<div dir="ltr"><h1 align="justify"><b><font face="Times New Roman" size="6"><span style="font-size:24pt">A háttérhatalom forradalmak kirobbantásával zsarolja a
kormányokat</span></font></b></h1>
<p class="" align="justify"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">2013. szeptember 24. 09:42<br><i><span style="font-style:italic">Hunhír.info</span></i> </span></font></p>
<p align="justify"><img alt="bogar-laszlo.jpg" src="http://hunhir.info/hir_kepek/bogar-laszlo.jpg" align="left" height="150" width="250"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"><b><span style="font-weight:bold"><u>A globális
pénzhatalmi rendszer egyszerűen megzsarolta az államokat, illetve az azokat
képviselő kormányokat, hogy amennyiben nem konszolidálják azonnal a bankokat,
akkor a pénzügyi rendszer összeomlik,</u> és a katasztrofális <u>következmények
permanens polgárháború formájában a kormányokra hullnak vissza</u> majd. <u>A kormányok
pedig fizettek, összesen 12 ezer milliárd
dollárt.</u></span></b></span></font></p>
<font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">Öt évvel ezelőtt, <u><b>2008 szeptemberében a világ
vérfagyasztó időket élt át. </b><b>Néhány hét alatt gigantikus bank</b></u>ok,
<u>biztosítótársaságok, jelzáloghitel- intézetek <b>omlott</b></u>ak <u>össze</u>. A legnagyobb
kollapszus, a 158 éves Lehmann Brothers bukása volt, ami 600 mil­liárd
dolláros pénzügyi „krátert” hagyott maga után.<br><br><u><b>Ez több mint az egész
magyar nemzeti vagyon,</b></u> vagyis gyakorlatilag egyetlen pillanat alatt eltűnt
legalább egy magyarországnyi anyagi gazdagság. <u><b>Összességében pedig
megközelítőleg 12 ezer milliárd dollár,</b></u> több mint húsz magyarországnyi vagyon
veszett el néhány hónap alatt. De mivel az iskolában nekünk az „lett mondva”,
hogy az anyag nem vész el, csak átalakul, így természetesen joggal <u><b>gyanítjuk,
hogy „megvan” ez a 12 ezer milliárd dollár valahol, csak azt nem tudja senki,
hogy pontosan hol.</b></u> Csupán egy biztos, hogy <u><b>nem az eredeti tulajdonosok
zsebében.</b></u><br><br>No de vajon mi is történhetett, és <u><b>hol a pénz?</b></u> Semmi kétségem
sem lehet afelől, hogy a globális véleményhatalmi rendszer lokális ügynökei
harsány gúnyolódások közepette mondják majd el, hogy micsoda képtelenség minden
állításom. A dolog persze azért igazán érdekes, mert <u><b>az elmúlt öt év során a
világot uraló véleményhatalom</b></u>, ha valóban ő, és csakis ő minden tudás birtokosa,
akkor mondjuk <u><b>először is jelezhette volna előre a válságot</b></u>, másodszor
értelmezhette volna, hogy mi is történik, és végül készíthetett volna az elmúlt
évek során legalább egyetlen helytálló prognózist arról, hogy mi várható, s
miként lábalhatunk ki a bajból. De nem volt! Ez logikailag elég egyértelműen azt
jelzi, hogy <u><b>az uralkodó világértelmezési és világszerveződési rendszer, amit
neoliberalizmus néven szokás említeni, látványosan megbukott</b></u>, összeomlott. A
bátor (vagy­is név nélküli!) liberális bloggerek vitalitása azonban azt
jelzi, hogy feltehetőleg még nem jutott el hozzájuk az értesítés arról, hogy
megbuktak. Mással ugyanis nem tudom magyarázni, hogy <u><b>változatlan arroganciával
oktatják ki a világot, és próbálnak nevetség tárgyává tenni és megbélyegezni
minden olyan kísérletet, amely éppen az ő tökéletes alkalmatlanságuk miatt
mégiscsak választ keresne az egyre drámaibb kérdésekre.</b></u><br><br><u><b>A világ, amelyben
élünk, a megvalósult abszurditások világa.</b></u> Nonszensz, mégis létezik. Pontosabban
ontoló­giai értelemben már nem létezik, csak „fennáll”, léte tehát csak <u><b>a
globális média műhelyeiben előállított virtuális lét.</b></u> Ez azért nem igazán tűnik
fel az emberek döntő többségének, mert ugyanez a globalista mechanizmus már
régen megfosztotta őket az önreflexiós képességnek még a minimumától is, és
ezzel a kör bezárul. <u><b>E gépezet hamis magyarázata a „válságról” az, hogy a
pénzügyi rendszer kicsit felelőtlenül hitelezett, főként az ingatlanpiac
jelzáloghitelei esetében, de azért ez akkor is minden létező világok legjobbika.</b></u>
És ugyan hatalmasra nőtt a munkanélküliség, a drasztikusan csökkenő reálbérek és
a mindennek ellenére, <u><b>meredeken növekvő államadósság a világ nagy részét éppen
nyomorba dönti,</b></u> <u><b>ám</b></u> az a lényeg, hogy <u><b>a globális pénzhatalmi rendszer köszöni
szépen, jól van.</b></u> Meg, hogy azért már lassan javul majd a helyzet… vagy
nem.<br><br><u><b>Hja kérem, az élet kegyetlen.</b></u> Igaz, <u><b>nem mindenkivel, mert például az
USA-ban az elmúlt öt év vagyonnövekedésének 95 százaléka a legfelső egy
százaléknál halmozódott fel, pedig a legfelső egymillió család átlagos vagyona
már 2008-ban is több mint 400 millió forintnak felelt meg</b></u>, a növekménnyel pedig
már a félmilliárdhoz közelít. A jelek szerint <u><b>az „anyag” valóban nem vész el,
csak kissé átalakul.</b></u> A vesztes és egyelőre folyamatosan süllyedő döntő többség
azonban szeretne azért egy kicsit részletesebb és pontosabb választ kapni arra,
hogy kik a felelősök, szóval, hogy mégis kinek köszönheti hirtelen jött
nyomorát, és persze az is érdekelné, hogy <u><b>a felelősök milyen büntetésben
részesülnek, illetve mikor és hogyan fizetnek kártérítést a
kifosztottaknak</b></u>.<br><br>A valóságos háttér feltárását talán azzal az akkoriban
még különösen talányos összefüggéssel kellene kezdenünk, amire 2008 vészterhes
őszén, az Economist címlapjait tanulmányozva jöttem rá. <u><b>A The Economist egy
olyan 170 éve fennálló hetilap, amelynek heti másfél millió példánya a világot
meghatározó globális véleményhatalmi rendszer igen fontos eleme</b></u>.) Az lett volna
a logikus, hogy a világot meghatározó véleményhatalom az Economist címlapjain
keresztül is arra használja mérhetetlen befolyását, hogy csillapítsa a gyorsan
elharapódzó pánikot és ingerültséget. Ám nem ez történt, hanem ennek az
ellenkezője. <u><b>Az Economist és persze a többi, hasonlóan befolyásos hatalmi
központ</b></u> <u><b>mindent megtett azért, hogy a végsőkig szítsa az amúgy is éppen eléggé
hisztérikus hangulatot</b></u>. A címlapok olyan megrendítő cinizmussal és arroganciával
uszítottak, ami sokaknak feltűnt, de akkoriban ezzel aligha tudtunk bármit is
kezdeni. <u><b>Kellett hozzá másfél-két év, hogy kiderüljön, mi is volt a valóságos
ok</b></u>. A végsőkig szított hisztériára azért volt szükség, mert ez volt az<u><b> a
„fegyver”, amelyet az államokra fogtak</b></u>. <u><b>A globális pénzhatalmi rendszer
egyszerűen megzsarolta az államokat, illetve az azokat képviselő kormányokat,
hogy amennyiben nem konszolidálják azonnal a bankokat, akkor a pénzügyi rendszer
összeomlik, és a katasztrofális következmények permanens polgárháború formájában
a kormányokra hullnak vissza majd. A kormányok pedig fizettek, összesen 12 ezer
milliárd dollárt.</b></u><br><br>Bogár László - Magyar
Hírlap</span></font></div>