<div dir="ltr">2013. október 15. – Kedd<br><br> Egyik beszéde alkalmával meghívta Jézust egy farizeus, hogy étkezzék nála.<br> Ő el is ment, és asztalhoz telepedett. <u><b>Amikor a farizeus látta, hogy Jézus étkezés előtt nem mosott kezet, megütközött rajta.</b></u> Az Úr ekkor így szólt hozzá: „Ti, farizeusok, <u><b>tisztán tartjátok ugyan a pohár és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és gonoszsággal.</b></u> Esztelenek! Hát <u><b>nem az alkotta a belsőt, aki a külsőt is? Adjátok inkább oda a rászorulóknak azt, amitek van, és akkor majd mindjárt tiszták lesztek egészen!”</b></u><br>
Lk 11,37-41<br><br> Elmélkedés:<br> <u><b>A zsidó törvények szerint minden étkezés előtt kezet kellett mosni,</b></u> ennek elsősorban egészségügyi okai voltak. Napjainkban mi is így tesszük, a betegségek vagy fertőzések megelőzése érdekében alaposan megmossuk kezünket. <u><b>Jézus ezt a törvényi előírást nem teljesíti,</b></u> - miként az evangélium beszámol erről - amikor vendégül látja őt a farizeus. <u><b>A vendéglátó farizeus</b></u> nehezményezi ezt, hiszen <u><b>számára</b></u>, mint minden farizeus számára <u><b>a mózesi törvények aprólékos megtartása volt a legfontosabb.</b></u> <u><b>Ezt követően Jézus, aki valóban átlépte a törvények határát, felhívja a farizeus figyelmét arra, hogy a rászorulók segítése szintén szerepel a törvényben, és ez sokkal fontosabb szabály</b></u>, mint a kézmosás.<br>
Lukács evangélista olyan nem zsidó közösségeknek írja evangéliumát,<br> akiknél nem volt jellemző a szegények segítése. <u><b>A történet</b></u>tel <u><b>arra</b></u><br> <u><b>buzdít</b></u>ja őket, <u><b>hogy lépjék át korábbi hagyományaik határát és osszák meg javaikat másokkal</b></u>.<u><b> A rászorulók és a szegények támogatása</b></u> a kezdetektől fogva hozzátartozott a keresztény közösség életéhez, és éppen ez volt az <u><b>egyik jele annak, hogy valaki a krisztusi közösséghez tartozott. </b></u><br>
<u><b>Szívünk jóságának egyik jele az, ha az önzés határát átlépve, megosztjuk másokkal javainkat</b></u>. Ne kényszerből, hanem önzetlen szeretetből tegyük ezt!<br> Még a legkisebb jócselekedet is Krisztusnak tett jócselekedet.<br>
© Horváth István Sándor<br> <br> Imádság:<br> Uram, mindent tőled kaptam, s mindent neked köszönhetek. Ezért kész vagyok tiszta szívből mindent visszaadni neked. Örömmel és szabad akarattal adok neked, Uram, mindent. Tartsd meg mindig ezt az érzést a szívemben, és vezess engem magadhoz!<br>
<br> A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:<br> <a class="" href="http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131015.mp3" target="browserView">http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131015.mp3</a><br>
<br></div>