<div dir="ltr"><a href="http://magyarkurir.hu">magyarkurir.hu</a>&nbsp; sajtószemle<br><br>A <em><strong>Magyar Nemzet</strong></em>ben (27.o.) <strong>Szilvay Gergely </strong><em>Elődjével ellentétben </em>címmel
 arra keresi a választ, folytonosság vagy törés van Ferenc pápa és 
elődje, XVI. Benedek között? A cikkíró tényként állapítja meg, hogy<u><b> XVI.
 Benedeket nem szerette a média, Ferenc pápát viszont szereti a sajtó. 
&bdquo;</b></u>Ennek ellenére vagy éppen <u><b>ezért megnyilatkozásait, mondatait még inkább
 hajlamos félremagyarázni.</b></u> Sokan benne látják ugyanis a progresszívek 
által követelt reformtok letéteményesét. Így aztán akármit mond, sokkal 
több reformszándékot látnak szavai mögött, mint amennyi valójában van. 
Mindez pedig együtt jár azzal, hogy Ferenc pápa akármit tesz, lépéseit 
szembeállítják Benedekéivel&hellip; Benedek tehát a reakciós, Ferenc a 
progresszív pápa&hellip; Ez a kategorizálás azonban igencsak félrevezető lehet&rdquo;
 &ndash; figyelmeztet Szilvay, rámutatva: &bdquo;Ami ennek ellentmond, az nem 
létezik &ndash; például a Benedek által írni kezdett, majd Ferenc által 
befejezett, nemrég magyarul is megjelent enciklika, a Lumen fidei; vagy 
Ferenc pápa Benedekre hivatkozó mondatai.&rdquo; A szerző megállapítja: a<u><b> két 
pápa &bdquo;kétségtelenül más habitus. A német Benedek óvatos, visszahúzódóbb 
volt, az argentin Ferenc spontánabb és meglepetésekkel teli</b></u>. De <u><b>mindez 
stílus kérdése, nem az egyház tanításának tartalmáé</b></u>. <u>A közhiedelemmel 
ellentétben ugyanis <b>a pápák nem mindenhatóak: köti őket az egyház eddigi
 tanítása,</b> amelynek <b>nem a megváltoztatására</b>, csak a magyarázatára és 
továbbadására <b>kapnak mandátumot.</b></u> A két egyházfő közti törés paradigmáját
 tehát a sajtó ötlötte ki, ami már csak azért is félrevezető, mert <u><b>maga 
Benedek pápa volt az, aki 2005. karácsonyi beszédében &ndash; amelyet az egyik
 legfontosabb megnyilatkozásának tartanak &ndash; az ötvenedik évfordulóját 
ünneplő II. Vatikáni Zsinat kapcsán ítélte el azokat az ultrakonzervatív
 nézeteket, amelyek szerint a zsinat törést jelentett az egyház 
történetében, s fogalmazta meg a &rsquo;kontinuitás hermeneutikáját&rsquo;, 
miszerint a zsinatot a korábbi fényében kell értelmezni.&rdquo; </b></u>Vagyis: &bdquo;<u><b>a 
zsinat nem leváltja a korábbi egyházat, hanem kiegyensúlyoz.&rdquo;</b></u></div>