<div dir="ltr"><h1 class="">Bergoglio listája – az argentin katonai diktatúra során megmentett személyek történetei</h1>
<div class="">
<div class="">
<div class="">
<p>Októberben érkezik meg az olaszországi könyvesboltokba az Emi által kiadásra kerülő <em>Bergoglio listája </em>címá
kötet, amelyet Nello Scavo, az Avvenire olasz katolikus lap újságírója
írt. <u><b>Eddig kiadatlan dokumentumokat és tanúságtételek</b></u>et gyűjt össze,
amelyek <u><b> feltárják, hogy Ferenc pápa akkoriban a jezsuiták argentínai
provinciálisaként hány embert mentett meg a katonai diktatúra
üldözéseitől</b></u>, <u>amely 1976-ban kezdődött és összesen 30 ezer ember
eltűnését eredményezte az évek során.</u></p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit8/bergoglio_0.JPG" style="float: left; margin: 3px 7px;" height="120" width="180">A kötet szerzője, Nello Scavo nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak.</p>
<p>Elmondta,
hogy a<u><b> Bergoglió</b></u>ról kirajzolódó kép e<u><b>gy ügyes ember</b></u>t mutat be, <u><b>aki
óvatosan és egy titkosügynök ravaszságával tett lépéseket; </b></u>aki kitűzte
magának a célt, <u><b>hogy üldözött emberek tucatjainak életét mentse meg a
katonai diktatúrában</b></u>. Olyan embert látunk magunk előtt, aki <u><b>saját életét
és jó hírét kockáztatva</b></u> cselekedett.</p><p><u><b>Pontos számadatok nincsenek</b></u> arról, hogy Bergoglio atya <u><b>hány személyt mentett meg, mert sohasem akart erről beszélni</b></u>.</p><p>Az
olasz újságíró közel húsz személy tanúságtételét gyűjtötte össze
különböző időszakokból, akik nem ismerik egymást, de más-más
periódusokban megismerték Bergogliót. Mindegyikük tanúsítja, hogy
<u><b>legalább húsz ember </b></u>megmentéséről tud. Óvatosságból tehát azt
mondhatjuk, hogy több mint száz embert mentett meg közvetlenül abban az
időszakban. Ehhez <u><b>hozzáadódnak azok, akiket közvetetten mentett meg,
elérve, hogy ezek a fiatalok elkerüljék a letartóztatást és a
kínzásokat, amelyek során esetleg más fiatalok nevét kiadhatták volna a
diktatúra képviselőinek.</b></u></p><p>Bergoglio atya <u><b>megszervezett egy rejtett
hálózatot a személyek megmentésére</b></u>. Valószínűleg soha senki nem fogja
ezt így elismerni, elsősorban ő maga nem – hangsúlyozta az újságíró.
Befolyása, barátságai és ismeretségei által kis szívességeket kért
emberektől. Volt, aki a külföldre távozáshoz szükséges dokumentumokat
szerzett, vagy híreket hozott a letartóztatásokról, személyek
üldözéséről. <u><b>Diákokat, felnőtteket bújtatott a Collegio Maximo di San
Miguel intézetben, Buenos Airesben úgy, hogy saját jezsuita rendtársai
sem tudtak róla</b></u>. Azt mondta róluk, hogy hivatástisztázó fiatalok vagy
lelkigyakorlatot végző szeminaristák. Az intézetben bújtatásuk idején
Bergoglio valójában egy terv kidolgozását tanulmányozta, hogy lehetővé
tegye számukra a menekülést. Sokan elmesélték a könyv szerzőjének, hogy
milyen módon tudtak illegálisan eljutni Brazíliába, ahol szintén a
jezsuitákból álló hálózat segítette Európába jutásukat.</p><p><u><b>Két
elrabolt jezsuita kiszabadításáért is elkötelezte magát</b></u> Bergoglio atya. A
kutatásból, amely közvetlen tanúságtételekre és bírósági aktákra
alapul, világosan ez derül ki. Saját személyét kockára téve, tett
lépéseket. A könyvben a szerző rekonsturál egy <u><b>személyes találkozást
Bergoglio atya és Massera admirális között, aki a tengerészet vezetője
és egy szörnyű ember volt.</b></u> Abban az időszakban <u><b>Bergoglio atya azért
találkozott vele, hogy elérje két papja kiszabadítását</b></u>. <u><b>A magyar Jálics
Ferenc atya maga is nyomozást folytatott, mert először azt gyanította,
hogy Bergoglio atya is érintett volt benne, de aztán arra az eredményre
jutott, hogy nem, sőt életét és jó hírét kockáztatta, hogy megmentse.</b></u>
Annál is inkább, mert <u><b>a jezsuita rend az egyetlen, amelynek nem voltak
halálos áldozatai az argentin diktatúra idején.</b></u></p><p>Munkája során Bergoglio<u><b> hívőket és nem hívőket, fiatalok és idősebbeket egyaránt megmentett.</b></u></p><p>Gonzalo
Mosca, aki ma egy neves uruguayi szakszervezeti képviselő, elmesélte
<u><b>Sergio e Ana Gobelin történeté</b></u>t. A házaspárt Bergoglio atya eskette.
Később <u>Sergio a diktatúra célpontjába került, letartóztatták, három
hétig kínozták. Bergogliónak sikerült elérni szabadlábra bocsátását és
titokban elhelyezte egy kórházban, majd segített, hogy Olaszországba
meneküljenek, ahol a mai napig élnek.</u> Történetük nagyon sajátos, mert
bemutatja a II. Vatikáni Zsinat új szelét, amely arra ösztönözte a
jómódú családok fiataljait, hogy Buenos Aires szegényei között éljenek.
Elmesélték, hogy<u><b> Bergoglio atya, rendtársai tudta nélkül, rendszeresen
lelkigyakorlatokat tartott a szegényeknek egy, döngölt földből és
lemezekből épült barakkban </b></u>– tájékoztatta a Vatikáni Rádiót Nello Scavo.</p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>