<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<STYLE>@font-face {
font-family: Cambria Math;
}
@font-face {
font-family: Calibri;
}
@font-face {
font-family: Tahoma;
}
@font-face {
font-family: Trebuchet MS;
}
@font-face {
font-family: Consolas;
}
@font-face {
font-family: Verdana;
}
@page WordSection1 {margin: 70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; }
P.MsoNormal {
MARGIN: 0cm 0cm 0pt; FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; FONT-SIZE: 12pt
}
LI.MsoNormal {
MARGIN: 0cm 0cm 0pt; FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; FONT-SIZE: 12pt
}
DIV.MsoNormal {
MARGIN: 0cm 0cm 0pt; FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; FONT-SIZE: 12pt
}
A:link {
COLOR: #1e66ae; TEXT-DECORATION: underline
}
SPAN.MsoHyperlink {
COLOR: #1e66ae; TEXT-DECORATION: underline
}
A:visited {
COLOR: #1e66ae; TEXT-DECORATION: underline
}
SPAN.MsoHyperlinkFollowed {
COLOR: #1e66ae; TEXT-DECORATION: underline
}
P {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
CODE {
FONT-FAMILY: "Courier New"
}
PRE {
MARGIN: 0cm 0cm 0pt; FONT-FAMILY: "Courier New"; FONT-SIZE: 10pt
}
TT {
FONT-FAMILY: "Courier New"
}
P.MsoAcetate {
MARGIN: 0cm 0cm 0pt; FONT-FAMILY: "Tahoma","sans-serif"; FONT-SIZE: 8pt
}
LI.MsoAcetate {
MARGIN: 0cm 0cm 0pt; FONT-FAMILY: "Tahoma","sans-serif"; FONT-SIZE: 8pt
}
DIV.MsoAcetate {
MARGIN: 0cm 0cm 0pt; FONT-FAMILY: "Tahoma","sans-serif"; FONT-SIZE: 8pt
}
SPAN.HTML-kntformzottChar {
FONT-FAMILY: Consolas
}
SPAN.BuborkszvegChar {
FONT-FAMILY: "Tahoma","sans-serif"
}
P.attach {
FONT-FAMILY: "Arial","sans-serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 7pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
LI.attach {
FONT-FAMILY: "Arial","sans-serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 7pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
DIV.attach {
FONT-FAMILY: "Arial","sans-serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 7pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
P.bold {
FONT-FAMILY: "Arial","sans-serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 8pt; FONT-WEIGHT: bold; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
LI.bold {
FONT-FAMILY: "Arial","sans-serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 8pt; FONT-WEIGHT: bold; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
DIV.bold {
FONT-FAMILY: "Arial","sans-serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 8pt; FONT-WEIGHT: bold; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
P.green {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; COLOR: #628c2a; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
LI.green {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; COLOR: #628c2a; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
DIV.green {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; COLOR: #628c2a; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
P.replbq {
MARGIN: 2.4pt; FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; FONT-SIZE: 12pt
}
LI.replbq {
MARGIN: 2.4pt; FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; FONT-SIZE: 12pt
}
DIV.replbq {
MARGIN: 2.4pt; FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; FONT-SIZE: 12pt
}
P.ad {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
LI.ad {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
DIV.ad {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
P.underline {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
LI.underline {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
DIV.underline {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
P.ad1 {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
LI.ad1 {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
DIV.ad1 {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
P.ad2 {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-BOTTOM: 6pt; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
LI.ad2 {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-BOTTOM: 6pt; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
DIV.ad2 {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-BOTTOM: 6pt; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm
}
P.underline1 {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm; TEXT-DECORATION: underline
}
LI.underline1 {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm; TEXT-DECORATION: underline
}
DIV.underline1 {
FONT-FAMILY: "Times New Roman","serif"; MARGIN-LEFT: 0cm; FONT-SIZE: 12pt; MARGIN-RIGHT: 0cm; TEXT-DECORATION: underline
}
SPAN.yshortcuts {
}
SPAN.yshortcuts1 {
FONT-FAMILY: "Verdana","sans-serif"; FONT-WEIGHT: bold
}
SPAN.yshortcuts2 {
FONT-FAMILY: "Verdana","sans-serif"; FONT-WEIGHT: normal
}
SPAN.E-mailStlus36 {
FONT-FAMILY: "Trebuchet MS","sans-serif"; COLOR: windowtext
}
SPAN.E-mailStlus37 {
FONT-FAMILY: "Trebuchet MS","sans-serif"; COLOR: windowtext
}
SPAN.E-mailStlus38 {
FONT-FAMILY: "Trebuchet MS","sans-serif"; COLOR: windowtext
}
.MsoChpDefault {
FONT-SIZE: 10pt
}
DIV.WordSection1 {
}
</STYLE>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.23520"></HEAD>
<BODY lang=HU link=#1e66ae bgColor=white vLink=#1e66ae>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Kérdés, hogy a MK mennyire propaganda mű-e?
Szerintem nem kérdés: 100%-ban az.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Hitlert semmi esetre sem vehetjük kereszténynek,
cselekedeteinek mozgatórugójaként pláne nem.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Mellékeltem két vonatkozót, amely szerencsére
fellelhető a neten. Még.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>***</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial><A
href="http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.10.21/0504.html">http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.10.21/0504.html</A></FONT></DIV>
<DIV>
<P class=KozepFocim><B><I>Hitler vallása</I></B></P>
<P class=SorkizartSzoveg>Meglepő, hogy csak most végezte el ezt a munkát egy
német történész, <I>Matthias Rissmann</I>, akinek <I>Hitler istene </I>(Hitlers
Gott) című könyve a zürichi <I>Pendo</I> kiadónál jelent meg. Talán azért is
késett ez az elemzés, mert sok kortársunk - ebben a vonatkozásban - Hitlerhez
hasonló nézeteket vall, és ez kényelmetlen felismerés lehet. Hitler ugyanis
megnyilatkozásaiban használt ugyan olyan kifejezéseket, hogy "gondviselés" és
"úristen", valamiféle torz antiszemita harcos kereszténységről is beszélt, de
szűkebb körben elárulta, hogy semmire se tartja a kereszténységet. Ugyanakkor
egyes nácik "germán isteneit" felesleges miszticizmusnak tartotta. Hitler istene
könyörtelenül megjutalmazta az erőseket és büntette a gyengéket. Valójában nem
volt más, mint a természet törvénye. "Azt hiszem, aki nyitott szemmel nézi a
természetet, az a legjámborabb ember. Ha majd egyszer az emberek többsége
megismeri a világegyetem törvényeit, akkor a kereszténység tanítása teljesen
tarthatatlanná válik" - mondta egyszer Hitler. Az ilyen szociáldarwinista
úgynevezett vallást a szaknyelv "kozmoteizmusnak", (a világegyetem
istenítésének) nevezi. Ez a "vallás" teljesen nélkülözi az erkölcsi tanítást,
normákat. Hogy ez hová vezet, már ismerjük.</P>
<P class=Alairas><B>(rosdy)</B></P>
<P class=Alairas><STRONG>***</STRONG></P>
<P class=Alairas><FONT size=2 face=Arial><A
href="http://www.antidogma.hu/node/3171">http://www.antidogma.hu/node/3171</A></FONT></P>
<H1 class=title><FONT size=4>Hitler a zsidókról, a vallásról és az egyházról
(részletek Hermann Rauschning Hitler bizalmasa voltam című
könyvéből)</FONT></H1>
<DIV class=tabs></DIV>
<DIV class=node>
<DIV class=content>
<P>Az uralkodó klikk nagy többsége szerint az egész fajelmélet csupán „Adolf
agyréme”. A zsidók <STRONG>kiküszöbölését</STRONG> (sic!) kitűnő előgyakorlatnak
tekintik a nagy forradalmi ramazurihoz. (195. o.)</P>
<P>Az antiszemitizmus tehát, magyarázta tovább Hitler, a legkitűnőbb fegyver
egész arzenáljában, amelynek hatása ellenállhatatlan.(...) - Mert csak e két
erőtényező között folyik le a küzdelem a világuralomért, a németek és a zsidók
között. (...) Izrael elbújik Anglia, elbújik Franciaország és elbújik az
Egyesült Államok mögé. Ha <STRONG>ki is űzzük</STRONG> (sic!) a zsidót
Németországból, világszerte még ellenségünk marad.<BR><STRONG>Megkérdeztem
Hitlert, úgy értsem-e a szavait, hogy a zsidó fajt teljesen ki kell irtani.<BR>-
Nem - felelte Hitler -, ellenkezőleg, ha nem volna zsidó, fel kellene találnunk.
Az embernek látható ellenségre van szüksége, nem pedig láthatatlanra.</STRONG> -
A katolikus egyház sem elégedett meg az ördöggel. Neki is kellettek látható
eretnekek, hogy megőrizze harci energiáját. - (...) A zsidó ellensége volt a
római birodalomnak, sőt már Egyiptomnak és Babilonnak is. De én vagyok az első,
aki élethalálharcot indítottam ellene. (197.)</P>
<P>A katolikus egyházat - folytatta - például kell állítani elsősorban rendkívül
ügyes taktikája miatt, emberismerete miatt s azért, mert rendkívül ügyesen vet
számot az emberi gyöngeségekkel a hívők kormányzásában. (...) Tudta, hogy a
Credo mellé lehet helyezni a legellentétesebb magyarázatokat és értelmezéseket.
A hívők nyájának ez ellen nincs kifogása: logikai ellentmondások egyáltalán nem
zavarják. (199.)</P>
<P>A vallások? Egyik annyit ér, mint a másik. Egyiknek sincs jövője. Az olasz
fasizmus, ha akarja, békét köthet az egyházzal. Magam is azt fogom cselekedni.
Miért ne? Ez nem fog engem megakadályozni abban, hogy <STRONG>kiirtsam a
kereszténységet Németországból</STRONG>. Az olaszok, az együgyű fráterek,
lehetnek egyidőben pogányok és keresztények. A falusi olaszok és franciák
pogányok. Kereszténységük felszínes, nem hatolt lelkük mélyébe. A német azonban
más. Komolyan veszi a dolgokat: vagy keresztény, vagy pogány, nem lehet egyik
is, másik is. Különben Mussolininak úgysem sikerül hősöket csinálnia
fasisztáiból, mindegy hát, hogy pogányok-e vagy keresztények.<BR>- A mi népünk
számára azonban a vallás életbevágóan fontos. Minden attól függ, hogy hű marad-e
a zsidó-keresztény valláshoz és a könyörület szolgai erkölcstanához, vagy pedig
új, erős és hősi hite lesz a természettel egyértelmű istenben, a nemzettel
egyértelmű istenben, sorsától és vérétől meg nem különböztethető istenben.
(...)</P>
<P>- Hagyjuk a szőrszálhasogatást. <STRONG>Akár az ótestamentumról van szó, akár
az újról, akár csupán Krisztus szavairól,</STRONG> Houston Stewart Chamberlain
ötlete szerint, <STRONG>az egész egy és ugyanaz a zsidó blöff. Német egyház?
Német kereszténység? Jó vicc! Az ember vagy keresztény, vagy német, a kettő nem
lehet egyszerre.</STRONG> Kilökhetik az epilepsziás Pált a kereszténységből. Bár
azt már megtették mások. Nemes alakot lehet faragni Jézusból s ugyanakkor
tagadni istenvoltát. Ezt is megtették minden időben. (...) Ez a betűrágás
teljesen haszontalan. Így nem lehet megszabadulni attól a keresztény szellemtől,
amelyet ki akarunk irtani. Nem akarunk többé olyan embereket látni, akik a
„túlvilág” felé pislognak. Szabad embereket akarunk, akik tudják és érzik, hogy
az isten őbennük lakozik. (...)</P>
<P>- Őrültség lenne tőlünk, ha igyekeznénk Jézusból árját csinálni. Amit
Chamberlain írt erre vonatkozóan, egyszerűen hülyeség, ha nagyon enyhén fejezem
ki magamat. Mit fogunk csinálni? Megmondom. Megakadályozzuk, hogy az egyházak
egyebet cselekedjenek, mint amit most, amikor napról napra egyre inkább talajt
veszítenek. Azt hiszik talán, hogy a tömegek valaha is újra keresztények
lesznek? Ostobaság! Soha többé. A film véget ért, senki nem lép be többé a
moziba, gondoskodni fogunk róla. A papoknak maguknak kell megásniuk sírjukat.
Maguk fogják eladni nekünk jó istenkéjüket! Hogy megtarthassák tisztségüket és
nyomorúságos kenyerüket, mindenbe bele fognak egyezni.<BR>- Hogy miképp kell ezt
csinálni? Pontosan úgy, ahogy a katolikus egyház járt el, amikor vallását
ráerőszakolta a pogányokra: megtartjuk, amit meg lehet tartani, a többit pedig
megreformáljuk. Így például húsvét nem a feltámadás ünnepe lesz, hanem népünk
örök megújhodásának ünnepe. Karácsony a mi megváltónknak, a hősiség és
felszabadulás szellemének megszületése lesz. Azt hiszik, nem fogják úgy hirdetni
templomainkban a mi istenünket ezek a liberális papok, akikből kiveszett már
minden hit s akik egyszerűen már csak egy hivatalt látnak el? Hogy nem fogják a
kereszt helyébe tenni a horogkeresztet? Hajdani Megváltójuk vérének dicsőítése
helyett a mi népünk tiszta vérének hozsannáját fogják zengeni; ostyájukat a mi
német földünk, a mi népi testvériségünk gyümölcseinek szentelt szimbólumává
fogják tenni. </P>
<P>(...) Ha akarjuk, minket fognak imádni. (...)<BR>- A csuhások csak ne
áltassák magukat. idejük betelt, elvesztették a játszmát. (...) Én nem fogok
nekiszaladni egy új Kulturkampfnak, nagy butaság lenne. Szükségtelennek tartom,
hogy a feketecsuhások mártír-glóriában tetszelegjenek az anyókák előtt. De
legyűröm őket, biztosak lehetnek efelől. (...)</P>
<P>Ó ezek a csuhások ismerik nyájukat s pontosan tudják, hol szorít a cipő.
Idejük azonban elmúlt. Ezt egyébként jól tudják ők maguk is. Elég sütnivalójuk
van ahhoz, hogy megértsék ezt és el ne ragadtassák magukat. Ha mégis küzdelembe
bocsátkoznának, mártírt semmi esetre sem csinálok belőlük. Megelégszem azzal,
hogy közönséges bűnözőknek nyilvánítom őket. Letépem képükről a tiszteletreméltó
álarcot. S ha ez nem lesz elég, nevetségessé és megvetendővé teszem őket.
<STRONG>Filmeket fogok csináltatni a feketetalárosok történetéről. Ott aztán
közelről lehet majd látni azt a téboly-, piszkos önzés-, butítás- és
csaláshalmazt, amit az ő egyházuk jelent. Majd meglátja a közönség, hogyan
csempészték ki a pénzt az országból, hogyan versenyeztek kapzsiságban a
zsidókkal, hogyan pártfogolták a legszégyenteljesebb üzelmeket.</STRONG> Olyan
izgalmas filmet csinálunk majd, hogy mindenki rohan megnézni s hosszú sorok
fognak állni a mozik pénztárai előtt. S ha az ájtatos polgár fejetetején égnek
merednek a hajszálak, annál jobb! Az ifjúság lesz az első, aki követni fog
bennünket. Az ifjúság és a nép.<BR>A többire pedig nincs szükségem.
<STRONG>Kezeskedem róla, hogy ha akarom, pár év alatt megsemmisítem az egyházat,
annyira odvas, törékeny és hazug az egész masina. Leomlasztásához nem kell több
egyetlen jól irányzott ökölcsapásnál. Haszonleső természetük és a jólét iránt
táplált közmondásos szeretetük hálójában fogjuk meg őket.</STRONG> Legfeljebb
pár év haladékot adok még nekik. Mit veszekedjünk? Lenyelnek mindent, feltéve,
ha anyagi jólétük megmarad. Harc nélkül fognak elesni. Már megszimatolták,
honnan fúj a szél, mert egyáltalán nem bárgyúak. Tagadhatatlan, hogy az egyház
valaha volt valami. Ma mi vagyunk az örökösei, mi ugyancsak egyház vagyunk.
Tudják, hogy tehetetlenek velünk szemben. Nem fognak ellenállni. Különben bánom
is én! Mihelyt az ifjúság mellém áll, az öregek akár meg is penészedhetnek a
gyóntatószékben, ha úgy tartja a kedvük. az ifjúság ügye azonban egészen más
valami, s ez a másvalami az én gondom - szólt Hitler s elhallgatott. (...)</P>
<P>Parasztjaink nem felejtették el az egykori hiedelmeket, a régi vallás még
mindig eleven. A keresztény mitológia csak rárakódott, bevonta, mint egy
szurokréteg s megóvta a romlástól a fazék tartalmát. (...)</P>
<P><STRONG>A parasztnak tudnia kell, mit rabolt el tőle az egyház: a természet
misztikus és közvetlen felfogását, az ösztönös érintkezést, egybeolvadást a föld
szellemével. Így kell beléje plántálni az egyház gyűlöletét. Így kell fokozatos
előrehaladásban megtudnia, milyen fortélyokkal lopták el a papok a németek
lelkét. Megkaparjuk a keresztény mázt s megtaláljuk alatta fajunk
vallását.</STRONG> (...) A nagyvárosok tömegeiben nincs már semmi. Ahol minden
halott, ott nem lehet többé semmit lángra lobbantani. De parasztjaink élete még
pogány hiedelmeken alapszik s innen kiindulva tudunk majd egyszer új
evangéliumot hirdetni a nagyvárosok tömegeinek. (50-56.) </P>
<P>Hitler m’a dit, Coopération, Párizs 1939, ford. Laczkó Géza, Zrínyi Kiadó,
Budapest 1970.</P>
<P><FONT size=2 face=Arial></FONT> </P>
<P><FONT size=2 face=Arial>***</FONT></P>
<P><FONT size=2 face=Arial>ÜdvözletteL.</FONT></P></DIV></DIV></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial></FONT> </DIV>
<BLOCKQUOTE
style="BORDER-LEFT: #000000 2px solid; PADDING-LEFT: 5px; PADDING-RIGHT: 0px; MARGIN-LEFT: 5px; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </DIV>
<DIV
style="FONT: 10pt arial; BACKGROUND: #e4e4e4; font-color: black"><B>From:</B>
<A title=banhegyip@mnb.hu href="mailto:banhegyip@mnb.hu">Bánhegyi Péter</A>
</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A title=grem@turul.kgk.uni-obuda.hu
href="mailto:'grem@turul.kgk.uni-obuda.hu'">'grem@turul.kgk.uni-obuda.hu'</A>
</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Tuesday, September 24, 2013 3:16
PM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> Re: [Grem] [amizade1] Re:
kalandozások - Re: !!! holokauszt Drezdában / több áldozat égett hamuvá mint
Hiroshima és Nagaszaki áldozatai</DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial></FONT><BR></DIV>
<DIV class=WordSection1>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>A legjobb forrás maga a <I>Mein
Kampf</I>:</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><I><SPAN lang=EN-GB>Therefore,
I believe today that I am acting in the sense of the Almighty Creator: By
warding off the Jews I am fighting for the Lord's work. </SPAN></I><SPAN
lang=EN-GB>In: Adolf Hitler, Mein Kampf, Alvin Johnson chief translator, New
York: Reynal & Hitchcock, 1940.<I></I></SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Hermann Rauschning is leírja az
alábbi könyvben, miszerint Hitler fejtegeti, hogy Istennek nem lehet két
választott népe, ezért a németek és a zsidók között világméretű harc
folyik:</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><A
href="http://www.antikvarium.hu/konyv/hitler-bizalmasa-voltam-10974">http://www.antikvarium.hu/konyv/hitler-bizalmasa-voltam-10974</A></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>E könyv hitelességét ugyan az
elmúlt évtizedekben többen kétségbe vonták, de úgy tűnik, ez inkább csak a szó
szerinti leírásokra vonatkozik, ugyanis Rauschning könyve először 1939-ben
jelent meg Franciaországban (majd utána 1940-ben angol nyelvterületen is), és
a Hitlerrel a 30-as éveke elején folytatott eszmecseréit írja le, de
megtalálható benne az, amit Hitler 1940 <I>után</I> cselekedett:</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><I>Nem lehet megítélni, hogy
Hermann Rausching emlékirat jellegű könyvében hitelesen adta-e vissza az
általa hallott és a mások által közvetített Hitler-mondókákat a hamincas évek
elejéről, az azonban biztos, hogy e szövegek azt adják vissza, amit Hitler
valóban csinált, noha erről a nyilvánosság előtt sosem beszélt. Eszerint
szinte egyidejűen fejtette ki az egyik oldalon, hogy a zsidókra szüksége van,
részben mert zálogot jelentenek arra, hogy a külföldi nagytőke ne támadjon rá
Németországra, részben pedig azért, mert szüksége van „látható ellenségre”; a
másik oldalon pedig azt, hogy a nagy világmérkőzés a németek és zsidók között
zajlik le majd a világuralomért, már csak azért is, mert Istennek nem lehet
két választott népe. „Isten népe mi vagyunk. […] Két világ áll szemben
egymással. Az istenember és a sátánember. A zsidó az ellenember, az
antiember.”</I> In: Ormos Mária: Az Endlösung világnézeti alapja és politikai
funkciója. In Emlékezz! Pécs 1944–45. Pécsi Izraelita Hitközség – Jelenkor
Kiadó, Pécs, 1994, 13–30.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Hitler messianisztikus heve
hatalomra kerülése után sem csökkent:</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><I><SPAN lang=EN-GB>We were
convinced that the people need and require this faith. We have therefore
undertaken the fight against the atheistic movement, and that not merely with
a few theoretical declarations: we have stamped it out.</SPAN></I><SPAN
lang=EN-GB> </SPAN>Beszéd Berlinben 1933. október 24-én,<SPAN lang=EN-GB> in:
Norman H. Baynes, ed. The Speeches of Adolf Hitler, April 1922-August 1939,
Vol. 1 of 2, Oxford University Press, 1942.</SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Bár a keresztény hangvétel
természetesen nem azt jelenti, hogy Hitler és a nácik a Szentírás talaján
cselekedtek volna, azt azonban igen, hogy szakrális dimenziót is adtak a
tetteiknek. A holokauszt pontosan annak adja az egyedülálló példáját, hogy
milyen az, amikor Isten tervét az ember pontosan az ellenkezőjére kívánja
fordítani. Az Ószövetségben a zsidók meghívása révén Isten jelezte, hogy az
egész emberi nemhez hű lesz, ha majd mindenkihez szól, a meghívott nép
tökéletlenségei, botladozásai ellenére. A náci ideológia pedig a zsidó
holokauszton keresztül „mutatta be”, milyen az, amikor az emberi nem irtja
saját magát pusztán születésénél fogva, és hogy mi várhat rá, ha teljesen
saját maga ellen fordul – miközben mindezt az Isten szándékaiként tünteti fel.
Ez pedig nem más, mint a Gonosz uralma.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Jézus Urunk feltámadásával
azonban a végső szó nem lehet a Gonoszé, az egyes emberi lelkek sorsa azonban
tőlük maguktól is függ.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Péter</P>
<P class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-FAMILY: 'Trebuchet MS','sans-serif'; FONT-SIZE: 10pt"></SPAN> </P>
<P class=MsoNormal><B><SPAN
style="FONT-FAMILY: 'Tahoma','sans-serif'; FONT-SIZE: 10pt">From:</SPAN></B><SPAN
style="FONT-FAMILY: 'Tahoma','sans-serif'; FONT-SIZE: 10pt">
grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu
[mailto:grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu] <B>On Behalf Of </B>Szodfridt
Gábor<BR><B>Sent:</B> Tuesday, September 24, 2013 12:35 PM<BR><B>To:</B>
grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR><B>Subject:</B> Re: [Grem] kalandozások - Re:
!!! holokauszt Drezdában / több áldozat égett hamuvá mint Hiroshima és
Nagaszaki áldozatai</SPAN></P>
<P class=MsoNormal> </P><PRE><SPAN style="FONT-FAMILY: 'Times New Roman','serif'; FONT-SIZE: 12pt">„Szakrális” cselekmény a zsidók meggyilkolása, a világ „megváltására"?</SPAN></PRE><PRE><SPAN style="FONT-FAMILY: 'Times New Roman','serif'; FONT-SIZE: 12pt">A németek meg akarták szakrálisan váltani a világot?</SPAN></PRE><PRE><SPAN style="FONT-FAMILY: 'Times New Roman','serif'; FONT-SIZE: 12pt"> </SPAN></PRE><PRE><SPAN style="FONT-FAMILY: 'Times New Roman','serif'; FONT-SIZE: 12pt">Ez nekem új, hol van erre valami irodalom?</SPAN></PRE><PRE><SPAN style="FONT-FAMILY: 'Times New Roman','serif'; FONT-SIZE: 12pt"> </SPAN></PRE><PRE><SPAN style="FONT-FAMILY: 'Times New Roman','serif'; FONT-SIZE: 12pt">Gábor</SPAN></PRE>
<P class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-FAMILY: 'Trebuchet MS','sans-serif'; FONT-SIZE: 10pt"></SPAN> </P>
<DIV id=ygrp-mlmsg>
<DIV id=ygrp-msg>
<DIV id=ygrp-text>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<DIV style="TEXT-ALIGN: center" class=MsoNormal align=center>
<HR align=center SIZE=1 width="100%">
</DIV>
<P class=MsoNormal><B><SPAN
style="FONT-FAMILY: 'Arial','sans-serif'">Feladó:</SPAN></B><SPAN
style="FONT-FAMILY: 'Arial','sans-serif'"> László Imre <<A
href="mailto:doncimil@gmail.com"
target=_blank>doncimil@gmail.com</A>><BR><B>Címzett:</B> grem <<A
href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target=_blank>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A>> <BR><B>Elküldve:</B> 2013.
szeptember 23., Hétfő 20.31<BR><B>Tárgy:</B> [Grem] kalandozások - Re: !!!
holokauszt Drezdában / több áldozat égett hamuvá mint Hiroshima és Nagaszaki
áldozatai</SPAN></P></DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal> </P>
<DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal>Bánom, egyetlen ponton volna csak veled vitám ... </P>
<DIV>
<P class=MsoNormal>a kalandozásainkra nagyon is büszkék lehetünk, ezek ugyanis
- talán tudod is - a történelemkönyvek értetlen és rablóvállalkozásokként
kezelésével szemben precíz és fegyelmezett katonai vállalkozások voltak -
korszakát megelőző olyan csapatos zsoldos manőverek, amelyekhez hasonlóról
egyelőre nem is tudok... Kirívó ugyanis, hogy a feladatukat, amire
szerződtünk mindig betartottuk és nem szerződött ellenségeskedést pedig az oda
és vissza út során a feljegyzések szerint nem vétettünk...
.9))</P></DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal> </P></DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal> </P></DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal>Alaptémádat szokásosan körül jártad, bevallom nekem a
holokausztolás szinte fel sem tűnt figyelmefelkeltésed nélkül
felületesen átfutott szövegben... annyiban megértőbb vagyok, hogy miután
a csapból is a olé története folyik, természetes ha laikus történészek,
laikus közönség zsámára erre hivatkozással és ehhez hasoníltva
próbálnak érvelni... - sokkal szokványosabb a két nipponi atomtámadáshoz
hasonlítani a drezdai emberiesség ellenes bűntettet, de az kétségtelen, hogy
különösebb katonai értelme egy kórház és menekült város bombázásának, főleg,
ha már vöröskeresztes védelem alá is került nem igen volt...
főleg így... , a terror és megfélemlítés eszközét lehetne vizsgálni,
hasonlóan a japáni esetekhez, de 45 elején már nagy stratégiai jelentőséget
nehezen lehet ehhez társítani a németekről azért nem élt olyan fanatikus kép,
mint a császári japánokról, és józan számítás szerint olyan sokáig már nem
tarthatott a háború a győztesek számára, akkoriban már azon lehetett volna
inkább gondolkodni, hogy az oroszokat meddig,milyen mélyen eresszék be
Európába... </P></DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal> </P></DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal>apropó vannak ilyen örökzöldek, hogy a koncentrációs
táborokat miért nem bombázták ilyen vehemenciával és precizitással szét ?
legalábbis a halálgyárak megsemmisítése sok életet megmenthetett
volna... -m- </P></DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal> </P>
<DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal>2013. szeptember 23. 14:01 Bánhegyi Péter írta, <<A
href="mailto:banhegyip@mnb.hu" target=_blank>banhegyip@mnb.hu</A>>:</P>
<DIV>
<DIV>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Kedves Listatagok!</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Érdekes, hogy ez az írás újra
előkerül, annak idején már futott egyet ezen a listán, de ha már újra itt van,
akkor én is újra elküldeném, amit akkor ezzel kapcsolatban megfogalmaztam:</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Egy kicsit talán érdemes lenne jobban tisztázni a
fogalmakat. Az írás érezhető célja (nem ismerem a szerzőt), hogy fogalmi
szinten hozza közös nevezőre a zsidók megsemmisítését a német civil
áldozatokkal. Nyilván azért, és ezt ki is mondja, hogy a „szenvedés az
szenvedés, a fájdalom az fájdalom” koncepciót igazolja.</SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"></SPAN> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Az az érzésem azonban, hogy a lenti igyekezet a
kívánttal ellenkező hatást ér el, illetve, ami még rosszabb, azt a gyanút
kelti, hogy valójában nem is erről, hanem, finoman szólva, a zsidók
holokausztjának a háttérbe szorításáról van szó, hogy a kommunikációs csata
valójában erről szól. A holokauszt szó, mint ismert, egészen elégő áldozatot
jelent (héberül olá, a soá pedig héberül csapást, tragédiát jelent, nem
szakrális kifejezés), és ebben a formában vallási jelentése van, amit a lenti
írás egyáltalán nem említ, és amit aláhúz az is, hogy a héber Biblia görög
nyelvű fordításában a zsidók mindennapi égőáldozatára (amit a Tóra rendelt el
a zsidók számára, Kiv 29, 38-41) alkalmazták ezt a kifejezést. Ez egy
jellegzetesen ószövetségi intézmény, így nem csoda, ha e kifejezés felbukkant
a II. világháború zsidó tragédiájával kapcsolatban.</SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"></SPAN> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">A nem zsidó fájdalmat szerintem nem azzal kell
kifejezni, hogy a holokauszt kifejezést megpróbáljuk más eseményekre is
alkalmazni (mint ahogy a korábbi zsidógyilkosságokat sem nevezzük annak). A
zsidók II. világháborús irtását valóban lehet ugyanis üdvtörténeti, a zsidó
sorshoz kapcsoló gaztettként értelmezni, hiszen az Ószövetség népéről van szó,
akiknek a története a végidőkhöz kapcsolódik, ráadásul maguk a nácik is
„szakralizálták” e tettüket: míg az „alantasabb fajokat” (köztük félig-meddig
minket is) legalább rabszolgának elfogadták (volna), a zsidóktól teljesen meg
kívántak szabadulni, így „tisztítván meg” Németországot (először csak
kivándorlás, kitelepítés, majd a „végső megoldás” révén).</SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"></SPAN> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Nem gondolom, hogy bármi probléma lenne azzal, ha más
eseményre nem ezt a kifejezést alkalmazzuk, elismerve így, hogy igenis, a II.
világháború alatti zsidó holokauszt unikális esemény volt a történelemben,
mind a céljai, mind a módszerei tekintetében. Nem gondolnám, hogy ezzel
másoknak károkat okozunk, hogy ezzel más tömeggyilkosságokat elfogadhatóbbnak
vagy kevésbé elítélendőnek állítunk be. Az már más kérdés, ha ezt az
unikalitást politikai vagy erkölcsi bunkósbotként forgatja valaki, de a
fordított eljárás sem elfogadható, azaz, ha valaki e bunkósbotra hivatkozva
kívánja diszkreditálni magát a holokausztot is. Ez az unikalitás a
legegyszerűbb formájában ugyanis szerintem ezt jelenti, hogy ember emberrel
ezt is meg tudja tenni (azaz, hogy szisztematikusan, iparszerűen és a teljes
megsemmisítés céljával irtja saját magát), hogy a Gonosz itt leplezetlenül,
pőrén mutatkozik meg. Félreértés ne essék: minden aljas gyilkosban egyenként
ott van a Gonosz, legyen az náci, kommunista vagy bármilyen fundamentalista
gyilkológép, azonban a holokauszt kapcsán a Gonoszról nem csak erkölcsi, hanem
mint teológiai cselekvőről is szó van.</SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"></SPAN> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Természetesen itt akadhat, aki felhozhatja, hogy maga
a Tóra is megparancsolja más népek teljes megsemmisítését (MTörv 20, 16-18).
Figyelembe kell azonban venni, hogy ez a parancs csak itt fordul elő az
Ószövetségben, csak meghatározott feltételek mellett érvényes, és hogy néhány
ezer évvel ezelőtt keletkezett. Ahogy nincsen ma Templom vagy éppen a
mindennapi egészen elégő áldozat (holokauszt ugyebár), úgy nincsenek azok a
kánaánita népek sem, amelyekkel a zsidók hitük tisztaságáért is harcoltak,
továbbá maguk a zsidók sem mind hagyománykövetők és vallásosak, így a Tórában
lévő „szent háború” sem időszerű ma már. Olyan dolgokért felelőssé tenni egy
mai népet, amelyet több ezer évvel ezelőtti elődei az akkori szokásoknak
megfelelően esetleg elkövettek (és amelyet bőven elkövethettek más népek is),
bár erre nézve bizonyíték egyébként nincs (rögtön a Tóra után Józsué könyvéből
értesülünk arról, hogy a zsidók nem követték ezt a parancsot) – nevetséges és
veszélyes is. Ha valaki ma ezt a „szent háborút” hirdeti, az is veszélyes –
bárki is tegye ezt, bármilyen „szent” cél nevében. Mi is fennakadunk ugyebár
azon, ha valakik még mindig a kalandozásainkat vetik a szemünkre, pedig azok
közel sem voltak „szent” háborúk – igaz, különösebben büszkélkednünk sem kell
velük, nem attól leszünk jobb nemzet.</SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"></SPAN> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Drezda bombázása sem volt a szövetségesek szemében
semmilyen szempontból sem „szakrális” cselekmény, mint ahogy a nácik
tekintettek a zsidók meggyilkolására, a világ „megváltását” várva ettől. Ettől
természetesen Drezda bombázása nem lesz kisebb embertelenség, de attól sem
lesz nagyobb, ha a holokauszt szóval szeretnénk illetni.</SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"></SPAN> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Ami felmerül Drezda vonatkozásában (is), hogy honnét
tekinthető valami háborús bűnnek. Vannak vitán felül álló esetek (mint például
harci cselekményeken kívül fegyvertelen civilek vagy hadifoglyok
lemészárlása), azonban a modern harcászat „totális” volta mellett a harci
cselekmények „hatósugarában” lévő gyilkolások vajon minek számítanak? A
nyugati szövetségesek által a németek harci morálját rombolni kívánó és így a
győzelmet elősegítő városbombázások vajon háborús bűnök vagy harci
cselekmények? Hasonló műveletekre egyébként sor került már az amerikai
polgárháborúban is, amikor Ulysses Grant a déliek ellenállást azzal kívánta
többek között megtörni, hogy minél nagyobb pusztítást vitt véghez a
hátországukban, vagy az I. világháborúban a németek vittek végbe hatalmas
pusztítást Észak-Franciaországban és Belgiumban – igaz, tömegeket nem
gyilkoltak - , hogy csökkentsék az ellenfél harci potenciálját.</SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"></SPAN> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Lásd még minderről az alábbi írást is, ami röviden
érinti ezt a kérdést is, de érzékeltetve, hogy ez a kérdés (sincs) még nincs
lezárva:</SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"></SPAN> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"><A
href="http://www.mult-kor.hu/20130212_ujra_lebombaztam_volna_drezdat?utm_source=featurebox4&utm_medium=url&utm_campaign=featurebox201302"
target=_blank>http://www.mult-kor.hu/20130212_ujra_lebombaztam_volna_drezdat?utm_source=featurebox4&utm_medium=url&utm_campaign=featurebox201302</A></SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"></SPAN> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Amit biztosan kijelenthetünk, hogy maga a háború
csapás az emberiségre, különösen az érintettekre. Összességében azonban ami
fontos szerintem, az a dolgok megkülönböztetésének képessége és a hátsó, rossz
szándékok elutasítása.</SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt"></SPAN> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal>Amit még
most utólag hozzátennék, az a számok kérdése: lentebb <I>százezrekről</I> van
szó mind a holokauszt, mind a drezdai bombázások áldozatainak az említésénél,
nyilván azért, hogy a szerző az áldozatok számát mindkét esetben azonos
nagyságrendűnek tüntesse fel. Sajnos ez így tovább erősíti azt a gyanút, hogy
a náci tettekről egyébként jól megfogalmazott mondat csak bokréta a kalapon,
hiszen a koncentrációs és <I>megsemmisítő</I> táborok áldozatainak a száma
<I>milliókra</I> rúgott, és a <I>cikkben megfogalmazott</I> csoportok közül a
zsidók voltak messze a legszámosabbak. Nem hiszem, hogy ezzel a számháborúval
előrébb lépünk, vagy hogy ettől majd másképp látjuk a világot, és mindenki
megvilágosodik. A holokauszt relativizálás erői rossz és nagyon veszélyes
pályán játszanak, amire szerintem nem szabad rálépni. Nem feltétlenül a
történelmi eseményeket kell ugyanis revízió alá venni, hanem azt, ahogyan
bánunk velük. Nem a holokauszt egyedisége a kérdés, hanem az, hogy ebből mi
következik a túlélőkre, a következő nemzedékekre vagy a múlt
feldolgozására.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal>A dolog
persze itt sem könnyű: a holokauszt jelenlegi emlékezéspolitikájának
védelmezői nem teljesen ok nélkül attól félnek, hogy aki ezt a témát veti fel,
valójában az is magát a holokausztot veszi célba, ez tehát mintegy „külső”
védvonalként is működik – ami persze így érthető tiltakozást vált ki a háború
utáni nem zsidó generációk részéről. Az előítéletek így tovább élnek, minden
irányból és egyre mélyebben. Nem tudom, mennyi idő és pontosan mi szükséges
hozzá, hogy itt egy félelem nélküli, minél átfogóbb konszenzus szülessen, de
attól tartok, sok idő és sok erőfeszítés, ráadásul az általam említett
szakrális dimenzióba helyezés is. A lenti írás sajnos úgy érzem, nem ezeket
segíti elő.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal> </P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify; BACKGROUND: white" class=MsoNormal>Péter</P>
<DIV>
<P class=MsoNormal><SPAN style="FONT-SIZE: 10pt"></SPAN> </P></DIV>
<DIV
style="BORDER-BOTTOM: medium none; BORDER-LEFT: medium none; PADDING-BOTTOM: 0cm; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #b5c4df 1pt solid; BORDER-RIGHT: medium none; PADDING-TOP: 0cm">
<DIV>
<P class=MsoNormal><B><SPAN style="FONT-SIZE: 10pt">From:</SPAN></B><SPAN
style="FONT-SIZE: 10pt"> <A href="mailto:grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target=_blank>grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> [mailto:<A
href="mailto:grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target=_blank>grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu</A>] <B>On Behalf Of
</B>Emoke Greschik<BR><B>Sent:</B> Saturday, September 21, 2013 1:57
PM<BR><B>To:</B> <A href="mailto:grem@turul.banki.hu"
target=_blank>grem@turul.banki.hu</A>; Emoke Greschik<BR><B>Subject:</B>
[Grem] !!! holokauszt Drezdában / több áldozat égett hamuvá mint Hiroshima és
Nagaszaki áldozatai</SPAN></P></DIV></DIV>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal> </P></DIV>
<DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal>Weinzierl Tamás, k.Lttagtól egy másik
listáról:<BR><B><BR>"Bombenholocaust</B> </P></DIV>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> <I><A
href="http://gondola.hu/" target=_blank>gondola.hu</A> -- 2013.02.12., Jack
Corn</I></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><I><A
href="http://www.gondola.hu/cikkek/52797"
target=_blank>http://www.gondola.hu/cikkek/52797</A></I></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal> <B><U>62 évvel ezelőtt az
angol és az amerikai légierő gyújtóbombákkal égette fel és tette a földdel
egyenlővé Drezda városát. A II. világháború során egyetlen alkalommal sem
pusztítottak el ennyi embert két nap alatt </U></B>- <U>még a Hirosima vagy
Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem.</U></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><B><U>1945. február 13-án este
fél 10-kor </U></B>az <B><U>angol királyi légierő összesen 1049</U></B> Avro
Lancester és De Havilland Mosquitos típusú <B><U>bombázója</U></B> két, egymás
utáni hullámban berepült Drezda fölé, és <B><U>kevesebb mint öt perc alatt
több mint 3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott a légvédelem nélkül
maradt városra</U></B>. A három óra múlva bekövetkezett <B><U>második
hullámban újabb 529 Lancester támadt a már fáklyaként égő városra</U></B> és
az angol gépek ezúttal kizárólag 1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Az első légitámadást
<B><U>követő két napban az amerikai légierő B-17-es bombázókkal további négy
támadást</U></B> intézett az égő, füstölgő, már régóta csak egy óriási
menekülttáborként működő Drezda ellen, aminek során az amerikaiak 3900 tonna
hagyományos és gyújtóanyaggal töltött bombákat dobtak le a belvárosra. Drezdát
ez idő alatt a nagy, sok száz géppel végrehajtott támadásokon kívül több,
kisebb arányú bombázás is érte. A városra két nap alatt a hagyományos
összetételű bombákon kívül 7560 tonna nagy hatásfokú <B>napalm</B>, magnézium,
termit, klorin-triflurid és <B>fehér foszfor</B> tartalmú gyújtóbombát dobtak
le.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><B><U> A 3-4 emelet
magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem lehetett, és a pokolként
lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható utat az Elba partja
jelentette.</U></B> <B><U>Ezt az életbe vezető kis ösvényt</U></B> az
alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a nagy két napos bombázás után is
<B><U>napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és
gyerekeket a fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a
folyóba.</U></B></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Volt angol és amerikai
kormánytisztviselők, nyugalmazott tábornokok és történészek <B>a háború után
évtizedekig arra hivatkoztak, hogy a támadások nem a német polgári lakosság
ellen irányultak, hanem a még épségben maradt drezdai vasúti csomópontot</B>
<B><U>és a</U></B> környékére telepített <B><U>ideiglenes kommunikációs
központokat</U></B> akarták megsemmisíteni. <B><U>Ennek az állításnak sok más
mellett az is ellentmond</U></B>: hogy a szövetségesek az 1945. február
13-14-i drezdai bombázás előtt és után kétszer, összesen négy alkalommal
(1944. október 7-én, 1945. január 16-án, 1945. március 2-án és 1945 április
17-én) bombázták a drezdai teher- és személyszállító pályaudvarokat és a
mellettük katonai sátrakban felállított telefonközpontokat.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>A britek korábban azzal is
magyarázták a kegyetlen drezdai bombázást, hogy az angol városok, pl.
<B>Coventry 1940 november 14.-i német bombázását</B> akarták ilyen módon
"egyensúlyozni." Coventryt azon a napon 449 német bombázó támadta meg, 4330
ház részben vagy teljesen összedőlt és 554 ember vesztette életét. Az
arányokat a drezdai pusztítással még összehasonlítani sem lehet, <B>a németek
angol földre gyújtóbombát nem dobtak</B>, és a londoni levéltárakban ma
megtalálhatók és már tanulmányozhatók azok a titkosítás alól feloldott iratok,
amelyek bizonyítják, hogy <B><U>a Churchill vezette angol kabinet már jóval a
Luftwaffe nagy-brittaniai légitámadásai előtt eltervezte a bombázásokat a
német városok ellen.</U></B></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><B>Az angolok</B><U> nem csak
tervezték, de <B>a Coventry elleni német bombázás előtt 14 hónappal már
bombáztak is német városokat</B>. </U>Négy nappal a II. világháború
kitörése, és két nappal azután, hogy az angol kormány háborút üzent a náci
Németországnak, 1939 szeptember 5.-én az angol bombázók berepültek
Wilhelmshaven és Cuxhaven fölé, ahol a katonai létesítményektől mentes, sűrűn
lakott belső városrészeket bombázták. Ezt az első angol légitámadást követték
az 1940 január 12.-i és az 1940 március 20.-i légitámadások más német városok
ellen, és csak ezután fél évvel bombázták a németek először Coventryt és a
többi angol várost.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><U>A háború során <B>Drezda
előtt</B> <B>az alábbi német városokat bombázták</B> többé-kevésbé porig a
brit és az amerikai légierő gépei:</U></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Kiel, Neumünster, Stralsund,
Bremerhaven, Emden, Wilhelmshaven, Hamburg, Neubrandenburg, Neustrelitz,
Prenzlau, Bremen, Hannover, Rheine, Osnabrück, Hildesheim, Braunschweig,
Berlin, Potsdam, Odera melletti Frankfurt, Bocholt, Münster, Kleve, Wesel,
Dortmund, Hamm, Soest, Krefeld, Mönchengladbach, Düsseldorf, Aachen, Düren,
Bonn, Köln, Siegen, Koblenz, Trier, Bingen, Bad Kreuznach, Mainz, Worms,
Kaiserslautern, Pirmasens, Karlsruhe, Pforzheim, Stuttgart, Freiburg,
Friedrichshafen, Ulm, München, Augsburg, Straubing, Heilbronn, Nürnberg,
Ingolstadt, Bayreuth, Mannheim, Ludwigshafen, Darmstadt, Offenbach, Hanau,
Majna melletti Frankfurt, Schweinfurt, Würzburg, Gießen, Kassel, Nordhausen,
Merseburg, Lipcse, Chemnitz, Eilenburg, Halberstadt, Magdeburg, Gelsenkirchen,
Oberhausen, Witten, Duisburg, Hagen, Wuppertal, Solingen, Neuß, Remscheid,
Brilon és Aschaffenburg.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Amerikai adatok szerint
Berlinre 68,285 tonna, Kölnre 48,014, Hamburgra 38,319, Essenre 36,825,
Duisburgra 30,535, Kielre 29,946, a Majna folyó melletti Frankfurtra
29,209, Brémára 25,513, Mannheimre 25,181, Stuttgartra 24,919,
Dortmundra 24,783, Hannoverre 23,051, Gelsenkirchenre 22,885, Nürnbergre
20,401, Münchenre 18,851, Düsseldorfra 18,652, Lipcsére 11,427, Bochumra
11,177, Karlsruhéra 10,598, és Magdeburgra 9,914 tonna, zömmel hagyományos
robbanóanyaggal töltött bombát dobtak a szövetségesek.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><B><U>A német városok elleni
szovjet légitámadások ebben nincsenek benne, a szovjetek nagyrészt a Vörös
Hadsereg harckocsis alakulatai előtti hadszínteret, kisebb falvakat, német
katonai egységeket, laktanyákat, raktárakat, stb. támadták</U></B> az angol
vagy az amerikai repülőgépeknél rosszabbul felszerelt, kisebb hatótávolságú
és teherbírású, gyengébben felfegyverzett gépeikkel.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><B><U>A német nagyvárosok közül
a támadás napjáig egyedül Drezda úszta meg a civil lakosság elleni tervszerű
szövetséges légitámadásokat.</U></B> A háború előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú
nagyváros <B><U>1945 februárjában már 1,2-1,5 millió embernek adott
menedéket,</U></B> és a nagy, több emeletes bérházak <B><U>szobáiban 30-50 fős
csoportokba zsúfolódva éltek az emberek.</U></B> Sok volt köztük a Breslauból,
(mai neve Wroclaw, Lengyelországhoz tartozik) és a kelet felől közeledő
szovjet Vörös Hadsereg kegyetlenkedései elől tömegesen menekülő idős ember, nő
és gyerek, és a kórházakban ezrével feküdtek a hátrahagyott, ápolásra szoruló
sebesült és többnyire mozgásképtelen német katonák. A támadás napján Drezdában
sok száz Magyarországról, Lengyelországból, Fehéroroszországból, Ausztriából,
Ukrajnából, Csehországból, Szlovákiából és Baltikumból menekült család is
volt.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><B>Drezdában 1945
februárjában</B> a szervezett német államot <B><U>már csak egyedül a polgári
védelem képviselte, nem volt légvédelem sem,</U></B> mert a legyőzött
<B><U>Wehrmacht</U></B><U> </U>a náci párt tagjaival és a köztisztviselői
karral együtt, eleget téve a nemzetközi Vöröskereszt követelésének, <B><U>1944
karácsonyára kivonult a városból</U></B><U>.</U> <U>Drezda a felgyújtásának
napján már hetek óta <B>a Vöröskereszt oltalma alá helyezett város
volt</B></U>, <B><U>a háztetőkre hatalmas vörös kereszteket festettek, és az
épületek ablakaiban kinn voltak a nagy, lepedőkből készített vöröskeresztes
fehér zászlók.</U></B></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>A legnagyobb, és a mai napig
tartó <B><U>heves vitát a halottak száma jelenti.</U></B> A bombázások
következtében Drezdában elhunytak becsült száma meglehetősen széles skálán
mozog, <B><U>a még mindig erős politikai nyomás alatt tartott
történészek</U></B> <B><U>40-50 ezer és 600 ezer közé teszik az elégett,
porrá, hamuvá vagy füstté vált emberek számát.</U></B></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Az első, valószínűtlenül
alacsonynak tűnő szám a bűntudattól sem mentes angol történészektől, egy
másik, 300 ezer halottról beszámoló jelentés a Joseph Göbbels vezette
Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda nevű minisztérium egyik,
1945 áprilisának végén Berlinbe küldött jelentéséből származik. Göbbels a
halottak magas számát arra használta fel, hogy további harcra, bosszúra és
kitartásra hívja fel a már elvérzett és minden reményt feladott német népet. A
hidegháborútól vezérelt, ideológiailag megzavart szovjet politikusok,
történészek azért hangoztatták a 4-500 ezer halottat, hogy a Vörös Hadsereg
megszállása alá került Kelet-Németországban és a területén alakult Német
Demokratikus Köztársaságban fenntartsák a bombázás okozta angol és
amerikaellenes hangulatot. 600 ezer, vagy több halottról elsősorban a németek
beszélnek, fennmaradt iratok, személyes beszámolók és visszaemlékezések
alapján.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>A legtöbb becslés 2-300 ezer
halottat említ, <B><U>Konrad Adenauer</U></B><U>,</U> a háború utáni
demokratikus német állam, a CDU (német kereszténydemokrata párt) megalapítója,
a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja egy <B>1955-ös interjújában
<U>kereken 250 ezer halottról</U></B><U> beszélt</U>, <B><U>a Vöröskereszt 275
ezer elhunytat tüntetett fel </U></B>egy belső használatra kiadott
jelentésében, és a német polgári védelem egyik volt vezetője az 50-es években
202,400 megtalált és a gyűjtőhelyekre összehordott halottról írt az
emlékirataiban.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Egy másik, a polgári védelem
kötelékében szolgált és később a Bundeswehrtől 1950-es évek végén nyugdíjba
ment német katonatiszt a feljegyzéseire hivatkozva 253 ezer megtalált
halottról ír: ő az embereivel akkor 35 ezer halottat tudott azonosítani,
ennyinek állított ki halotti bizonyítványt, 50 ezerről a hozzátartozók
valószínűsítették, hogy a rokonaikat találták meg és 168 ezer emberrel nem
tudtak mit csinálni, mert a hullák felismerhetetlenségig összeroncsolódtak.
Ennyi az általa megtalált halottak száma, de <B><U>a Drezdában látottak
alapján a véleménye szerint két nap alatt eltűntek és elhunytak száma több
mint fél millió ember volt,</U></B> <B><U>elsősorban az idegen, ismeretlen és
senki által nem keresett menekültek nagy száma miatt, akik a városlakókkal
együtt nyomtalanul égtek porrá, tűntek el vagy váltak hamuvá</U></B> a mindent
elemésztő tűzben.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>A várost később megszálló Vörös
Hadsereg adatai szerint az 1946-os drezdai romeltakarítások idején a
Németország minden részéből dolgozni érkező emberekkel együtt a helyi lakosság
száma nem érte el a 180 ezret. Még 1947-ben is találtak 2-300 egymásra
borult halottat rejtő beomlott légoltalmi pincéket. Az áldozatok pontos száma
valószínűleg soha nem fog kiderülni.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><B><U>Az 1945 augusztusi
amerikai atombomba támadások és az azt követő években a radioaktív betegségek
Japánban összesen 214 ezer (Hirosimában 140 ezer, Nagaszakiban 74 ezer) főként
polgári áldozatot követeltek.</U></B> Ezek amerikai forrásból származó
becslések, <B><U>a japán jelentések több, a két városban összesen kb. 300 ezer
halottról számolnak be.</U></B> A japán áldozatok pontos száma a drezdaihoz
hasonló okokból szintén megállapíthatatlan, itt is elsősorban a nyomtalanul
elégett emberek nagy száma miatt.</P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>A bombázások következtében
<U>Drezdában a földfelszín fölött <B>órákon át tartó 1700-1900 C fokos pokoli
hőmérséklet alakult ki</B>,</U> a városban sok négyzetkilométeres, előbb
egymástól független, majd az összeérő körzetekben az együtt égő tűz miatt
<B><U>az oxigén 3-4 méter magasságig eltűnt a levegőből</U></B>, <B><U>akik
nem haltak meg az összeomló házak alatt, azok elpusztultak a tűzben,
megfulladtak a füsttől vagy az oxigénhiánytól, és futó, menekülő emberek
tízezreit kapta fel az utcán nagy erővel lobogó tűz következtében kialakult
légörvények sorozata:</U></B> ők széttárt karokkal, lábakkal, csomagostól,
kisgyerekestől <B><U>a földről felrepülve pillanatok alatt nyomtalanul
elégtek</U></B> és egyszerűen hamuvá váltak a levegőben. <B>1945 februárjában
az angol és az amerikai légierő <U>Drezda városá</U>t a szó legszorosabb
értelmében <U>egy hatalmas krematóriummá</U> változtatta.</B></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal><U>A <B>holokauszt szó</B> a
görög holokauston szóból származik, jelentése <B>emberek elégetését, tűzben
való megsemmisítését</B> jelenti.</U> A náci Németországnak és vezetőjének,
Adolf Hitlernek az embertelenül gyilkos fajüldöző politikája keretében <B><U>a
II. világháború alatt a németek és szövetségeseik zsidók, cigányok,
homoszexuálisok, kommunisták, értelmi fogyatékosok százezreit deportálták a
koncentrációs táborokba, sokukat a háború alatt épített gázkamrákban
gyilkolták le, és holttestüket a gázkamrák melletti kemencékben égették
el.</U></B></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify" class=MsoNormal>Vitathatatlan, hogy az azóta
már fogalommá vált <B><U>angolosított holocaust </U></B>szó erre teljes joggal
vonatkoztatható, de az is jogos és helyénvaló, és annak is itt van már az
ideje, hogy a<B><U> Drezda elpusztítását jelképező, az angol és amerikai
bombázók okozta 1900 Celsius fokos iszonyú tűzrengetegben szörnyethalt sok
százezer ember halálára emlékeztető Bombenholocaust szót is megismerje a
világ.</U></B></P>
<DIV>
<P style="MARGIN-BOTTOM: 12pt" class=MsoNormal>Az Európa sok országából
Drezdába menekült polgári lakosság ellen 1945 február 13.-án és február 14.-én
végrehajtott angol és amerikai kétnapos szőnyegbombázás volt <B><U>az
emberiség történelmének egyik legnagyobb háborús bűncselekménye és egyben ez
volt a legrövidebb idő alatt elkövetett legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot
követelő tömeggyilkosság is,</U></B> amiben emberek százezrei szenvedtek
borzalmas
tűzhalált."</P></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV>
<HR align=center SIZE=2>
<P><SPAN
style="FONT-FAMILY: 'Trebuchet MS'; COLOR: rgb(35,33,87); FONT-SIZE: 10pt">Confidentiality
Note: This e-mail is intended only for the person(s) or entity(ies) to which
it is addressed and may contain information that is privileged, confidential
or otherwise protected from disclosure. Any review, retransmission or other
use of, or taking of any action in reliance upon this information by anyone
other than the intended recipient(s) is prohibited. If you have received this
e-mail in error, please notify the sender immediately and destroy the entire
message.<BR>Disclaimer: Any e-mail messages from Magyar Nemzeti Bank shall not
be binding nor construed as constituting any obligation on the part of Magyar
Nemzeti Bank, unless Magyar Nemzeti Bank and the recipient(s) have explicit
otherwise agreed upon in writing.</SPAN></P>
<P><SPAN
style="FONT-FAMILY: 'Trebuchet MS'; COLOR: rgb(0,153,0); FONT-SIZE: 8pt"> Please
consider the environment before printing this email.</SPAN></P>
<P>
<HR>
<P></P>_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>