<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.23532">
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff><FONT size=2 face=Arial>
<DIV>
<H2><A
href="http://www.ipon.hu/hir/eloszor_talaltak_meg_egy_ustokos_darabjat_a_foldon/27221"><FONT
size=1
face="Arial Narrow">http://www.ipon.hu/hir/eloszor_talaltak_meg_egy_ustokos_darabjat_a_foldon/27221</FONT></A></H2>
<H2>Először találták meg egy üstökös darabját a Földön</H2>
<DIV id=cikk_meta>
<DIV class="change_bg bg_fff"> </DIV></DIV>
<DIV id=dyncontent>
<DIV id=articlePreview>Dél-afrikai kutatók bizonyítékot <A
href="http://www.wits.ac.za/newsroom/newsitems/201310/21649/news_item_21649.html"
target=_blank>találtak</A> arra vonatkozólag, hogy több millió évvel ezelőtt egy
üstökös eltálalta a Földet, és a légkörbe lépve felrobbant, olyan hatalmas
lökéshullámot indítva útjára, amely minden eléje kerülő élőlényt elpusztított. A
felfedezés a szakértők szerint hasznos információkkal szolgálhat a jövőre nézve
is, hiszen segíthet megérteni a Naprendszer formálódásának
titkait.<BR><BR>„Üstökösökkel időről időre találkozhatunk az égre pillantva,
azonban mindeddig senkinek sem sikerült ezen porral kevert, koszos hógolyók
anyagát bolygónkon azonosítani” – mondja David Block, a johannesburgi Wits
Egyetem kutatója.<BR><BR>A kérdéses üstökös 28 millió évvel ezelőtt lépett be a
légkörbe a mai Egyiptom területe fölött. Amikor röviddel ezt követően
felrobbant, 2000 Celsius fokra hevítette a felszínt borító homokot, jelentős
mennyiségű sárga kvarcot hozva létre a folyamat során. A líbiai sivatagi üvegnek
is nevezett ásvány a Szahara mintegy 6000 négyzetkilométeres területén lelhető
fel, és az ókorban nagyon értékes ékszeralapanyagként szolgált: többek közt
ebből az anyagból készült Tutanhamon fáraó híres nyakláncának szkarabeusza
is.<BR><BR>
<DIV style="TEXT-ALIGN: center"><IMG alt=""
src="http://ipon.hu/_userfiles/Image/Jools/2013/okt7-13/King-Tut-Jewelry.jpg"
width=500></DIV>
<DIV style="TEXT-ALIGN: center">A Block vezette kutatócsoport munkája során
elsősorban arra a rejtélyes fekete kődarabra koncentrált, amelyre néhány évvel
ezelőtt egyiptomi geológusok akadtak rá a sivatagi üvegben gazdag régióban.
Alapos vegyi elemzések alapján a szakértőknek <A
href="http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0012821X13004998#fg0010"
target=_blank>úgy vélik</A>, hogy nem egyszerűen egy szokatlan meteoritról van
szó, hanem egy eddig sosem látott üstökösmag egy darabjáról.<BR><BR>A lelet
alaposabb vizsgálata során az is kiderült, hogy a magon mikroszkopikus gyémántok
is fellelhetők, amelyek feltehetően a becsapódás eredményeként keletkeztek az
üstökös széntartalmú anyagából. Ahogy a szakértők elmondták, ehhez olyan nagy
nyomásra volt szükség, amely kizárólag akkor állhatott fenn, ha a fekete kődarab
az üstökös részét képezte, és becsapódott a felszínbe. A kutatócsoport az
üstökösmagot az első ismert női matematikus, csillagász és filozófus <A
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_Hüpatia" target=_blank>után</A>
Hüpatiának keresztelte el.<BR><BR>Az üstökösök összetételét meglehetősen nehéz
kutatni, mivel nagyon problematikus mintákat beszerezni belőlük.
Üstökösmaradványokra egészen eddig nem sikerült ráakadni a Földön, leszámítva
néhány vitatott eredetű mikroszkopikus porrészecskét, amelyek a légkör felső
részében lebegnek, illetve némi szénben gazdag port az Antarktisz jegében. A
világ űrügynökségei az elmúlt évtizedek során óriási pénzösszegeket öltek abba,
hogy az űrben igyekezzenek mintát beszerezni egy-egy üstökös anyagából, ám
mindeddig csak egyetlen ilyen projekt járt sikerrel: a NASA <A
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Stardust" target=_blank>Stardust</A>
űrszondája „belekóstolt” a Wild−2 csóvájába, majd eredményesen vissza is
juttatta a mintát a Földre. A szakértők most azt remélik, hogy a Hüpatia további
tanulmányozása révén többet tudhatnak meg a Naprendszer ezen érdekfeszítő
vándorairól, és ezzel együtt talán annak múltjáról is.<BR><BR>
<DIV style="TEXT-ALIGN: center"><IMG alt=""
src="http://ipon.hu/_userfiles/Image/Jools/2013/okt7-13/libyan%20glass.jpg"
width=640></DIV></DIV></DIV></DIV></FONT></DIV></BODY></HTML>