<div dir="ltr"><h3 style="font-weight:normal" class="">Mogyorósi Dóri, k.Lttagtól egy másik listáról:<br></h3><h3 class="">Bene–Gergényi-per: „Hibás a vádirat”</h3>
        
        <div class="">
                
                                <div class="">
                        <div class="">
                                <strong>Magyar Nemzet</strong><br>
                                Forrás: <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet/" target="_blank">Magyar Nemzet</a><br>
                                                                2013. szeptember 21., szombat 06:20                                                        </div>
                                                        
                                                
                </div>                
        </div>
        
        <div class="">Úgy tűnik, mintha a Bene–Gergényi-per vádiratával az
ügyészség azt üzenné a volt főrendőröknek: az elszámoltatás jegyében oda
kell ülnötök a vádlottak padjára, de nyugi, nem lesz különösebb
bántódásotok – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Morvai
Krisztina jogvédő, a Jobbik európai parlamenti képviselője. Jelezte: ha a
Jobbik úgy dönt, hogy továbbra is szüksége van a munkájára, akkor
jövőre valószínűleg újra indul a brüsszeli képviselői posztért.<div class="">
</div>                                
                </div>
                                                
                                                
                <p><strong>– Tizennégy egykori és jelenlegi rendőri vezető ül a
vádlottak padján a 2006. őszi katonai bűncselekmények miatt a
Bene–Gergényi-perben. Ön a keddi első tárgyalás előtti tüntetésen
bohózatnak nevezte az eljárást. Miért?</strong><br>– Ahhoz képest, amit
2006. október 23-án a saját szememmel láttam, amikor halálfélelemben
menekültem a gyermekeimmel a lovasroham és a gumilövedékek elől a Károly
körúton; mindahhoz a sok borzalomhoz képest, amit a Civil Jogász
Bizottság tagjaként az áldozatoktól, megkínzottaktól hallottam – szóval a
hét évvel ezelőtti véres valósághoz képest ez a mostani büntetőeljárás
semmi. Szinte semmi. Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági
tanácselnök álláspontjához hasonlóan én is úgy gondolom: 2006 őszén a
hatalom terrorcselekményt hajtott végre. Szeptember 19-től kezdődően
szisztematikusan megfélemlítették, rendőri erőszakkal terrorizálták a
hatalom ellen tiltakozókat, az ötvenhatos szabadságharc ötvenedik
évfordulóján pedig az erőszak mellett még meg is alázták az embereket
azzal, hogy elzárták előlük a Kossuth teret és gyakorlatilag az egész
fővárost. A magyar embereket kirekesztették a saját nemzeti ünnepük
állami megemlékezéséről azzal az ürüggyel, hogy a térre külföldi
delegációk érkeznek. A magyarok nem kellettek, csak a külföldiek. Van
ebben valami szimbolikus. Aki nem volt hajlandó ezt a megalázást
tudomásul venni, és a hatalom szándékai szerint hazamenni, azok ellen
kegyetlen erőszakot alkalmaztak. Ez a szisztematikus megfélemlítés,
megalázás és erőszak együttesen adja ki a terrorcselekményt. Ehhez
képest a rendőri vezetőket holmi mulasztásos bűncselekményekkel vádolták
meg, és legfeljebb felfüggesztett börtönre vagy pénzbüntetésre
számíthatnak.</p>                                                <div class="">
                                                        <div class="">
</div>
<div class=""></div>
                                                </div>
<table class="" align="right" border="0">
<tbody>
<tr class="">
<td><strong>Bene–Gergényi-per</strong></td>
</tr>
<tr class="">
<td>
<p>A 2006-os őszi események során a Magyar Televízió székházánál <a target="_blank" href="http://mno.hu/belfold/gergenyi-alaptalan-a-vad-1185191">akkor sem tudtunk volna parancsnokot cserélni</a>,
ha akartunk volna – mondta Gergényi Péter a rendőri vezetők ellen
indított büntetőper csütörtöki tárgyalásán. Bene László úgy
nyilatkozott, a 2006-os őszi események során eleget tett vezetői
kötelezettségeinek, és <a target="_blank" href="http://mno.hu/belfold/bene-nem-kovettem-el-buncselekmenyt-1185180">nem követett el bűncselekményt</a>.</p>
<p> A 2006 őszi zavargásokkal összefüggő tárgyalás vádlottait tüntetők várták. Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt <a target="_blank" href="http://mno.hu/belfold/meg-a-birosag-elott-lekoptek-gyurcsanyt-1184679">kétszer is leköpték</a>. Először érkezésekor – az épület előtt – majd távozóban is, ezúttal a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében.</p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><strong>– Büntetőjogászként milyennek értékeli a vádiratot?</strong><br>–
Nemcsak az döbbentett meg, hogy az elkövetett rémtettekhez képest
súlytalan bűncselekmények miatt kerültek a vádlottak padjára Gergényiék,
hanem az is, hogy mindannyiukra előzetes mentesítést kér az ügyészség,
vagyis mentesülnek a büntetett előélet – számukra – hátrányos
következményei alól. Nem lesz priuszuk. Pedig ezt a kedvezményt nem az
ilyen brutális bűncselekmények elkövetőire találták ki. A felfüggesztett
szabadságvesztés azt sugallja, mintha semmi különleges nem történt
volna 2006 őszén, csupán aprócska mulasztások. Ez egy „összekacsintós”
vádirat. Mintha azt üzenné az ügyészség a volt főrendőröknek: az
elszámoltatás jegyében oda kell ülnötök a vádlottak padjára, de nyugi,
nem lesz különösebb bántódásotok.</p>
<p>Megdöbbentő, hogy hét év alatt ennyire futotta a nyomozó
hatóságoktól. Nem értem, miért csak tíz bántalmazásos ügy került a
vádiratba, miközben volt legalább száz. Fölfoghatatlan, miért nem
foglalkoztak az oszlatások jogellenességével. Hibás a vádirat
narratívája is, ugyanis a gyurcsányi értelmezéshez igazodóan
„randalírozó tüntetőkről” ír. Pedig a bíróságok időközben számos esetben
kimondták, hogy nem a magyar emberek, hanem a rendőrök kezdték az
erőszakot, ők randalíroztak Budapest-szerte. A Kúria ítéletei szerint a
Kossuth tér október 23-án hajnalban történő kiürítése és a Nádor utcai
reggeli oszlatás is jogellenes volt. Büntetőjogászként úgy látom, hogy
október 23-án az emberek jogos védelmi helyzetbe kerültek, miután a
rendőrök sorozatos bűncselekményeket követtek el ellenük. Kíváncsi
lennék, mit csinált volna a Gergényi-rendőrség Párizsban, Londonban vagy
Athénban, ahol időnként egész városrészeket dúlnak föl a tüntetők.</p>
<table style="margin:auto auto 4px" class="" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr class="">
<td><img src="http://mno.hu/data/cikk/1/18/55/74/cikk_1185574/morvai_krisztina.jpg" class="" title="Morvai Krisztina a bírósági bohózatról és a Károly körúton felejtett valóságról beszélt a Magyar Nemzetnek" alt="Morvai Krisztina a bírósági bohózatról és a Károly körúton felejtett valóságról beszélt a Magyar Nemzetnek" align="middle"></td>
</tr>
<tr class="">
<td class="">Morvai Krisztina a bírósági bohózatról és a Károly körúton felejtett valóságról beszélt a Magyar Nemzetnek</td>
</tr>
<tr class="">
<td class="">Fotó: Hegedűs Márta / <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet/">Magyar Nemzet</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><strong>– Nem állt volna gyenge lábakon a terrorvád a bíróság előtt?
Van rá elegendő bizonyíték? Hiszen nem hallottunk olyan rendőri vagy
politikusi beismerő vallomásról, miszerint központi utasítást adott
volna bárki a vérengzésre, embervadászatra, fogdai kínzásokra – még ha a
valóságban ez történt is.</strong><br>– Az ügyészségnek alapvetően más
irányban kellett volna elkezdenie a nyomozást, hogy ezt bizonyítsák. Azt
például tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc ott volt a Teve utcai
irányítóközpontban. Ki kellett volna vizsgálni, mit keresett ott. Meg
azt is, miért nem állította le a terrort, holott az kutya kötelessége
lett volna. Ehelyett ez a hibbant Néró a mai napig „példamutatónak”
nevezi a történteket. Úgy tűnik, minden úgy történt, ahogy eltervezte.
Az pedig az eseménysorból egyenesen következik, hogy a cél nem volt más,
mint a lakosság megfélemlítése. Ha ezt a tényt bizonyítja az ügyészség,
akkor a szisztematikus erőszakkal együtt már meg is alapozza a
terrorcselekmény miatti vádemelést, hiszen ahhoz a büntető törvénykönyv
szerint egyfelől testi sértés elkövetése, másfelől – célzatként – a
lakosság megfélemlítése szükséges.</p>
<p><em>Pilhál Tamás</em></p></div>