<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa: Meg kell ismernünk egymást</h1>          
                                        
        
        
          

  
  
  
      <div>
              <span>
          </span></div>
  
  
    <div>
    <div>
            <div>
                    <p><u><b><font size="4">A célunk az, hogy megismerjük az embereket és a körülöttünk lévő világot &ndash;</font> </b></u>nyilatkozta a <i>La Repubblica</i> című olasz napilapnak a Szentatya. Ferenc pápa <u><b>egy &bdquo;missziós és szegény Egyház&rdquo; képét vázolta fel </b></u>az interjúban.</p>

        </div>
        </div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Gergo/Ferencintegetnagy.jpg" style="margin:3px auto;vertical-align:middle;display:block" height="343" width="500"></p><p><u><b>Ferenc pápával készült, egész oldalas interjú</b></u>t közölt <u><b>az egyik legnagyobb olasz napilap, a <i>La Repubblica</i>
 október elsején</b></u>. A cikk szerzője Eugenio Scalfari, az újság alapítója, 
aki szeptember 24-én a Vatikánban beszélgetett a Szentatyával. A 
találkozóra a pápa és az újságíró levélváltását követően került sor, 
amelyben <u><b>a hitről, az Egyház szerepéről a világban, <font size="4">a párbeszédről, 
valamint a hívők és nem hívők közötti kapcsolódási pontok</font>ról</b></u> cseréltek 
eszmét.</p><p><u><b>&bdquo;<font size="4">Célunk</font> nem a prozelitizmus&rdquo; (azaz erőszakos térítés)</b></u>, ami
 &bdquo;egy magasztos badarság, aminek nincs értelme&rdquo;, <u><b>hanem, h<font size="4">ogy 
&bdquo;meghallgassuk az emberek szükségleteit, vágyait, csalódásait, 
reményeit&rdquo;</font></b></u> &ndash; nyilatkozta a lapnak a Szentatya. Ferenc pápa <u><b>egy &bdquo;missziós
 és szegény Egyház&rdquo; képé</b></u>t vázolja a Eugenio Scalfarival folytatott 
beszélgetésben, amely Egyházat &bdquo;800 évvel ezelőtt Szent Ferenc 
testesített meg. Ennek az Egyháznak ma ugyanúgy megvan a 
létjogosultsága, <font size="4"><u><b>hogy reményt adjon a fiataloknak, segítse az időseket, 
utat nyisson a jövőnek, terjessze a szeretetet&rdquo;.</b></u></font></p><p>&bdquo;Szegényen a 
szegények között&rdquo; &ndash; magyarázza a pápa. &ndash;<u><i> <font size="4"><b>Be kell fogadnunk a 
kirekesztetteket, és a békét kell hirdetnünk.</b></font></i></u><font size="4"><b>&rdquo;</b></font> Ezért a II. Vatikáni 
Zsinat úgy határozott, hogy <u><b>az Egyház &bdquo;megnyílik a modern kultúra 
előtt&rdquo;. Ez &bdquo;a vallási ökumenizmust és a nem hívőkkel való párbeszédet</b></u> 
jelentette &ndash; <u><b>amint azt a zsinati atyák értelmezték </b></u>&ndash; tette hozzá Róma 
püspöke, hozzátéve: <u><b>azután viszont &bdquo;nagyon kevés történt ebben az 
irányban&rdquo;. Mint mondja: &bdquo;bennem megvan az alázat és az ambíció, hogy ezt
 megvalósítsam&rdquo;.</b></u></p><p>Az interjúban <u><b>még szóba került</b></u> <u><b>a jó és a rossz 
fogalma;</b><b> a lelkiismereti szabadság</b></u>;<u><b> a felebarát iránti szeretet</b></u>,<u><b> amely 
kovász a közjó számára</b></u>, s <u><b>amelyet elhomályosít a nárcizmus; egyfajta 
elmezavar, amely a nagyhatalmú embereket sújtja</b></u>.</p><p><u><b>A pápa elismeri, 
hogy az egyházi vezetők is önimádók voltak</b></u>, udvartartásuk hízelkedése 
rossz hatással volt rájuk. Mint fogalmazott: &bdquo;az udvar a pápaság 
leprája&rdquo;. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: ez &bdquo;nem a kúria a maga 
egészében, hanem a Szentszéket szolgáló apparátus felügyelői, amelyek 
túlságosan Vatikán-központúak, nagyrészt a Vatikán világi érdekeit 
szolgálják, és elhanyagolják a minket körülvevő világot. Nem osztom ezt a
 nézetet, és mindent elkövetek, hogy megváltoztassam<u><b>. <font size="4">Az Egyháznak 
ugyanis újra Isten népe közösségének kell lennie</font></b></u><font size="4">,</font> <u><b>ahol a papok, a 
plébánosok, a püspökök Isten népét szolgálják.&rdquo;</b></u></p><p>A Szentatya, az 
újságíró kérdésére, <u><b>kedvenc szentjei</b></u>ről is beszélt: Szent Pálról, Szent 
Ágostonról, Szent Benedekről, Aquinói Szent Tamásról, Loyolai Szent 
Ignácról és Assisi Szent Ferencről. Szent Pál nélkül, szerinte, nem 
lehet senki tudatos keresztény. Ha a felsoroltak közül is választania 
kell, akkor <u><b>Ágoston és Ferenc áll legközelebb a szívéhez</b></u>. Ugyanakkor<u> nem
 tudja osztályozni a szenteket, előbb tudja felsorolni a legjobb 
argentin focistákat</u>.</p><p><u>A teljes interjú a La Repubblica hírportálján olvasható <a href="http://www.repubblica.it/cultura/2013/10/01/news/papa_francesco_a_scalfari_cos_cambier_la_chiesa-67630792/" target="_blank">olaszul</a> és <a href="http://www.repubblica.it/cultura/2013/10/01/news/pope_s_conversation_with_scalfari_english-67643118/?ref=HREA-1" target="_blank">angolul</a> is. <br>

</u><br>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>