<div dir="ltr">&nbsp;2013. szeptember 30. &ndash; Hétfő<br><br> &nbsp;&nbsp;Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a &nbsp;legnagyobb<br> &nbsp;&nbsp;közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy &nbsp;gyermeket,<br> &nbsp;&nbsp;maga mellé állította, &nbsp;és így &nbsp;szólt tanítványaihoz: <u>Aki &nbsp;befogadja ezt &nbsp;a<br>
 &nbsp;&nbsp;gyermeket az én &nbsp;nevemben, engem fogad &nbsp;be. Aki pedig &nbsp;engem befogad, &nbsp;azt<br> &nbsp;&nbsp;fogadja be, &nbsp;aki &nbsp;engem küldött. </u>&nbsp;<u>Mert &nbsp;aki &nbsp;a legkisebb &nbsp;köztetek, &nbsp;az &nbsp;a<br> &nbsp;&nbsp;legnagyobb.</u> Ekkor &nbsp;János vette &nbsp;át a &nbsp;szót: Mester, &nbsp;láttunk valakit, &nbsp;aki<br>
 &nbsp;&nbsp;ördögöt űzött ki a &nbsp;te nevedben. Megtiltottuk neki, &nbsp;mert nem követ &nbsp;téged<br> &nbsp;&nbsp;velünk együtt. &nbsp;Jézus így &nbsp;válaszolt: &nbsp;Ne tiltsátok &nbsp;meg, mert <u>&nbsp;aki &nbsp;nincs<br> &nbsp;&nbsp;ellenetek, az veletek van.</u><br> &nbsp;&nbsp;Lk 9,46-50<br></div>