<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa: A szívből fakadó imádság ajtót nyit Isten felé és csodákat művel</h1>
<div>
<div>
<div>
<p>A keresztény emberek jellemző vonásai <u><b>az imádkozó
és megbocsátó szív</b></u>. Ezt magyarázta kedden reggel szentmiséjén a pápa a
Szent Márta Ház kápolnájában.</p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Gergo/Ferenchomil20131008_fekvo.JPG" style="margin:3px 7px;float:left" height="120" width="180">A
Szent Mártáról szóló evangéliumi szakaszról elmélkedve a pápa azt
mondta, hogy az imádság csodákat tud tenni. A keddi szentmise
olvasmányai egy Ó és egy Újszövetségi szent alakját állítják elénk:
<u><b>Jónás prófétát és Szent Mártát.</b></u><br><br>Mindkettőt<u><b> ugyanaz az identitás</b></u>
jellemezte, vagyis az, hogy n<u><b>em tudtak imádkozni.</b></u> Az ismert evangéliumi
jelenetben Márta méltatlankodva fordul Jézushoz. Máriára, nővére
panaszkodik, aki szerinte tétlenül hallgatja a Mestert, ahelyett, hogy a
ház körüli munkákkal szorgoskodott volna. Jézus azonban így válaszol: <u><b>
„Mária a jobbik részt választotta.” A jobbik rész az imádság, az
elmélkedés.</b></u><br><br><u><b>Márta szemében ez úgy tűnt, mintha nővére az idejét
vesztegetné és csodálkozó kislányként bámulna Jézusra. </b></u>Jézus azonban más
véleményen van: Mária a jobbik részt választotta, amikor szívével
hallgatta az Úr szavait. Az életben legfontosabb feladatunk az imádság.
De <u><b>nem a szószaporítás</b></u> – hiszen nem vagyunk papagájok – <u><b>hanem a szív
imádsága. </b></u>Szívvel szemlélni Jézust, hallgatni szavára, mert <u><b>tudjuk, hogy
az imádság csodákat tesz.</b></u><br><br>Az ima az ősi Ninive városban is
csodákat művelt, ott, ahová Jónás próféta Isten megbízásából érkezett,
hogy hirdesse a város elpusztítását. Ám Ninive mégis megmenekült, mert
az emberek hittek a próféta szavainak, az utolsó pillanatban megtértek
és minden erejükkel könyörögtek Isten megbocsátó kegyelméért. A konok
Jónás próféta büntetni szeretett volna. Ment, ahogy Isten parancsolta
neki, de szívében azt gondolta, hogy azok a bűnös emberek büntetést
érdemelnek. Prófétált, de nem imádkozott. Nem kérte Istentől, hogy
bocsássa meg a nép bűnét, csak fenyegette őket. <u><b>Amikor pedig Isten
meghallgatta a bűnösök imáit és megbocsátott nekik, </b><b>Jónás haragos volt:
„Te mindig ezt teszed, te mindig megbocsátasz” – panaszolta az Úrnak</b></u>. Az
imádság, amely gépiesen ismétli a szavakat és nem a szívből fakad,
amint a pesszimizmus és a büntető szándék is, olyan kísértés, amely ott
van sokakban, pedig nekünk arra kell törekednünk, hogy mindig a jobbik
részt válasszuk.<br><br>A Szentatya ezekkel a szavakkal zárta
szentbeszédét: <u><b>„Amikor nem imádkozunk, az azt jelenti, hogy becsukjuk
szívünket Isten előtt. Ezzel megakadályozzuk, hogy bármit tegyen értünk.</b></u>
Ezzel szemben az imádság, amikor problémáink vannak, <u><b>nehéz helyzetben
találjuk magunkat, nagy szerencsétlenségekkel küzdünk, kinyitja az ajtót
az Úr Jézus előtt, hogy jöjjön és segítsen minket. Jézus helyre teszi a
dolgokat, ő képes arra, hogy mindent megoldjon. Nyissuk tehát ki az
ajtót, hogy Jézus segíteni tudjon nekünk</b></u>. Ha becsukjuk az ajtót előtte,
akkor semmit sem tehet értünk. Gondoljunk Máriára, aki a jobbik részt
választotta. Ő mutatja számunkra, hogyan kell kinyitni az ajtót Jézus
előtt.”<br><br>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>