<div dir="ltr"><h3 style="font-weight:normal" class="">Mogyorósi Dóri, k.Lttagtól egy másik listáról:<br></h3><h3 class="">Bene&ndash;Gergényi-per: &bdquo;Hibás a vádirat&rdquo;</h3>
        
        <div class="">
                
                                <div class="">
                        <div class="">
                                <strong>Magyar Nemzet</strong><br>
                                Forrás: <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet/" target="_blank">Magyar Nemzet</a><br>
                                                                2013. szeptember 21., szombat 06:20                                                        </div>
                                                        
                                                
                </div>                
        </div>
        
        <div class="">Úgy tűnik, mintha a Bene&ndash;Gergényi-per vádiratával az 
ügyészség azt üzenné a volt főrendőröknek: az elszámoltatás jegyében oda
 kell ülnötök a vádlottak padjára, de nyugi, nem lesz különösebb 
bántódásotok &ndash; nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Morvai 
Krisztina jogvédő, a Jobbik európai parlamenti képviselője. Jelezte: ha a
 Jobbik úgy dönt, hogy továbbra is szüksége van a munkájára, akkor 
jövőre valószínűleg újra indul a brüsszeli képviselői posztért.<div class="">
                
            </div>                                
            
                </div>
                                                
                                                

                <p><strong>&ndash; Tizennégy egykori és jelenlegi rendőri vezető ül a 
vádlottak padján a 2006. őszi katonai bűncselekmények miatt a 
Bene&ndash;Gergényi-perben. Ön a keddi első tárgyalás előtti tüntetésen 
bohózatnak nevezte az eljárást. Miért?</strong><br>&ndash; Ahhoz képest, amit 
2006. október 23-án a saját szememmel láttam, amikor halálfélelemben 
menekültem a gyermekeimmel a lovasroham és a gumilövedékek elől a Károly
 körúton; mindahhoz a sok borzalomhoz képest, amit a Civil Jogász 
Bizottság tagjaként az áldozatoktól, megkínzottaktól hallottam &ndash; szóval a
 hét évvel ezelőtti véres valósághoz képest ez a mostani büntetőeljárás 
semmi. Szinte semmi. Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági 
tanácselnök álláspontjához hasonlóan én is úgy gondolom: 2006 őszén a 
hatalom terrorcselekményt hajtott végre. Szeptember 19-től kezdődően 
szisztematikusan megfélemlítették, rendőri erőszakkal terrorizálták a 
hatalom ellen tiltakozókat, az ötvenhatos szabadságharc ötvenedik 
évfordulóján pedig az erőszak mellett még meg is alázták az embereket 
azzal, hogy elzárták előlük a Kossuth teret és gyakorlatilag az egész 
fővárost. A magyar embereket kirekesztették a saját nemzeti ünnepük 
állami megemlékezéséről azzal az ürüggyel, hogy a térre külföldi 
delegációk érkeznek. A magyarok nem kellettek, csak a külföldiek. Van 
ebben valami szimbolikus. Aki nem volt hajlandó ezt a megalázást 
tudomásul venni, és a hatalom szándékai szerint hazamenni, azok ellen 
kegyetlen erőszakot alkalmaztak. Ez a szisztematikus megfélemlítés, 
megalázás és erőszak együttesen adja ki a terrorcselekményt. Ehhez 
képest a rendőri vezetőket holmi mulasztásos bűncselekményekkel vádolták
 meg, és legfeljebb felfüggesztett börtönre vagy pénzbüntetésre 
számíthatnak.</p>                                                <div class="">
                                                        <div class="">




</div>
                            <div class=""></div>
                                                </div>

<table class="" align="right" border="0">
<tbody>
<tr class="">
<td><strong>Bene&ndash;Gergényi-per</strong></td>
</tr>
<tr class="">
<td>
<p>A 2006-os őszi események során a Magyar Televízió székházánál <a target="_blank" href="http://mno.hu/belfold/gergenyi-alaptalan-a-vad-1185191">akkor sem tudtunk volna parancsnokot cserélni</a>,
 ha akartunk volna &ndash; mondta Gergényi Péter a rendőri vezetők ellen 
indított büntetőper csütörtöki tárgyalásán. Bene László úgy 
nyilatkozott, a 2006-os őszi  események során eleget tett vezetői 
kötelezettségeinek, és <a target="_blank" href="http://mno.hu/belfold/bene-nem-kovettem-el-buncselekmenyt-1185180">nem követett el bűncselekményt</a>.</p>
<p>&nbsp;A 2006 őszi zavargásokkal összefüggő tárgyalás vádlottait tüntetők várták. Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt <a target="_blank" href="http://mno.hu/belfold/meg-a-birosag-elott-lekoptek-gyurcsanyt-1184679">kétszer is leköpték</a>. Először érkezésekor &ndash;&nbsp;az épület előtt &ndash; majd távozóban is, ezúttal a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében.</p>

</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><strong>&ndash; Büntetőjogászként milyennek értékeli a vádiratot?</strong><br>&ndash;
 Nemcsak az döbbentett meg, hogy az elkövetett rémtettekhez képest 
súlytalan bűncselekmények miatt kerültek a vádlottak padjára Gergényiék,
 hanem az is, hogy mindannyiukra előzetes mentesítést kér az ügyészség, 
vagyis mentesülnek a büntetett előélet &ndash; számukra &ndash; hátrányos 
következményei alól. Nem lesz priuszuk. Pedig ezt a&nbsp;kedvezményt nem az 
ilyen brutális bűncselekmények elkövetőire találták ki. A&nbsp;felfüggesztett
 szabadságvesztés azt sugallja, mintha semmi különleges nem történt 
volna 2006 őszén, csupán aprócska mulasztások. Ez egy &bdquo;összekacsintós&rdquo; 
vádirat. Mintha azt üzenné az ügyészség a volt főrendőröknek: az 
elszámoltatás jegyében oda kell ülnötök a vádlottak padjára, de nyugi, 
nem lesz különösebb bántódásotok.</p>
<p>Megdöbbentő, hogy hét év alatt ennyire futotta a nyomozó 
hatóságoktól. Nem értem, miért csak tíz bántalmazásos ügy került a 
vádiratba, miközben volt legalább száz. Fölfoghatatlan, miért nem 
foglalkoztak az oszlatások jogellenességével. Hibás a vádirat 
narratívája is, ugyanis a gyurcsányi értelmezéshez igazodóan 
&bdquo;randalírozó tüntetőkről&rdquo; ír. Pedig a bíróságok időközben számos esetben
 kimondták, hogy nem a magyar emberek, hanem a rendőrök kezdték az 
erőszakot, ők randalíroztak Budapest-szerte. A Kúria ítéletei szerint a 
Kossuth tér október 23-án hajnalban történő kiürítése és a Nádor utcai 
reggeli oszlatás is jogellenes volt. Büntetőjogászként úgy látom, hogy 
október 23-án az emberek jogos védelmi helyzetbe kerültek, miután a 
rendőrök sorozatos bűncselekményeket követtek el ellenük. Kíváncsi 
lennék, mit csinált volna a Gergényi-rendőrség Párizsban, Londonban vagy
 Athénban, ahol időnként egész városrészeket dúlnak föl a tüntetők.</p>
<table style="margin:auto auto 4px" class="" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr class="">
<td><img src="http://mno.hu/data/cikk/1/18/55/74/cikk_1185574/morvai_krisztina.jpg" class="" title="Morvai Krisztina a bírósági bohózatról és a Károly körúton felejtett valóságról beszélt a Magyar Nemzetnek" alt="Morvai Krisztina a bírósági bohózatról és a Károly körúton felejtett valóságról beszélt a Magyar Nemzetnek" align="middle"></td>

</tr>
<tr class="">
<td class="">Morvai Krisztina a bírósági bohózatról és a Károly körúton felejtett valóságról beszélt a Magyar Nemzetnek</td>
</tr>
<tr class="">
<td class="">Fotó: Hegedűs Márta / <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet/">Magyar Nemzet</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><strong>&ndash; Nem állt volna gyenge lábakon a terrorvád a bíróság előtt? 
Van rá elegendő bizonyíték? Hiszen nem hallottunk olyan rendőri vagy 
politikusi beismerő vallomásról, miszerint központi utasítást adott 
volna bárki a vérengzésre, embervadászatra, fogdai kínzásokra &ndash; még ha a
 valóságban ez történt is.</strong><br>&ndash; Az ügyészségnek alapvetően más 
irányban kellett volna elkezdenie a nyomozást, hogy ezt bizonyítsák. Azt
 például tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc ott volt a Teve utcai 
irányítóközpontban. Ki kellett volna vizsgálni, mit keresett ott. Meg 
azt is, miért nem állította le a terrort, holott az kutya kötelessége 
lett volna. Ehelyett ez a hibbant Néró a mai napig &bdquo;példamutatónak&rdquo; 
nevezi a történteket. Úgy tűnik, minden úgy történt, ahogy eltervezte. 
Az pedig az eseménysorból egyenesen következik, hogy a cél nem volt más,
 mint a lakosság megfélemlítése. Ha ezt a tényt bizonyítja az ügyészség,
 akkor a szisztematikus erőszakkal együtt már meg is alapozza a 
terrorcselekmény miatti vádemelést, hiszen ahhoz a büntető törvénykönyv 
szerint egyfelől testi sértés elkövetése, másfelől &ndash; célzatként &ndash; a 
lakosság megfélemlítése szükséges.</p>
<p><em>Pilhál Tamás</em></p></div>