<div dir="ltr"><div><div><div><div><div><div><div>Kedves András<span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""></span>!<br></div><div><br>1994-<span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">ben</span></span>, volt egy NOVA-projekt nevezetű kísérlet, a piramisok építésének technikai rejtélyei feltárására. Korabeli szerszámokkal, technikákkal dolgozott 12 munkás, napi 8-9 köbméter kitermelt <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">kőtömb</span></span> eredménnyel. Mark <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">Lehner</span></span> (a kísérlet vezetője), számításai szerint ilyen ütemben a <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">Hufu</span></span>-piramishoz szükséges <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">kőmennyiséget</span></span> 1920 ember alig hat év alatt ki tudja termelni. A kísérlet további eredményei szerint Mark <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">Lehner</span></span> arra jutott, hogy 1212 kőfejtő, 1360 <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">kőszállító</span></span> és 680 <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">kőrakó</span></span> ember (összesen 3252 fő) elegendő ahhoz, hogy 20 év alatt épüljön fel a nagy piramis. Ez a <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">munkásváros</span></span> becsült <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">befogadóképességével</span></span> nagyjából egyezik.<br>
<br></div>Mellékesen még azt is meg kell jegyeznem, hogy a kísérlet résztvevői, nem a legrátermettebb <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">munkásosztálybeli</span></span> egyedek voltak.<br>
<br></div>Ezen kívül még <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">Josh</span></span> Bernstein az amerikai "<span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">History</span></span> <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">chanel</span></span>" TV csatornán vezetett "<span style class="">Digging</span> <span style class="">for</span> <span style class="">the</span> <span style class="">truth</span>"műsorán belül ugyan ezen rejtélyek felkutatására indult. Egyiptomban még mindig vannak kőbányák ahol korabeli módszerekkel dolgoznak (kézi szerszámokkal, régi technikákkal). Egy ilyen bányába látogatott el <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">Josh</span></span> <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">Bernstein</span></span> ahol 6 helyi munkással együtt 20 perc kemény munka után egy, a piramisokhoz felhasználható méretű <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">kőtömböt</span></span> sikerült teljesen kézi erővel kibányászniuk és egy rövid távon elmozdítaniuk. A szikla leválasztását ezekben a ma is működő bányákban úgy oldják meg, hogy vésővel és kalapáccsal felkarcolják a sziklát a leválasztani kívánt méretre, utána tüzet raknak rá és amikor átmelegedett akkor hirtelen leöntik hideg vízzel, aminek <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">következtében</span></span> a kicsi <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">fajhőjű</span></span> mészkő a nagy <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">hőváltozás</span></span> által kiváltott <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">hőtágulás</span></span> hatására jelentősen megreped. Ez a repedés általában egybeesik a véső által karcolt vonallal. Ekkor már nincs más dolguk mint, hogy a repedésbe vastag, ék vésőket helyezzenek és ezekkel továbbrepesszék a szikladarabot, amíg le nem válik. Ezek után <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">faszánon</span></span> elhúzzák, ahonnan manapság kocsival szállítják el (régen <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow" class=""><span style class="">feltehetőleg</span></span> hajóval). <br>
<br></div>Ezek szerint azt lehet megállapítani, hogy az egyiptomi társadalom szabad parasztjai és kézművesei különösebb nehézség nélkül felépíthették a piramisok bármelyikét és ha belegondolunk akkor ~4000 lelkes szabad paraszt nem is olyan sok hozzá.<br>
<br></div>Források: <br> <a href="http://www">http://www</a>.<span style class="">joshbernstein</span>.com/<span style class="">site</span>.<span style class="">php</span>?/<span style class="">home</span>/<br>
<a href="http://www">http://www</a>.<span style class="">pbs</span>.<span style class="">org</span>/<span style class="">wgbh</span>/nova/<span style class="">egypt</span>/team/<span style class="">lehner</span>.html<br>
<a href="https://www">https://www</a>.<span style class="">youtube</span>.com/<span style class="">watch</span>?v=UFoyrprN59k<br> <a href="http://www">http://www</a>.<span style class="">youtube</span>.com/<span style class="">watch</span>?v=r4L6A-<span style class="">lBPyk</span><br>
</div> <span style class="">Josh</span> <span style class="">Bernsein</span> kísérlete a <span style class="">kőfejtésről</span>:<br> <br> <a href="https://www">https://www</a>.<span style class="">youtube</span>.com/<span style class="">watch</span>?v=UFoyrprN59k<br>
<br></div>23perc-28:30-<span style class="">ig</span> <br><br></div><span style class="">Leczky</span> Márton <br></div>