlamentben függetlenként politizáló Szabó Rebeka a
csütörtöki sajtóeseményen azt mondta, ő sem lát már sok reményt arra,
hogy október végéig visszavonják a döntést, és új pályázatot írjanak ki.
A PM-es politikus azonban úgy vélekedett, hogy <u><b>később, akár egy éven
belül még felülvizsgálhatják az eredményt, másrészt szerinte a hasonló
ügyekben akkor is ki kell fejezni tiltakozásukat, ha ennek nem lesz
kézzelfogható eredménye.</b></u></p></div></div></div></div>