<div dir="ltr"><div><a href="http://hetivalasz.hu/jegyzet/etikus-bankolas-66226/" target="_blank">http://hetivalasz.hu/jegyzet/etikus-bankolas-66226/</a><br><br></div><font size="4"><b>Baritz Sarolta Laura, domonkos szerzetesnő, közgazdász</b></font>:<br>
<h1>Etikus bankolás?</h1>
<p>A Kúria július 4-én meghozott döntése a
devizahitelperben egybevág Szász Károly PSZÁF-elnök figyelmeztetésével: a
döntés meghozatalakor <u><b>a társadalmi következményeket is figyelembe kell
venni.</b></u> Azzal, hogy a határozat érvényben tartja az OTP és a hitelfelvevő
közti szerződést, de módosít rajta az árfolyamrés költségnek
nyilvánításával és mértékének csökkentésével (ezekkel mérsékelve az adós
kötelezettségeit), mind a bank, mind a hitelfelvevő érdekeit védi.</p>
<div><div>
</div></div>
<p><u><b>A társadalmi következményeket azonban még a devizahitelek
kibocsátása előtt kellett volna mérlegelni.</b></u> <u><b>Hogyan értékeljük tehát a
bankok hitelezési tevékenységét, egyáltalán, a bank és a hitelfelvevő
viszonyát?</b></u> A "nagy hal megeszi a kis halat" séma áll fenn a
hitelfolyósításkor, vagy van alternatíva?<br><br><u>A banki tevékenység
megítéléséhez</u> <u><b>menjünk vissza a gyökerekhez.</b></u> Az <u>"oikonomia" és
"krématisztika" megkülönböztetése az ókori görög városállamokban
kezdődött</u>: <u><b>Arisztotelész <span style="background-color:rgb(0,255,0)">elítélte </span></b><b style="background-color:rgb(0,255,0)">Thálész</b></u><span style="background-color:rgb(0,255,0)">t, mert </span><u style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>a jó olajbogyótermést
nyerészkedésre, kizárólag vagyonának növelésére használta fel. Ez a
krématisztika,</b></u><span style="background-color:rgb(0,255,0)"> melynek </span><u style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>képlete: P-P</b></u><span style="background-color:rgb(0,255,0)">': azaz </span><u style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>amikor a pénzt még több pénz
felhalmozására használjuk.</b></u><span style="background-color:rgb(0,255,0)"> </span><span style="color:rgb(255,0,0);background-color:rgb(255,255,255)">Ezzel szemben az </span><font style="color:rgb(255,0,0);background-color:rgb(255,255,255)"><u><b>oikonomia</b></u> <u>(a háztartás
körüli munkák elvégzése, a háznép szükségleteinek kielégítése)</u> <u><b>a konkrét
használati értékben és szükségletkielégítésben gondolkodik: Á-P-Á'</b></u>:<u><b>
árut pénzért cserélve áruhoz jutunk, </b>így a pénz itt csereeszköz</u>.</font><br><br>Tud-e
egy bank konkrét használati értékben és szükségletkielégítésben
gondolkodni? <font size="4"><u style="color:rgb(255,0,0)">A ferences rend Monti di Pieta XV. századi
jelzálogkölcsönző bankjai</u> </font>tudtak: <span>az ő végső </span><u style="color:rgb(255,0,0)"><b>céljuk nem a még több pénz
felhalmozása </b></u><span style="color:rgb(255,0,0)">általában, <u><b style="color:rgb(255,0,0)">h</b></u></span><u style="color:rgb(255,0,0)"><b>anem a szegényeknek akartak mérsékelt kamatra
kölcsönt folyósítani. P-P'(A)</b></u><span style="color:rgb(255,0,0)">. Tehát </span><font size="4"><u style="color:rgb(255,0,0)"><b><font>végső céljuk a szegényeken való
segítés</font> </b></u></font>("konkrét használati érték") volt. <u style="color:rgb(255,0,0)"><b>Közben a mérsékelt
kamatbevételből is fenn tudták tartani magukat</b>.</u> A középkori uzsorás
pénzváltók (krematisztika) tevékenységét és magas kamatait elítélte az
egyház, de ezek alternatívájaként később a banki ügyletek elterjedésével
a Mater et Magistra pápai enciklika 1961-ben kimondja: <u style="color:rgb(255,0,0)"><b>a mérsékelt
kamat elfogadható a gazdasági, pénzügyi tevékenységben.</b></u><br><br>Látjuk,
hogy itt <u><b>nemcsak a kamat mértékéről van szó, hanem a bank működési
elveiről, céges filozófiájáról, kultúrájáról</b></u>. Sőt, arról a gazdasági
paradigmáról, amelyben a bank működik. <u><b>Ha</b></u> ez a paradigma kimondja, hogy a
gazdasági fő cél a haszon maximalizálása (P-P'), ebbe a környezetbe a
krematisztikával konform bankok illenek bele. <b style="color:rgb(255,0,0)"><u>"Alternative banking"
</u>tevékenységet azok űznek, akik <u>másik paradigmában</u> </b><span>gondolkodnak. Ezek a
bankok a profitról ezt vallják</span><b style="color:rgb(255,0,0)">: <font size="4"><u>"A profit hasznos dolog, ha mint eszköz
arra a célra irányul, amely értelmet ad annak, ahogyan megtermelik és
ahogyan felhasználják</u></font></b><font size="4">.</font><u><b><font size="4"> </font><span style="background-color:rgb(0,255,0)">Ha azonban a profit kizárólagos céllá válik, ha
helytelen módon állítják elő, és ha figyelmen kívül hagyja a közjót mint
végső célt, azzal a veszéllyel jár, hogy lerombolja a gazdaságot és
szegénységet okoz.</span></b></u><b>" (</b>Caritas in veritate pápai enciklika, 21. p., XVI.
Benedek, 2009)<br></p><p><span style="color:rgb(255,0,0)">A</span><u style="color:rgb(255,0,0)"> Banca Etica palermói etikus bank <b>végső célja a
közjó előmozdítása</b></u><span style="color:rgb(255,0,0)"><b> </b>Olaszországban, s </span><u style="color:rgb(255,0,0)">olyan ügyek finanszírozása, amelyek
<b style="color:rgb(255,0,0)">a szolidaritás, emberi méltóság, szociális gazdaság és környezetvédelem</b>
talaján állnak</u>. Missziójukkal nem a pénzügyi tevékenység alapszabályait
akarják megtagadni, hanem azokat az alapelveket megreformálni,
amelyeken a jelenlegi bankvilág nyugszik.<br></p><p><u><b>Magyarországon is
vannak etikus bankok, s ebbe a másik paradigmába lépés elsősorban az
ember gondolkodásmódjának, a bank küldetésének és filozófiájának
megváltozásán múlik.</b></u></p><p><i>A szerző közgazdász, domonkos szerzetesnő. </i></p></div>