<html>
<head>
<meta content="text/html; charset=ISO-8859-2"
http-equiv="Content-Type">
</head>
<body bgcolor="#FFFFFF" text="#000000">
2013.10.17. 22:30 keltezéssel, László Baják írta:
<blockquote
cite="mid:CAKHZGKzY+ZCgnma1SkwkQ+vb15zKr=ym789e4WJ2SSV4Z8P9hQ@mail.gmail.com"
type="cite">
<pre wrap="">Sziasztok!</pre>
</blockquote>
<br>
Sajnos nem vagyok történész, csak mások elbeszéléseire
hagyatkozhatok.<br>
<br>
Saly Noémitól hallottam először ezt a történetet egy
idegenvezetésen, mármint hogy nem költözhettek be magyarok a török
kiűzése után a Budai Várba, <br>
amit idén ősszel egy másik idegenvezetésen a Budapesti Történeti
Múzeum egy munkatársa ismét megemlített. <br>
<br>
Ez utóbbi vezetés egyébként Buda - nagyrészt eltűnt - egyházi
emlékeiről szólt. <br>
A török után a vezetőnk szerint nem csak romok maradtak, hiszen a
törökök nem rombolták le a korábbi egyházi épületeket, kolostorokat,
<br>
hanem átépítették és a saját céljaiknak megfelelően rendezték be és
később az ostrom során sem tűnt el minden véglegesen. <br>
<br>
Lent a Vizivárosban a Fő utcában egyébként jól láthatóak az
alsóvizivárosi plébániatemplom (kapucinus templom) oldalában a
korábbi dzsámi szamárhát íves ablakai, <br>
de dzsámiként menekült meg a Szent Anna templom a Batthyány téren és
a közelében a tőle északra fekvő másik, Szent Ferenc sebei templom
is.<br>
<br>
Sok épület gazdáját nem találták meg Buda visszafoglalása után,
teljes volt a káosz.<br>
A ferencesek például - a mai ásatások szerint a valójában a Sándor
Palota és a Várszínház területén lévő templomukat és kolostorukat -
a Magdolna templom környékén "találták" meg <br>
és ezért ott építették újjá a romokban álló épületeket.<br>
<br>
A mostani Szent György téren, a Sándor Palotával szemben találhatóak
egy középkori kápolna kiásott alapjai. <br>
Ez a Szent Zsigmond vagy másik titulusát tekintve kisebb Szűz Mária
templom volt. <br>
A törökök idejében kis dzsámiként működött és a török kiűzése után
is használták, mint katolikus templomot, <br>
de a Mária Terézia korában a Palota építésekor lebontották és
beépítették a köveit a palotába.<br>
<br>
Gábor<br>
<br>
<br>
<br>
<blockquote
cite="mid:CAKHZGKzY+ZCgnma1SkwkQ+vb15zKr=ym789e4WJ2SSV4Z8P9hQ@mail.gmail.com"
type="cite">
<pre wrap="">Kedves Gábor! Kicsit pontatlan, amit írtál. A Habsburgok a délvidéken, pl
az 1716-ban visszafoglalt Temesközben valóban megtiltották a magyarok
tulajdonszerzését, ill. letelepedését, de Budán nem. Buda amúgy a
visszafoglalás után Pozsonyhoz képest még jó ideig nem számított
fővárosnak. Arról sem tudok, hogy a Habsburgok a visszafoglalt Budán
lebontattak egyházi épületeket, hogy eladják az építőanyagukat. (II. József
az, aki az általa megszüntetett szerzetesrendek vagyonát elárvereztette).
1686 után Budán csak romok maradtak, amelyeket valóban egyszerűbb és
praktikusabb volt barokk stílusban, alapjaiból újjáépíteni, mint
rendbehozni, de ezt többnyire nem a kincstár, hanem a romokat megöröklő,
vagy megszerző egyházi intézmény intézte. üdv
2013. október 17. 14:59 Szodfridt Gábor írta, <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:szodt@t-online.hu"><szodt@t-online.hu></a>:
</pre>
<blockquote type="cite">
<pre wrap=""> 2013.10.16. 17:59 keltezéssel, Dr. Weinzierl Tamás írta:
Sziasztok!
A cikkekben nem jelent meg, hogy milyen "kedves" felszabadítók voltak a
Habsburgok a XVII. század végén.
Egy nemzetközi hadsereg űzte ki a törököket Budáról, de ezek után még kb.
egy évszázadig magyar nem vásárolhatott ingatlant a Budai Várban!
A Habsburgok úgy vélték, hogy egy ilyen rebellis társaságot, mint a
magyarokat jobb távol tartani a fővárostól.
A török kiűzése után teljes volt az ingatlanjogi káosz, 150 év alatt
eltűntek a "tulajdoni lapok", eltűntek azok az emberek, aki tudták, hogy
mely ház,
vagy éppen templom, kolostor, ami akkor éppen dzsámiként működött kihez
tartozott, ezért sokat lebontottak és a köveit a Kincstár értékesítette.
Több egyházi emlékünk így budai várban nem a törökök, hanem a Habsburg
kincstár martaléka lett.
Gábor
KEdves Béla, kedves Lista!
A Habsburg-témával kapcsolatban a napokban az ide mellékelt, fölöttébb érdekes cikk került a gépemre. Már csak azértis érdekes, mert akik látták Bécsben a Kunsthistorisches Museumban a Bocskai koronát , valamint II. Lajos páncélját, azok teljes joggal kérdezhetik, hogy mi van még ott, amiről nem tudunk, mert nincs kiállítva. Talán ez a cikk közelebb visz az igazsághoz, a Habsburgok "gyűjtőszenvedélyének" ránk nézve sajnálatos eredményéhez...
Üdvözlettel: Weinzierl Tamás
Egy másik érdekes cikk a téma sorozatából.
Üdv.
Jancsó Béla
_______________________________________________
Grem mailing <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<pre wrap="">
</pre>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<br>
<pre wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
</body>
</html>