<div dir="ltr">2013. szeptember 11. &ndash; Szerda<br><br> &nbsp;&nbsp;Az apostolok &nbsp;kiválasztása &nbsp;után &nbsp;Jézus lejött &nbsp;a &nbsp;hegyről, &nbsp;tanítványaira<br> &nbsp;&nbsp;emelte tekintetét, és &nbsp;így szólt: &bdquo;Boldogok &nbsp;vagytok, ti, szegények, &nbsp;mert<br> &nbsp;&nbsp;tiétek az Isten országa.<br>
 &nbsp;&nbsp;Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.<br> &nbsp;&nbsp;Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.<br> &nbsp;&nbsp;Boldogok vagytok, ha &nbsp;gyűlölnek titeket az &nbsp;emberek, kizárnak körükből &nbsp;és<br>
 &nbsp;&nbsp;megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot emlegetik &nbsp;az<br> &nbsp;&nbsp;Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd &nbsp;ez bekövetkezik, és ujjongjatok, &nbsp;mert<br> &nbsp;&nbsp;nagy &nbsp;jutalomban &nbsp;részesültök &nbsp;&nbsp;a &nbsp;mennyben. &nbsp;Atyáik &nbsp;&nbsp;is &nbsp;így &nbsp;bántak &nbsp;&nbsp;a<br>
 &nbsp;&nbsp;prófétákkal.<br> &nbsp;&nbsp;De jaj nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.<br> &nbsp;&nbsp;Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.<br> &nbsp;&nbsp;Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!<br> &nbsp;&nbsp;Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek &nbsp;nektek! Hisz atyáik is így tettek &nbsp;a<br>
 &nbsp;&nbsp;hamis prófétákkal.&rdquo;<br> &nbsp;&nbsp;Lk 6,20-26<br><br> &nbsp;&nbsp;Elmélkedés:<br><br> &nbsp;&nbsp;Jézus a &nbsp;négy &nbsp;boldogság-mondással, &nbsp;illetve a &nbsp;négy &nbsp;&bdquo;jaj&rdquo;-mondással &nbsp;két<br> &nbsp;&nbsp;különböző &nbsp;utat &nbsp;mutat &nbsp;be. &nbsp;Szavai &nbsp;mindenkihez &nbsp;szólnak, &nbsp;nem &nbsp;választja<br>
 &nbsp;&nbsp;csoportokra őket, hogy más-más személyekhez &nbsp;intézze a boldogságokat és &nbsp;a<br> &nbsp;&nbsp;jajokat. &nbsp;A &nbsp;hallgatóság &nbsp;döntheti &nbsp;el &nbsp;magáról, &nbsp;hogy &nbsp;melyik &nbsp;csoporthoz<br> &nbsp;&nbsp;tartozik, melyik utat választja.<br> &nbsp;&nbsp;A boldogság állapota attól függ, hogy &nbsp;az ember milyen kapcsolatban van &nbsp;a<br>
 &nbsp;&nbsp;Jézus által &nbsp;meghirdetett és &nbsp;megvalósított Isten &nbsp;országával. A &nbsp;Jézushoz<br> &nbsp;&nbsp;való tartozás érdekében érdemes vállalni a szegénységet, a nélkülözést &nbsp;és<br> &nbsp;&nbsp;a sírást, és attól sem kell &nbsp;megretteni, ha emiatt üldözést szenvedünk. &nbsp;A<br>
 &nbsp;&nbsp;lemondások és az egyszerű élet jutalma az örök élet lesz. Erről szólnak &nbsp;a<br> &nbsp;&nbsp;boldogság-mondások. &nbsp;A &nbsp;&bdquo;jaj-ok&rdquo; &nbsp;a &nbsp;másik &nbsp;oldalt &nbsp;mutatják &nbsp;be. &nbsp;Aki &nbsp;&nbsp;a<br> &nbsp;&nbsp;gazdagságot és &nbsp;az &nbsp;evilági örömöket &nbsp;választja, &nbsp;az nem &nbsp;számíthat &nbsp;ennél<br>
 &nbsp;&nbsp;többre, hiszen jutalmát már földi élete során elnyeri.<br> &nbsp;&nbsp;A boldogságot &nbsp;keresve sokféle &nbsp;utat bejárunk. &nbsp;Néha azt &nbsp;gondoljuk, &nbsp;hogy<br> &nbsp;&nbsp;megtaláltuk azt, ami &nbsp;boldoggá tesz, de &nbsp;könnyen csalódhatunk. Máskor &nbsp;azt<br>
 &nbsp;&nbsp;képzeljük, hogy &nbsp;másoknak jó &nbsp;tanácsokkal tudunk &nbsp;szolgálni a &nbsp;boldogságot<br> &nbsp;&nbsp;illetően, de aztán kénytelenek vagyunk beismerni, hogy még a magunk &nbsp;igazi<br> &nbsp;&nbsp;boldogságát sem találtuk &nbsp;meg. Mi boldogít &nbsp;minket valójában? Ki &nbsp;boldogít<br>
 &nbsp;&nbsp;minket? &nbsp;&nbsp;Hol &nbsp;&nbsp;találjuk &nbsp;&nbsp;a &nbsp;&nbsp;boldogságot? &nbsp;&nbsp;Minderről &nbsp;&nbsp;vannak &nbsp;&nbsp;&nbsp;emberi<br> &nbsp;&nbsp;elképzeléseink, &nbsp;amelyek &nbsp;ideig-óráig &nbsp;boldogítanak &nbsp;is &nbsp;minket, &nbsp;de &nbsp;&nbsp;nem<br> &nbsp;&nbsp;tartanak sokáig. &nbsp;Jézus emberi &nbsp;szemmel nézve, &nbsp;emberi ésszel &nbsp;gondolkozva<br>
 &nbsp;&nbsp;kissé furcsa útját &nbsp;ajánlja a boldogságnak. &nbsp;Érdemes elkezdenünk &nbsp;Jézussal<br> &nbsp;&nbsp;megvalósítani e tanácsokat.<br> &nbsp;&nbsp;&copy; Horváth István Sándor<br> &nbsp;&nbsp;&nbsp;<br> &nbsp;&nbsp;&nbsp;<br><br> &nbsp;&nbsp;Imádság:<br><br> &nbsp;&nbsp;Köszönjük, Istenünk, hogy Krisztus &nbsp;által felkaroltál és magadhoz &nbsp;emeltél<br>
 &nbsp;&nbsp;bennünket, akik eltávolodtunk Tőled. Te mindig utánunk jössz kegyelmeddel,<br> &nbsp;&nbsp;szereteteddel &nbsp;megelőzöl &nbsp;&nbsp;minket: &nbsp;&nbsp;bárcsak &nbsp;&nbsp;méltók &nbsp;&nbsp;lehetnénk &nbsp;&nbsp;a &nbsp;&nbsp;Te<br> &nbsp;&nbsp;szeretetedre!<br></div>