<div dir="ltr"><h2>Cigány, nemcigány - lehet ezt normálisan?</h2>                                  
        
<div>
<div><a href="http://csaladhalo.hu" target="_blank">csaladhalo.hu</a></div></div>
<div>Interjú Dúl Gézával, a cigánypasztoráció hazai élharcosával </div>
<div>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
</tr></tbody></table>
</div>
<div>
        <div>
                <div>
                        <a href="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/nagy-kep/hir/2013/09/uid-8/dul_geza.jpg" rel="lightbox[2]" title="" target="_blank"><img src="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/ij-kep/hir/2013/09/uid-8/dul_geza.jpg" alt="" title=""></a>
                </div>
        </div>
<p><u><b>A mai napig csupán egyetlen cigány embert avatott boldoggá a
katolikus egyház</b></u>, így nem véletlen, hogy <u><b>róla nevezték el a Dúl Géza
atya által irányított „Házat”, amelynek falai közül remekül - a világon
talán egyedülálló módon - szervezik a magyarországi cigánypasztorációt</b></u>.
<span style="background-color:rgb(255,255,0)">Dúl Géza hisz abban, hogy az egyház emberképe képes meggyógyítani a
sérült emberek lelkét: a többségi és a kisebbségi lelkeket is.</span></p>
                        <div><div>
<div><div style="margin-left:0px;text-align:center;margin-top:15px;clear:both">
</div>
</div>
</div>
</div>
                
<hr>
<p>Nem csodálkozom azon, hogy a legutóbbi hétvégén tartott <b>Katolikus Társadalmi Napokon </b>(<a href="http://kattars.hu/" target="_blank">Kattárs</a>)
ilyen sokan érdeklődtek a tevékenységünk iránt, hiszen olyan
kérdéskörrel foglalkozunk, amelyet idehaza nemhogy nehéz, lehetetlen
megkerülni – sommázta kérdésünkre a rendezvény tapasztalatait a
cigánypasztoráció hazai irányítója.<br><br><u><b>A cigánypasztoráció</b></u> – szól a
hivatalos megfogalmazás –<u><b> „a roma közösségek célirányos lelki gondozása a
római katolikus egyházon belül, ugyanakkor </b>fontos<b> szegmensét képezi a
cigányság felzárkóztatását célzó társadalmi programoknak is”.</b></u> A<a href="http://www.ceferino.hu/" target="_blank"> Ceferino Ház</a>
ennél árnyaltabban fogalmaz: <u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">„Célunk, hogy az evangéliumból fakadó
testvéri közösség valóságával gyógyítsuk a társadalom sebét, a cigányok
és nemcigányok közötti sérült emberi kapcsolatokat.”</span></b></u><br><br>Dúl Géza
szerint e sérült kapcsolat igen súlyos problémákat okoznak a
társadalomnak: <u><b>jelenleg a lakosság 6-8 százaléka roma származású,
ugyanakkor, míg a többségi társadalom képviselői 10 év
alatt 300 ezer fővel fogyatkoztak, addig a magukat romának vallók száma
100 ezerrel nőtt.</b></u> Persze – figyelmeztet – nem önmagában ez a probléma,
hanem az, hogy e természetes tendencia ellenére <u style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mind a cigányság, mind a
többségi társadalom sokszor erőszakosan, szélsőségesen próbálja
megoldani a több szempontból is kényes helyzetet</b></u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span>Dúl Géza meggyőződése,
hogy megoldás az egyház üzenete nélkül nem lehetséges. Miért?<br><br>Az
atya hangsúlyozta, hogy <u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">a keresztény egyház</span> az elmúlt kétezer évben
<span style="background-color:rgb(255,255,0)">gyakorlatilag az egyetlen olyan közösség, amely sikerrel volt képes
megszólítani megannyi etnikumot, népcsoportot</span></b></u>. Ez – szögezte le –
természetesen a cigányságra is vonatkozik.<u><b> Ehhez <span style="background-color:rgb(255,255,0)">csupán az egyház
„gyógyító emberképére” van szükség. Istenhez nem csupán liturgikus
cselekményeken keresztül vezet az út, hanem az embereken, a társadalmon
keresztül</span>.</b></u> <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>„Az egyház útja az ember” </b></u>– idézte <b>II. János Pál </b>szavait.<br><br><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Cigányokkal foglalkozni</b></u>
– véli Dúl Géza – <u><b style="background-color:rgb(255,255,0)">s</b><b style="background-color:rgb(255,255,0)">emmivel sem nehezebb vagy könnyebb mint másokkal</b>.</u>
Van <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>sajátos kultúrá</b></u>juk, ami azonban nem erkölcsi kategória. Ugyanúgy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>van
köztük jó és kevésbé jó ember, mint bármely más népcsoportban</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">.</span><br style="background-color:rgb(255,255,0)"><br>A Ceferinóban <u><b>helyi és országos programok</b></u>at szerveznek, s <u><b>jelenleg is éppen egy családi napközi-hálózat létrehozásá</b></u>n dolgoznak.<br>
<br><u><b>Az
atya</b></u> – egyebek mellett – <u><b>műsort is vezet a Mária Rádióban</b></u>, amely
számára azért különösen fontos, mert mindkét „félről” egyszerre szól.
„Formálni kell a többségi társadalom és a cigányság hozzáállását is."</p>
<p>Kérdésünkre Dúl Géza azt mondta, a kezdetekhez képest <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>egyre inkább</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">
azt érzi, hogy </span><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">markánsan nő azok száma, akik végre nem erőből szeretnék
„megoldani” a társadalom e feszítő kérdését, hanem szeretnének
„normálisan élni egymás mellett”</span>.</b></u> „Az ehhez vezető utat talán még nem
ismerjük pontosan, de <u><b>bizakodhatunk, hiszen </b><b>az emberi lélek mélyén ott
van a harmóniára való igény</b></u>”.</p>
        
        
                
        
                        
</div>
<div>Kapcsolódó tartalmak:</div></div>