<div dir="ltr"> 2013. szeptember 19. – Csütörtök<br><br> Abban az időben egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért<br> hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő.<br> Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben,<br>
alabástromedényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál.<br> Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és<br> csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal. Ennek láttára a<br>
vendéglátó farizeus így szólt magában: „Ha ez próféta volna, tudná, hogy<br> ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő.” Jézus akkor hozzá<br> fordult: „Simon, mondanék neked valamit.” Az így válaszolt: „Mester,<br>
beszélj!” „Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral<br> tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte<br> tartozását mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?” „Úgy gondolom az,<br>
akinek többet engedett el” – felelte Simon. „Helyesen ítéltél” –<br> válaszolta Jézus. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: „Látod<br> ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez<br>
viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölgette. Csókot sem<br> adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lbamat, amióta csak bejött.<br> Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra.<br>
Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett.<br> Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret.” Aztán így szólt az<br> asszonyhoz: „Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!”<br>
Lk 7,36-50</div>