<div dir="ltr"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""></span><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman"">Oelber Gusztáv, k.Lttagtól - meghívó és Heinszlmann Imréről rövid ismertetés<br>
<br></span><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""><b>MEGHÍVÓ <br></b></span></div><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""><b>Heinszlmann Imre (1813-1888)<br>
</b></span></div><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""><b>kiállítás születésének 200. évfordulójára<br><br></b></span></div><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""><b>Az MTA Művészeti Gyűjteménye<br>
</b></span></div><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""><b>az MTA BTK Művészettörténeti Intézet<br></b></span></div><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""><b>tisztelettel meghívja<br>
</b></span></div><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""><b>2013. okt.15:00-kor nyíló<br></b></span></div><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""><b>Heinszlmann Imre emlékére rendezett<br>
</b></span></div><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""><b>kiállítás megnyitójára.<br><br></b></span></div><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""><b>Budapest, Széchenyi tér 9. III.em.<br>
<br></b></span></div><div style="text-align:center"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman""></span></div>Pesten, Bécsben és Padovában orvosi tanulmányokat folytatott, majd művészettörténeti és archeológiai szakra jelentkezett.<sup id="cite_ref-plex_1-1" class=""><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Henszlmann_Imre#cite_note-plex-1">[1]</a></sup> Bécsben a pénzverde igazgatója, a magyar származású <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=B%C3%B6hm_J%C3%B3zsef_D%C3%A1niel&action=edit&redlink=1" class="" title="Böhm József Dániel (a lap nem létezik)">Böhm József Dániel</a> vezette be erre a tudományszakra. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1848" title="1848">1848</a>-ban Bécsben <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eszterh%C3%A1zy_P%C3%A1l&action=edit&redlink=1" class="" title="Eszterházy Pál (a lap nem létezik)">Eszterházy Pál</a> sajtóreferense lett.<sup id="cite_ref-plex_1-2" class=""><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Henszlmann_Imre#cite_note-plex-1">[1]</a></sup> <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1849" title="1849">1849</a>-ben a forradalomban való részvétele miatt fogságba zárták, majd <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/London" title="London">Londonba</a> és <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">Párizsba</a> távozott. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">Párizsban</a> <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Nap%C3%B3leon_francia_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Napóleon francia császár">III. Napóleon</a> támogatásával jelent meg <i>Théorie des proportions appliqués dans l’architecture</i> című műve <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1860" title="1860">1860</a>-ban. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarországra</a> visszatérve ő vezette a meginduló <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kesfeh%C3%A9rv%C3%A1r" title="Székesfehérvár">székesfehérvári</a> és <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalocsa" title="Kalocsa">kalocsai</a> ásatásokat. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1867" title="1867">1867</a>-től a <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=M%C5%B1eml%C3%A9kek_Orsz%C3%A1gos_Bizotts%C3%A1ga&action=edit&redlink=1" class="" title="Műemlékek Országos Bizottsága (a lap nem létezik)">Műemlékek Országos Bizottságának</a> első előadója volt.<sup id="cite_ref-plex_1-3" class=""><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Henszlmann_Imre#cite_note-plex-1">[1]</a></sup> <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1873" title="1873">1873</a>-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Sok tanulmányt és cikket írt, szerkesztette az <i><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Archeol%C3%B3giai_%C3%89rtes%C3%ADt%C5%91" title="Archeológiai Értesítő" class="">Archeológiai Értesítő</a></i> és az <i><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Archeol%C3%B3giai_K%C3%B6zlem%C3%A9nyek" title="Archeológiai Közlemények" class="">Archeológiai Közlemények</a></i> című periodikákat. (Wikipédia)<br>
</div>